Az egész migrációval szembeni fellépésünket az ellenfeleink Nyugaton úgy interpretálják, hogy mi egy szívtelen népség vagyunk, holott egyébként arányosan, a létszámunkhoz vagy a nemzeti közösségünk méretéhez és a gazdasági erőnkhöz képest meggyőződésem, nagyon sok országnál sokkal többet költünk azért, hogy segítsük azokat az országokat és embereket, akik ma bajban vannak, s a végén a bevándorlás kiindulópontjává válnak” – fogalmazott tusnádfürdői beszédét követően egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor. A miniszterelnök egyben hibának nevezte, hogy erről kevés szó esik. Pedig szerinte a magyar kormány euró-tízmilliókat költ arra, hogy „segítsük azokat az országokat, ahonnan ma
Európa felé igyekeznek a bevándorlók”.
SZERETETBŐL JELES
Hungary Helps, azaz Magyarország segít – ez a neve annak a magyar ügynökségnek, illetve programnak, mely által a fentebb vázolt tevékenységet bonyolítják, s valóban ritkán szerepel a hírekben. Bár konkrét költségvetést nem találtunk vele kapcsolatban, s egyelőre az ügyben illetékes humántárca sem készített összefoglalót a témában, olykor egyedi kormánydöntésekkel jelentős, százmillió forintos nagyságrendű támogatásokról beszélhetünk, összességében pedig többmilliárdos keretről. A jövő évi büdzsében egyébként az üldözött keresztények megsegítésére célirányosan mintegy 524 millió forint áll rendelkezésre, ám ez korántsem fedi le a teljes spektrumot.
A nyugati sajtó szinte teljes mértékben elhallgatja ezeket a lépéseket, mondhatni mindezt közöny övezi Brüsszelben is. Pedig ahogy egy írásában Azbej Tristan volt közel-keleti diplomata is fogalmazott, „ez az az elem, amellyel a kör teljessé válik, és amely miatt végül a magyar menekültpolitika szeretetből jelesre vizsgázik”.
Az elmúlt időszakban több KDNP-s politikus is beszélt a kezdeményezés részleteiről. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára egy alkalommal kiemelte: százhúszmillió forintos oktatási támogatásból iskolát építenek az iraki Erbílben, az intézményt akár már a nyáron átadhatják.
Az antiokheiai szír katolikus patriarchátus munkahelyteremtő, humanitárius tevékenységére és a szír ortodox egyház számára szintén karitatív, humanitárius tevékenységre egy-egy millió eurós támogatást ítélt meg a kormány, az iraki Telskuf városának újjáépítését pedig kétmillió euróval segíti hazánk. Szintén fontos, hogy Budapesten kopt keresztényeket gyógykezeltek, az iraki Szent József-kórház félévi gyógyszerszükségletét pedig a magyar kormány állja. Ennek kapcsán még a nyár elején hazánkba látogatott Basár Matti Varda erbíli érsek, aki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel írt alá megállapodást a 145 millió forintos forrásról. A támogatott egészségügyi intézmény egyébként kifejezetten az otthonukból elüldözött keresztényeket kezeli. A városrész, ahol található, gyakorlatilag menekülttáborrá alakult; hangárokban, elhagyott épületekben szállásolják el a segítségre szorulókat.
ÖSZTÖNDÍJPROGRAM A FIATALOKNAK
A kormány emellett 580 millió forint értékben nyújt támogatást Tell-Aszkuf település megrongált lakóházainak a helyreállításához. Erről Orbán Viktor miniszterelnök és Lui Rafael Szakó babiloni káld katolikus pátriárka írt alá dokumentumot, szintén hónapokkal ezelőtt. Szakértők szerint ez fontos lépés, mivel az Iszlám Állam visszaszorulása miatt most van lehetőség visszaköltözniük az elűzötteknek jórészt lerombolt lakóhelyükre. Ezért ebben minden segítség kiemelt jelentőséggel bír.
Ugyancsak komoly támogatás lehet, hogy szeptembertől 150 millió forintos ösztöndíjprogram indul, amellyel a háborús területeken élő keresztény fiatalok magyarországi tanulmányait segítik. Az a cél, hogy hazatérve az otthoni újjáépítésben közreműködjenek. „Azt szeretnénk, hogy aki nálunk tanul, az váljon barátjává Magyarországnak, és amikor visszamegy a hazájába, akkor ne csak az itt megszerzett tudással segítsen orvosként, mérnökként, informatikusként, hanem ápolja és építse tovább azt a kapcsolatrendszert is, amit Magyarországon létre tudott hozni” – fogalmazott ennek kapcsán Balog Zoltán, aki Budapesten találkozott Oliver Dashe Doeme nigériai püspökkel. A főpásztor azt kérte: ha lehet, a támogatást az egyházon keresztül juttassák el Nigériába, hiszen ők azok, akik munkájuk során közel vannak az emberekhez.
ISMERJÉK EL JOGILAG A NÉPIRTÁST
Az üldözött keresztények megsegítését nem mellesleg helyettes államtitkár is szervezi. Török Tamás még július elején látogatott Libanonba, hogy aláírja a szír katolikus és a szír ortodox egyház támogatásáról szóló megállapodást, s egyeztessen a segélyprogram végrehajtásáról. A kormány III. József Júnán és II. Efrém pátriárka év eleji budapesti látogatása után határozott arról, hogy 1-1 millió eurós összeggel járul hozzá a két egyház humanitárius missziójához.
Török Hágában is járt, ahol Silvia Fernández de Gurmendivel, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökével és Kovács Péterrel, a testület magyar bírájával, valamint holland parlamenti képviselőkkel tárgyalt, s átadta a 2016 decemberében az öt parlamenti frakció által egyöntetűen elfogadott, a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról szóló országgyűlési határozatot.
Ami a további célokat illeti: úgy tudjuk, a helyettes államtitkárság egy világtalálkozót szervez október elejére, ahol a közel-keleti egyházi vezetők maguk mondhatják el, mi történik közösségeik-kel. Információink szerint szintén tervezi a kormány annak a kiharcolását, hogy a közel-keleti keresztények elleni tömegmészárlásokat nemzetközi szinten is nyilvánítsák jogilag népirtásnak.
