Javítani a pénzügyi kultúrán

Más országok polgáraihoz képest aggasztóan alacsony a hazai ügyfelek pénzügyi ismereteinek a szintje – derül ki nemzetközi felmérésekből. A biztonságos pénzügyi rendszer részét jelentik a tudatos fogyasztók is, így a képzés már iskoláskortól gyakorlatilag elengedhetetlen.  

Pénzügyi kulcsfogalmak, alapismeretek banki tranzakciókról, fogyasztói jogok – ez az a minimum, amit 2012 óta a Nemzeti alaptanterv szerint a középiskolások ma legalább elvben megtanulhatnak a pénz világáról. Kerettanterv ad rá lehetőséget, hogy a 9–12. osztályosok (például osztályfőnöki vagy történelemórán) fakultatív módon kapjanak erről is ismereteket.

Úgy tűnik, nem csak nekik van rá nagy szükségük. Az OECD 30 országra – Kínától Európán át Brazíliáig – kiterjedő, tavaly októberben publikált jelentése alapján a magyar lakosság hátul, a 22-23. helyen áll a pénzügyi ismeretekről, a területtel kapcsolatos viselkedésről, hozzáállásról készített nemzetközi rangsorban.

A nemzetközi szervezet szerint a magyarok az alapfogalmakkal (pl. infláció, hitelkamatok) tisztában vannak. A tudás alkalmazásánál viszont aggasztók a hiányok. Az összes vizsgált állam közül nálunk készítenek például a legkevesebben háztartási költségvetést (a családok mindössze negyede), sokaknak problémát okoz a kamatszámítás, és nem jellemző, hogy egy-egy döntés előtt több pénzügyi intézmény termékét összehasonlítanák.

Nem véletlen, hogy e helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – melynek a bankok vagy a biztosítók felügyelése mellett a fogyasztóvédelem, a pénzügyi kultúra fejlesztése ugyanolyan fontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartásához – minden létező kommunikációs eszközével bővíteni kívánja a hazai lakosság, ügyfelek pénzügyi ismereteit. Akkor is, ha a fogyasztó pénzügyi döntés előtt áll, s akkor is, ha panaszt, jogsérelmet kell orvosolni egy pénzügyi intézménnyel szemben.

EZER SZERZŐDÉS NÉGY PANASZ

Magyarországon a bankok, biztosítók vagy tőkepiaci szolgáltatók által kötött ezer szerződésre átlagosan 4,35 – jogos vagy alaptalan – reklamáció érkezett tavaly az érintett pénzügyi intézményekhez. Ha a fogyasztó valósnak vélt panaszát elutasítják, az MNB ügyfélszolgálatához vagy (anyagi, elszámolási jogvitában) a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat. A központi banki ügyfélszolgálatra 2016-ban bő 41 ezer írásos reklamáció, illetve – személyes, telefonos, elektronikus levélben küldött – tájékozódó megkeresés futott be. A szám jelentős, mégis csökkenést mutat a pénzügyi válságidőszak csúcsadataihoz képest.

A fővárostól távol élőknek az MNB 11 megyeszékhelyen (és megyénként még két-két településen havonta kétszer üzemelő) pénzügyi tanácsadó irodákat alakított ki. Ezekben fogyasztóvédelmi civil szervezetek munkatársai adnak ingyenes válaszokat a területtel kapcsolatos kérdésekre. A tanácsadó irodákat 2011. évi startjuk óta több mint 45 ezer fogyasztó kereste meg – nem véletlenül az MNB célja az, hogy ez év végére valamennyi megyeszékhelyen működjenek tanácsadó irodák.

A jegybank emellett egyszerű nyelvű, „nem apró betűs” Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi tájékoztatókat – honlapot, Pénzügyi Navigátor Füzetek néven elérhető tematikus füzetsorozatot, kisfilmeket, szórólapokat, plakátokat, pénzügyi termékeket összehasonlító internetes alkalmazásokat – kínál azoknak, akik gyorsan akarnak tájékozódni döntéseik előtt. Az MNB honlapján például valamennyi hazai lakáshitel – kiemelten külön lekérdezőfelületen a minősített fogyasztóbarát jelzálogkölcsönök – vagy bankbetét adatai online elérhetők és összevethetők más piaci szereplőkéivel, de van háztartási költségvetést számító program is (a régi „kockás füzetek” modern kiadásaként).

