Ez a növekedés az esetek döntő többségében nem haladja meg a 15 százalékot, és átlagosan 6-8 ezer forintos emelkedésnek felel meg. Könnyebben elviselhetővé teszi a terheket, hogy a válság elmúltával érdemben nőttek a reálbérek, s az adósok hamarosan az MNB által kezdeményezett fogyasztóbarát lakáshitelekkel válthatnak át kedvezőbb konstrukciókra.
Az árfolyamgát az egyik legsikeresebb kormányzati program volt azok közül, melyek a devizaalapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező ügyfelek megsegítését tűzték ki célul. Az a mintegy 172 ezer fogyasztó, aki élt e lehetőséggel, fix, a piacihoz képest kedvezményes árfolyamon egyenlíthette a tartozását a maximum ötéves részvételi időszak alatt.
A kedvezményes és a tényleges piaci árfolyam közötti különbözet kapcsán megosztották a terheket: a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban viselte. A tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódott, melyet az ügyfélnek később – a belépéstől számított maximum öt évet követően – részletekben kell kifizetnie.
Az elengedett kamatok miatt hitelszerződéstől függően egy ügyfél akár több százezer forint megfizetésétől is mentesülhetett. A kedvezményes törlesztőrészlet számos adóst megóvott a késedelembe eséstől és annak negatív következményeitől, így például sokaknak emiatt nem mondták fel a hitelét, nem indult ellenük végrehajtás vagy netán kilakoltatási eljárás.
A program szabályai a forintosításig és az elszámolásig többé-kevésbé változatlanok voltak. A forintosítás megszüntette az árfolyamkockázatot, így a programnak korábbi formájában már nem maradt létjogosultsága. A forintosítási törvény azonban előírta a hitelintézetek számára, hogy az ügyfelek törlesztőrészletei az eredeti ötéves időszak leteltéig nem emelkedhetnek. Az elszámolás ráadásul a gyűjtőszámlán felhalmozott összeget is csökkentette (sőt, több mint 90 százalékuknál le is nullázta a gyűjtőszámla-tartozást). Az elszámolás ráadásul sok adós esetében olyan mértékű törlesztőrészlet-csökkenéssel járt, hogy a ténylegesen fizetendő teher kisebb lett a korábban árfolyamgát keretein belül lerovandó, kedvezményes törlesztőnél.
A forintosítás utáni és a hitelfelvételkori árfolyam különbözetét a forintosítási törvény nyomán a hitelintézetek ismét elkülönítetten tartották nyilván. Ennek törlesztése az eredeti ötéves periódus letelte után válik esedékessé.
Az árfolyamgát kifutása az érintett ügyfelek döntő többsége számára 2017 és 2018 áprilisa között esedékes. Ezt követően a törvény előírásának megfelelően emelkedik a törlesztőrészlet (már ahol erre szükség van), de fő szabály szerint legfeljebb 15 százalékkal.
Azon esetekben, ahol ennél nagyobb növekedés lenne indokolt, a futamidőt lehet meghosszabbítani, hogy a 15 százalékos korlát teljesíthető legyen. Az emelkedés mértéke csak akkor haladhatja meg a 15 százalékot, ha az ügyfél kifejezetten vállalja a nagyobb teher fizetését, vagy ha a futamidő meghosszabbítása csak oly módon lehetséges, hogy az adós életkora meghaladná a 75. életévét a lejáratkor. Utóbbi esetben a futamidő legfeljebb a 75. életévig tolható ki, és a törlesztőrészlet 15 százalékot meghaladóan is emelkedhet (ez mintegy négyezer főt érint).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az árfolyamgátasok helyzetének pontos felmérése érdekében célzott kérdőívvel kereste meg a tíz legnagyobb hazai lakossági bankot. A válaszok eredményei alapján 2017. március végén körülbelül 120 ezer ügyfélnek volt még élő, korábban árfolyamgátas szerződése (együttesen mintegy 828 milliárd forint tartozással).
Közülük 70 ezer fő (tartozásuk közel 500 milliárd forint) esetében emelkedik majd a törlesztőrészlet. Az árfolyamgát konstrukciójához kapcsolódó eredeti gyűjtőszámlák és a forintosítást követően elkülönített tartozások összege a felmérésben részt vett bankok esetében nagyságrendileg 8,5 milliárd forint.
A törlesztőrészlet az esetek többségében (a futamidő-hosszabbítást is figyelembe véve) átlagosan 6-8 ezer forinttal növekszik. Az érintettek többsége így 10-15 százalékos emelkedést érzékel majd, a futamidő pedig mintegy
44 ezer ügyfél esetében nő. A hosszabbítás mértéke ötezer kliens esetében haladja meg az öt évet.
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a bruttó átlagkereset több mint 75 ezer forinttal, mintegy harmadával nőtt az elmúlt öt esztendőben. A törlesztőrészlet emelkedése így az árfolyamgát lejárta után az érintettek javuló jövedelmi helyzete mellett a korábbiakhoz képest már kisebb terhet jelenthet.
Az árfolyamgátprogramban korábban részt vevő adósokat a törlesztőrészlet növekedése a hitelkonstrukciójuk felülvizsgálatára ösztönözheti. Azoknak, akiknél a hátralévő futamidő még hosszú, a hitel kiváltása is racionális lépés lehet, amellyel a törlesztőrészlet akár még csökkenthető is a korábbi szinthez képest.
A Gazdasági Versenyhivatal egy korábbi közvélemény-kutatása alapján azonban az ügyfelek bankváltási hajlandósága korábban nem volt erős. Sokan tájékozatlanok voltak a banki szolgáltatások és termékek terén, általános pénzügyi ismereteik hiányosak voltak, ezért nem szívesen foglalkoztak ilyen kérdésekkel. Kevés különbséget érzékeltek a banki ajánlatok között, nem tudták és nem is akarták összehasonlítani a konkrét kondíciókat, az elérhető kedvezményeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat. Jellemzően ahhoz a bankhoz ragaszkodtak, ahol először számlát nyitottak, illetve amelyik pénzintézet a hitelüket folyósította – és ott elégedettek voltak a kiszolgálással.
Bár a helyzet az elmúlt évtizedben érdemben javult (a hitelezés terén például a banki tájékoztatási kötelezettség tartalma a jogszabályváltozások következtében jelentősen bővült), van még tér a további fejlődésre. A tudatos hitelfelvétel támogatása és a lakáshitelpiac élénk árversenyének elérése céljából az MNB fogyasztóbarát lakáshitel-minősítést dolgozott ki, melyre a bankok előírt fogyasztóbarát tulajdonságokkal bíró, kedvező árazású lakáshitelekkel pályázhatnak.
A jegybanki minősítés célja, hogy a lakáshiteltermékek könnyen érthetők és a piacon lévő más konstrukciókkal gond nélkül összehasonlíthatók legyenek. A fogyasztóbarát termékek esetén biztosított a hitelfelvétel során az egyszerűbb ügyintézés, az átlátható árazás és díjszabás, valamint az, hogy a konstrukció ne tartalmazzon rejtett költségeket. A termék rugalmassága és a fogyasztó számára átláthatóbbá válása a piacon tudatos hitelezést és kiszámíthatóbb törlesztést hozhat. Mindezekkel együtt a korábbi árfolyamgátas adósok is kihasználhatják a lehetőséget, hogy meglévő hitelüket egy jobbra cseréljék.
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai
