NINCS KORMÁNYZATI NYOMÁS
„Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a jogsértést megállapította. Ennek nem képezi akadályát az sem, hogy nem minden érintett kért jogvédelmet, akit a közbeszéd során a g… szóval illettek. A kifejezés jelentős nyilvánosság előtti használata pusztán az érintett megalázását, emberi mivoltának a sárba tiprását eredményezi. Semmiféle kritikaként, társadalmilag általánosan elfogadott véleményként értelmezhető jelentése nincs (…) A sérelmes közlés az átlagolvasóban megütközést kelt, ugyanakkor a cikk mondanivalója és jellege miatt a f-elperes alappal tarthat attól, hogy -esetleg előzmény és indok nélkül is -illethetik az emberi méltóságát, becsületét sértő kifejezésekkel, amelyekkel szemben nem áll módjában védekezni” – áll a Fővárosi -Ítélőtábla dr. Kisbán Tamás vezette tanácsa által hozott másodfokú ítéletben.
HÁROMSZÁZEZER FORINT
Ezzel az elsőfokú döntést helybenhagyták, tehát a publicistának a jogerőre emelkedést követően nyolc napon belül a felperes Hadházytól egy magánlevélben elnézést kell kérnie, a levelet önálló bejegyzésként harminc napig elérhetővé kell tennie, s tizenöt napon belül háromszázezer forint sérelmi díjat kell fizetnie. Ezenkívül a 2017. október 31-i, Emberi méltóság című blogbejegyzéséből törölnie kell a sérelmes tartalmat. (A képviselő egy ugyancsak 2017-es, novemberi cikket is perelt, amelynek „Hadházy egy utolsó, szemét, becstelen gazember” volt a címe, és a politikus aktuális nemzeti konzultáció elleni fellépését kritizálta.)
Az októberi írásra visszatérve, ennek előzményéről tudni kell, hogy Bayer ellenzéki aktivistákkal – köztük Szél Bernadett-tel és Gulyás Mártonnal – egy tabáni sörözőben tartott egy találkozót. A cikkben azt írta, hogy a kormányfőt, a családját és a köztársasági elnököt (s más közszereplőt) a baloldali sajtóban sem szabadna az emberi méltóságot és jogot sértő megnyilvánulásokkal illetni, mégis teret adnak ilyeneknek. A másodfokú ítélet szerint a bejegyzésben Bayer kiemelten hivatkozott a miniszterelnökre Simicska Lajos által alkalmazott jelzőre. Kijelentette, hogy miután ezt a baloldali sajtóorgánumok előszeretettel idézik, ebből az következik, hogy „…át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amelyre ez van írva: Hadházy g..i, Szél Detti nyeli.”
SZÓHASZNÁLATI KRITIKA
Az elsőfokú bíróság határozata szerint a transzparenseken megjelenő hasonló jellegű megnyilvánulások nem állíthatók párhuzamba a blogbejegyzésben szereplő közléssel, amely hangsúlyosan a felperes személyének a megsértésére irányult, indokolatlanul hozva őt kapcsolatba a sérelmezett kifejezéssel. Bayer fellebbezésében is szerepelt viszont, hogy a teljes szövegösszefüggésre is tekintettel a 2017. októberi cikkében nem jellemezte a felperest a sérelmezett „g…” szóval. „Kifejezetten ezen szóhasználatot illettem kritikával. Az írás mondanivalója szempontjából nem a felperes személye a hangsúlyos, neve a politikai élet szereplői közül bárkiével behelyettesíthető. A cikk nem a felperesről szóló kritika vagy véleménynyilvánítás” – fogalmazott a publicista, de a másodfokú bíróság elvetette ezt az érvet. Az ítélőtábla indoklásában azt írta: bár Hadházy ellenzéki politikusnak számít, nem része a Bayer által kritizált sajtószegmensnek, és az ugyancsak felemlegetett tüntetéseken való részvételéről sincs adat. Ez utóbbi azért elég merész megállapítás, hiszen Hadházy számos ellenzéki demonstráción szónokolt és teszi ezt mostanában is. Az indoklás alapján a képviselő állítása szerint a közéleti megszólalásaiban nem alkalmazta a sérelmezett szót, és a felidézett tabáni találkozón sem vett részt.
Bayer a döntés után közölte: a határozatban szereplő levelét polgári engedetlenségként letétbe helyezte egy közjegyzőnél, és addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a politikus nem kér bocsánatot Orbán Viktortól, nem határolódik el az O1G logótól, amely az ellenzéki tábor közösségteremtő emblémájává vált.
GULYÁS, HABONY, SZIJJÁRTÓ
A másodfokon eljáró tanács elnöke, Kisbán Tamás egy sor politikával kapcsolatos ügyben hozott már határozatot. Néhány példát kiragadtunk a munkásságából.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly januárban jogerősen helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék azon döntését, miszerint a Ripost és az Origo megsértette Gulyás Márton ellenzéki aktivista jogait, amikor arról cikkeztek, hogy homoszexuális és egyéb szexuális irányultságú társkereső oldalra jelentkezett be, s azzal is, hogy közzétették azokat a fotókat, amelyeket Gulyás a társkeresőn megosztott. A bulvárújságnak 3,5 millió, az Origónak pedig 800 ezer forint sérelemdíjat kellett a sértett részére megfizetnie. A Kisbán vezette tanács egyetértett az elsőfokú ítélettel, miszerint társkeresési szokásainak, nemi irányultságának a megszellőztetése megsértette Gulyásnak a magánélet védelméhez, a társkeresőn közzétett fotóinak a közlése pedig a képmáshoz fűződő jogát.
2017 októberében a magát nem közszereplőnek tartó Habony Árpádról a Kisbán vezette tanács megállapította, hogy „közéleti kérdésekben huzamosabb ideje erősen érintett”. Habony a Jobbik akkori plakátjai miatt indított polgári pert arra hivatkozva, hogy ő nem közszereplő. A Magyar Nemzet akkori tudósítása szerint Kisbán rámutatott: a kifogásolt plakátnak voltak olyan „társai”, amelyeken Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc volt látható. Ezeken – akárcsak a Habonyt és Rogán Antalt ábrázolókon – a politikus előrébb foglal helyet, a másik szereplő pedig mögötte. E grafikai megoldás is nyomatékosítja azt a politikai üzenetet, hogy a kormányzati költéseknek magánszemély haszonélvezői vannak – magyarázta a bíró, aki szerint egy ilyen üzenethez a felperes arcképének a szerepeltetése okszerű, hiszen egy „erősen támogatott” közéleti lap tulajdonosa, akinek a kormányzattal való kapcsolata hosszabb ideje ismert, „vagyoni viszonyait pedig folyamatosan megkérdőjelezik”.
2017 májusában Kisbán Tamás közölte: meg kell mondania a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, hogy pontosan mennyien adták vissza a lovagkereszt kitüntetést, miután azt Bayer Zsolt publicista, újságíró megkapta. Az eljárást egy magánszemély indította, mivel az intézmény szerint a díjat visszaadók száma nem minősül közérdekű adatnak. A másodfokon eljáró bíróság viszont másképp döntött, így a hivatalnak számot kell adni erről.
„A bíróság megállapította: Szijjártó Péter fideszes politikus megsértette Szilvásy György felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa 2005. április 20-án tartott sajtótájékoztatón valótlanul azt állította, hogy a felperes maga engedélyezte a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának értékesítését Gyurcsány Ferenc korábbi cégének. Ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes segítséget nyújtott közpénzekből magánvagyon gyarapodásához” – ismertette az ítéletet 2006 júniusában Kisbán Tamás. A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Szijjártót első fokon arra kötelezték, hogy az ítélet rendelkező részét a saját költségén, kommentár nélkül jelentesse meg a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban, s a képviselőnek ötszázezer forintos kártérítést is kellett fizetnie Szilvásy részére.
Mindenesetre ezek a döntések nem arról vallanak, hogy a Fővárosi Ítélőtábla – az ellenzék folyamatos hangsúlyozása ellenére – a Fidesz nyomására hozná meg a döntéseit. Magyarul: nincs veszélyben az igazságszolgáltatás, sőt!