Minden segítség elkél a fogyasztóknak, hiszen a pénzügyi termékek sokszor bonyolultak, s az átlagos ügyfelek információs hátránya nagy a velük tárgyaló intézményekkel szemben. Az eddig négymillió példányban megjelent füzetek és a kisfilmek ezért az emberek számára legaktuálisabb témákat foglalják össze, például a banki elszámolásról, forintosításról, gyorshitelekről vagy épp az ingatlanalapokról.

FÜZETEK A KÖZÉRTBŐL

Szerencsére az MNB mellett a versenyszféra és az állami szektor számos szereplője is fontosnak tartja a pénzügyi kultúra fejlesztését, s önkéntes alapon segíti a fogyasztókat. Ennek köszönhetően a központi bank több vezető áruházlánccal – Aldi, CBA, Media Markt, SPAR, Tesco – s többek között a Magyar Postával összefogva hívja fel a figyelmet a megfontolt pénzügyi döntések, a tudatos háztartási tervezés jelentőségére, valamint arra, hogy egy-egy megalapozatlan választás veszteséggel járhat.

Így ma a pénzügyi intézmények mellett közel 800 áruházban és sok postafiókban, ezek honlapjain, illetve közösségi felületein érhetők el az MNB tájékoztató kiadványai. A jegybanki kezdeményezéshez több önkormányzat, a Volánbusz és számos helyi tévé is csatlakozott, amelyek a saját felületeiken szintén közzéteszik az anyagokat. Az MNB együttműködő partnerei segítségével így évente több tematikus, az ügyfelek élethelyzetéhez igazodó tájékoztató kampányt bonyolíthat le. Nemrég zárult le például az iskolakezdési kiadásokhoz, hitelekhez és háztartási tervezéshez kötődő akció. Az idén még hátravan az év végi kötelező gépjármű-biztosítási és a karácsonyi hitelfelvételekhez kapcsolódó kampány.

CIVILEK ÉS DIÁKOK A GÁTON

A jegybanki kommunikáció, tájékoztatás mellett az MNB pályázatok révén a hazai, pénzügyi témákban jártas civil szervezetekkel is együttműködik a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében. E nonprofit intézmények óriási előnye, hogy helyben vannak, ismerik az itt élő embereket és értik a gondjaikat is.

A jegybank a civilek fogyasztóvédelmi oktatási, kommunikációs projektjeit a pénzügyi intézményektől befolyt bírságösszegekből finanszírozza. A nonprofit társaságok szakemberei folyamatos MNB-s képzésben részesülnek és konzultációs lehetőséget is kapnak szakmai támogatásként azért, hogy a friss ismereteket akár vidéki nyugdíjasotthonok internetbanki oktatásain, akár hátrányos helyzetű nagycsaládoknak a pénzügyi alapismeretekről szóló tanfolyamokon tovább tudják adni.

A civilek mellett az MNB ez év januárjában négy közgazdasági egyetem hallgatóinak ötletpályázatot is kiírt a pénzügyi szemléletformálást érintő témakörökben, újszerű, kreatív és megvalósítható javaslatok kidolgozására. A beérkezett munkák között volt például mobilalkalmazásra fejlesztett befektetési és hitelkockázati kalkulátor, virtuális középiskolai vetélkedő. Mások interaktív társasjátékot modellező pénzügyi fesztivál terveivel vagy épp televíziós hírműsorok mintájára megalkotott kommunikációs kampánnyal jelentkeztek. A jegybank most zajló civil pályázatán (amelyre október elejéig lehet jelentkezni) a nonprofit szervezetek és a diákok együtt valósíthatják meg a leggyümölcsözőbbnek tartott ötleteket a felelős hitelfelvétel előmozdítása érdekében.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink