Az idén indult útjára az etikus életbiztosítási szabályozás, melynek fő célkitűzése az volt, hogy egy megbízhatóbb, átláthatóbb világ felé terelje a piacot. A szabályozási koncepció kialakításában vezető szerepet vállalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de a kezdeményezés a jogalkotónál is kedvező fogadtatásra és támogatásra talált.
A bevezetést egy széles körű szakmai konzultáció előzte meg, amelyen a felek törekedtek kiegyensúlyozottan figyelembe venni a különböző szempontokat. Hangsúlyozott cél volt egy olyan rendszer elérése, melyben az előnyöket minél inkább megtalálja mind az ügyfél-, mind a biztosítási oldal. Így a szabályozás hozzájárulhat ezen öngondoskodási forma stabil és fenntartható fejlődéséhez.
Az életbiztosításról általában az jut eszünkbe, hogy a biztosító egy meghatározott összeget fizet, ha az ügyfél életét veszti. Az életbiztosítóknál azonban már a régmúltban megjelentek a megtakarítási céllal (például a gyermekek jövője, nyugdíj) is megkötendő szerződések. Így vált ez a szektor az öngondoskodási piac fontos szereplőjévé. A hazai piac fő hajtóerejét is ezek reneszánsza jelentette a 90-es évek elején.
18-20 évvel ezelőtt terjedtek el a befektetési egységhez kötött életbiztosítások (a továbbiakban: befektetési biztosítás), melyek egy alapbiztosítás mellett a befektetési alapok logikájára épülő megtakarítási formát kínálnak. Előnyük, hogy az ügyfelek jellemzően kisebb összegű rendszeres megtakarítással is elérik az általuk választott tőkepiaci (pl. részvény-, kötvény-) befektetéseket, és lehetőségük van nagyobb hozam elérésére. Ennek fejében viszont a biztosító helyett az ügyfél vállalja a beruházás kockázatát.
VEGYES TAPASZTALATOK
A befektetési biztosítások költségoldalról átláthatóbbnak tekinthetők a hagyományos megtakarítási biztosításoknál, azonban egyes esetekben a költségszerkezet bonyolítása csökkentett ezen. Később ismét az átláthatóság javítására tett lépés volt a pénzügyi felügyelet által ösztönzött 2010-es piaci önszabályozás. Ekkor vezették be a banki teljes hiteldíjmutató (THM) mintájára a teljes költségmutatót (TKM), mely egyszázalékos értékben összesít minden felszámított költséget, így összehasonlíthatóvá teszi a különböző biztosítók által kínált termékeket. Ennek hatására elindult egyfajta kiadáscsökkentési ciklus a biztosítóknál, ahhoz viszont nem volt elég, hogy a korábban magasabb hozamokhoz igazított termékek értékállóságot biztosítsanak alacsony kamatkörnyezetben is.
A jelenség oka lehet még, hogy a hosszú távú megtakarítást még ma sem keresik önállóan az emberek, szükségességére a legtöbb esetben a biztosítók megbízottai hívják fel a figyelmet. Így az sem jellemző, hogy az ügyfél a szerződéskötés előtt széleskörűen tájékozódna a kínált lehetőségekről. A nem kellő körültekintéssel meghozott döntés pedig sokszor a hosszú távú elköteleződés hiányához vezet. Emiatt a szerződések nagy hányada az eredetileg tervezett tartam feléig sem jut el, holott csak akkor várható megfelelő megtérülés, ha a lejáratig megtartják őket.
2014-ben új fejezetként jelent meg az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás. Ez mára a növekedés motorjává vált, s megállította a piac válság óta tartó zsugorodását. Az MNB itt ajánlásban rögzített TKM-limitekkel terelte a költségeket kedvezőbb irányba, ezzel elérte a biztosítók versenyképesebb, hatékonyabb működését. A beavatkozás sikeresnek bizonyult, de csak a piac egy szeletére hatott.
