Kinek az erős, kinek a gyenge

Lapzártakor egy euró több mint 322 forintot ért a devizapiacon. Ilyenkor az a felvetés, hogy mi a jó, az erős vagy a gyenge forint, teljesen jogos. Ráadásul a környezet sem teljesen egyértelmű: két hete az uniós pénzzel szembeni árfolyam bekukkantott a 312-es szint közelébe.

Nemrég tehát arról szóltak a hírek, hogy 2019-ben – pozitív értelemben – csúcsot döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama, most pedig ugyancsak erről, ám negatív értelemben. Miként a kedves olvasó is láthatja, ugyanilyen időbeli eltéréssel fogalmazták meg álláspontjaikat a közgazdászszakma képviselői lapunkban, most éppen a Magyar Nemzeti Bank képviselője, amelynek a továbbiakban is örömmel helyet biztosítunk.

„Az igazság valahol nyilván középen van, csak mi hintáztunk” – Nádasdy Ádám „definíciója” megállja a helyét. Sem a 230-as, sem pedig a 322-es euró nem tükrözi a valós nemzetgazdasági teljesítmény értékét.

Álljunk meg azonban egy szóra! Miután nincs árfolyamcélja a Magyar Nemzeti Banknak, de a Pénzügyminisztériumnak sem, gyakorlatilag ebben a témában is mozgó célpontra lövünk. 

S valószínűleg nem is az a nagy kérdés, hogy erős vagy gyenge, hanem az: árt-e, vagy sem Magyarországnak, a magyar gazdaságnak az árfolyam, pontosabban: annak ingadozása. 

Úgy tűnik, az évek óta gyengülő forint nem ártott a magyar gazdaságnak. Sőt, elősegítette az exportot, a külföldi befektetéseket. 

Ráadásul a nálunk erősebb gazdaságok is élnek, élnének a „versenygyengítéssel”. Vagyis sokan szeretnék úgy fűteni a gazdaságot, hogy leértékelik a saját valutájukat, mint például Olaszország. A taljánok azonban ezt nem tehetik, mivel eurójuk van.

S miután a magyar államadósság devizahányada jelentősen csökkent 2010 óta, finanszírozási oldalról ez sem okoz problémát. Csakúgy, mint a devizahitelek kivezetése apropóján sem égetően mindennapi a kérdés. Az uniós források oldaláról nézve pedig kifejezetten „megéri” a gyenge forint, miután a közösségi dotációt euróban utalják. 

Félreértés ne essék! Miközben gyenge árfolyam mellett többet tudunk termelni és értékesíteni külföldön, ezáltal kvázi a versenyképességünk is nő, továbbá befektetési oldalról nézve több munkahely is keletkezik, addig hosszabb távon nem lehet a folyamatos gyengülő forintra berendezkedni. 

Kinek az erős, kinek a gyenge? Erről több elméleti iskola is alkotott már véleményt. 

Mindent összevetve: Magyarország és a magyar háztartások védettek a devizaspekulációtól, a forint árfolyamát pedig a mindenható alakítja ki. Akit úgy hívnak: a piac. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink