Az elmúlt száz évben számos kísérletet tettünk a gazdasági felzárkózásra, azonban a stabil fundamentumok hiánya, illetve a helytelenül végrehajtott „reformok” miatt ezek nem hoztak sikert. A legfőbb problémát az jelentette, hogy rendre választani kellett a felzárkózást biztosító gazdasági bővülés és a stabilitás között. Ám a 2010 utáni kiegyensúlyozott szerkezetű, foglalkoztatás- és növekedésbarát reformoknak köszönhetően e dilemma feloldódott, és olyan gazdasági modell jött létre, amely a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett a gazdasági gyarapodást is biztosítja.
A tartós felzárkózáshoz azonban további lépések szükségesek, amihez adottak a lehetőségek. Az adórendszer 2010 utáni reformja által támogatott dinamikus bővülés ugyanis oly mértékben javította a költségvetés helyzetét, hogy abban létrejött a szükséges mozgástér a versenyképességet hosszú távon javító további újítások megvalósításához. E reformok támogatására a Magyar Nemzeti Bank a nyáron a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak mutatta be 180 pontos indítványát.
E javaslatcsomag kiemelt fejezetben foglalkozik a Figyelő TOP200 Konferencia fókuszában lévő vállalati szektorral. Ennek egyik legfontosabb üzenete, hogy erős, magas termelékenységi szintű, versenyképes béreket fizető és innovatív cégekre van szükség. A válság előtti, olcsó munkaerőre épülő gazdasági modell nem vezethet sikerre. Az európai, nyitott munkaerőpiacon egyre nagyobb a verseny a szakképzett dolgozók megszerzéséért és megtartásáért, ami csak versenyképes bérekkel érhető el szerte a régióban. Erre a nagyvállalati szektorban ma is megvannak a tartalékok, de a kis és közepes cégek túlnyomó részénél a fizetések emelkedése nem történhet meg a termelékenység bővülése nélkül. Vállalatonként eltérő azonban, hogy a termelékenység növelése elsősorban képzéssel, további beruházásokkal, a technológia fejlesztésével vagy éppen a menedzsmentmódszerek javításával érhető-e el. Jelentős potenciál azonosítható a mérethatékonyság oldalán is, tekintve, hogy a hatékonyság és a termelékenység javulását visszafogja a túlságosan elaprózódott vállalati szerkezet. Kétségkívül sokkal több olyan sikeres és versenyképes cégre van szükség, mint amelyek a Figyelő TOP 200-as listájára felkerültek.
A versenyképesebb kkv-szektorhoz természetesen elengedhetetlen a megfelelő környezet; az állami szabályozás és a pénzügyi rendszer oldaláról egyaránt. Az állam mint szolgáltató, szabályozó és foglalkoztató számos csatornán keresztül támogathatja a versenyképességet és a felzárkózást. Ennek egyik olyan eszköze, amely már rövid távon is látványos eredményeket hozhat, a bürokrácia csökkentése, valamint az e-közigazgatás széles körű kiterjesztése, míg hosszabb távon idetartozik például az innovációs ökoszisztéma fejlesztése. Legalább ennyire fontos, hogy a társaságok minden életszakaszban racionális áron juthassanak hozzá a fejlesztéseikhez szükséges pénzügyi forrásokhoz, amihez a jelenleginél hatékonyabb és támogatóbb bankrendszerre is szükség van.
A fenntartható felzárkózás érdekében tehát végre kell hajtani egy Magyarország számára testre szabott versenyképességi fordulatot, amelyhez jó mintákat találhatunk, de az iránytűt a lehetőségeinkhez mérten nekünk, közösen kell beállítanunk – ehhez nyújthat támogatást az idei TOP200 Konferencia is.
A Figyelő október 12-én megrendezendő TOP200 konferenciájának fő témája a versenyképesség. Neves közgazdászok, jegybanki és kormányzati döntéshozók vitatják meg a hazai gazdaság előtt álló versenyképességi kihívásokat. A konferencia emellett kiemelten foglalkozik a banki hitelezéssel, illetve a piaci szereplők kilátásaival.
Mostani cikkünket vitaindítónak szánjuk. (A témában eddig megjelent szerző: Orbán Gábor – 39. szám; Végh Richárd – 40. szám) Hozzá-szó-lásukat várjuk a szerkesztoseg@figyelo.hu e-mail-címre.