CÉL A FENNTARTHATÓSÁG
Az MNB 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját, melynek homlokterébe az ügyfélbizalom erősítése és a bizalmon alapuló hosszú távú fenntarthatóság került. A múlt tapasztalatai-ból levont tanulságok fényében és az új kihívásokat jelentő alacsony kamatkörnyezet miatt egy olyan átfogó szabályozás kellett, amely értékálló, más szektorokkal is versenyképes, átlátható biztosítási termékpaletta létrejöttét ösztönzi. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a befektetési biztosításnak nagykorúvá válásával ideje volt kinőnie gyermekbetegségeit.
Az új szabályozás rögzíti például, hogy kevesebb költséget lehet elvonni az ügyféltől a szerződés első éveiben; ez a korai felmondások miatt jelentkező elégedetlenség csökkentését, illetve a hosszú távú megtérülés javítását célozza. Fontos, hogy a költségek elnevezése, illetve az ügyfélkimutatások minden esetben tükrözzék a valós tartalmat. A befektetések megbízhatóságára is számos szabály született, például kötelező a letétkezelés, személyi előírások vagy a klien-sek számára legkedvezőbb befektetési döntések végrehajtása.
Az igényfelmérés és az ügyfél-tájékoztatás megfelelőségét MNB-rendelet és MNB-ajánlás is biztosítja. Az ajánlás kiterjesztette és több ponton szigorította a nyugdíjbiztosításoknál már korábban bevezetett költséglimitrendszert, amely a szerződések értékállóságát javítja.
NYOMÁS ALATT
A szabályozás legfontosabb elemei 2017 elejétől léptek hatályba egy rövid, hat hónapos felkészülési idővel, mely a biztosítók visszajelzései alapján jelentős kihívással és többletmunkával járt. A kurta időszak előnye azonban, hogy az új elvárásokat tükröző fő változások egy lépésben, versenysemlegesen mehettek végbe.
Az első tapasztalatok kedvezők, a költségek negyedével csökkentek az év elejére, a termékpaletta feleződött és a drágább alapok eltűntek a kínálatból. A költségmérséklések természetesen rontják a biztosítók számára a megtérülést, és a kisebb szereplőknek mérethatékonysági problémát okozhatnak. Ez hatékonyságnöveléssel ellensúlyozható, például az ügyfélbizalom erősítése és a szerződések hosszú távú megmaradása segíthet áthidalni a nehézségeket.
A közvetítőknél – a korábbi félelmekkel ellentétben – nem történt földcsuszamlásszerű változás, de még nekik is tanulni kell az új világot. Az átláthatóság és a tisztább üzenetek pedig a digitális megoldások megjelenését, illetve a fiatalabb generáció elérését is segíthetik.
A szabályozás alapvető célkitűzése, hogy olyan rendszer jöjjön létre, melyben az ügyféloldal elégedettsége és bizalma nő a biztosítási alapú megtakarítások iránt. Ennek érdekében a szabályok magasabb fokú átláthatóságot, összehasonlíthatóságot, megbízhatóbb befektetési hátteret biztosítanak, és egy értékállóbb termékpaletta kialakulását segítik elő.
A szigorúbb kereteknek köszönhetően a magas költségű termékek már el is tűntek a piacról. Így mostantól kisebb a tévedés kockázata akkor is, ha az első szembejövő biztosítást megkötjük. Ezzel együtt továbbra is fontos szerződéskötés előtt a kínálat feltérképezése, melyet az MNB honlapján könnyen megtehetünk. Az új alkalmazás összeveti a megtakarítási célú biztosítások TKM-értékeit, és figyelmeztet, ha azok sértik az MNB-ajánlást.
Ebben az új világban sem éri meg azonban rövid távra kötni vagy korán felmondani a szerződéseket, hiszen azok változatlanul a lejáratkor tudnak maximális szolgáltatást nyújtani. Biztosításalapú rendszeres megtakarítást legalább 10 évre ajánlott tervezni. Nagy hozamígéretek helyett pedig érdemes inkább rendszeres megtakarításaink hosszú távú felhalmozásában bízni.
A hazai szabályozás előrehaladottságát jelzi más európai tapasztalatokhoz képest, hogy túlmutatva az átláthatóság és a magasabb szintű tájékoztatás elvárásain, a termékek és a befektetések megbízhatósága, valamint értékállósága terén is nagyot léptünk előre.
