EIFFEL MŰHELYHÁZ
Mit is takar a műhelyház fogalma? Mindenekelőtt egy teret, amelyben a színpadra állítás előtt, eredeti méretében felépíthető bármely előadás díszlete. Az Eiffelben két, az Operaházéval és az Erkelével megegyező méretű próbaszínpad segíti majd a munkát. S mivel integrált műhelyházat építenek, ideköltözik az együttes kilenc gyártóműhelye, a szabóktól a parókakészítőkön át a kellékgyártókig, festőkig. A hatalmas épület mindezeken túl a jövőben raktárként is szolgálja az Operát. Eddig hat Pest megyei épület mellett az egykori Tivolit és a Bárka Színház megürült épületét bérelte a társulat. Valódi különlegesség, hogy a leendő Operastúdióban saját utánpótlás-nevelést folytathat az Operaház a Zeneakadémiával szoros együttműködésben. A színpadi gyakorlatok számára stúdiószínház kínál majd teret.
EGY ELFELEDETT ÉPÍTÉSZZSENI
Négy esztendővel ezelőtt esett a választás a MÁV egykori Északi Járműjavítójának Feketeházy János tervezte csarnokára, az Eiffel-csarnokra. Feketeházy főműve a Szabadság híd, a főváros első magyar tervezésű, magyar anyagokból készült hídja. Szerkezete megegyezik azzal, amelyet egykori névadója, Ferenc József avatott fel 1896. október 4-én. A karcsú, gerbertartós csoda sem úszhatta meg, a visszavonuló német csapatok 1945-ben felrobbantották. Ám a híd nem szakadt teljesen a Dunába, s már egy évre rá büszkén ívelt a két part között.
Feketeházy János hídépítő géniuszáról tanúskodik a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd, a déli vasúti összekötő híd (emellett fut a Rákóczi híd), az 1944-ben lerombolt szegedi közúti híd, három forgóhíd Fiumében, az Opera, a Vámház (Corvinus Egyetem) és a Keleti pályaudvar tetőszerkezete. Rá emlékeztet a nevét viselő utca a lágymányosi egyetemi városban. Nem kétséges, hogy az Operaházat tervező Ybl Miklós zsenijével egyenértékű mester csarnoka, a 2007-ben sorsára hagyott legnagyobb magyar ipari műemlék méltó hajléka lesz a műhelyháznak.
A csarnokot az 1873-ban leégett magyar–svájci kocsigyár épülete helyére emelték, s lett a MÁV főműhelye. Fedett helyen 20 mozdony és 31 kocsi, szabad ég alatt pedig 259 kocsi számára biztosított helyet, noha területe ekkor még a későbbi fele volt. A műhelyben 419 szorgalmas szakember dolgozott. 1885-re épült fel a 20 000 négyzetméter alapterületű nagy gőzmozdonyjavító csarnok, az Eiffel-csarnok.
ÉLETRE KELŐ MŰEMLÉK
A századfordulón a főműhelyben már 90 gőzmozdony és 455 személykocsi számára akadt fedett rész, és további 48 mozdonyt és 280 kocsit tároltak a szabadban. A főműhelyben 1944-ben közel 2600-an dolgoztak. 1962-ben átadták az üzem több mint 22 000 négyzetméternyi dízelmozdony- és dízelmotorkocsi-javító csarnokát a hozzá tartozó központi irodaépülettel. Ekkorra a dolgozói létszám ezerrel magasabb lett a világháború vége előttinél.
A rendszerváltást követő új beszerzések miatt csökkent a vasúti javítási tevékenység, végül döntést hoztak két járműjavítási telephely összevonásáról és az egyik megszüntetéséről. A későbbi kedvezőbb fejlesztési lehetőségek miatt a szolnoki telephely megtartása és az Északi tevékenységének áthelyezése mellett döntöttek. 2009 végével a Kőbányai úti üzem bezárta hajdan patinás vaskapuit, gépeit, munkásait Szolnokra utaztatták.
A végső pusztulást megelőzendő, 2011-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a telephely meghatározó épületeit műemlékké nyilvánította.
Három esztendőre rá esett az Operaház és a kormányzat választása az egykori járműjavítóra. 2017-ben pedig Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes és Eötvös Péter zeneszerző, karmester, az Opera főigazgatója helyezte el a készülő műhely- és raktárbázis szimbolikus alapkövét. Az idén november 30-án pedig sor kerülhetett a bokrétaünnepre.
BOKRÉTAÜNNEP PUCCINIVEL
A széljárta csarnokban gázgombák küzdöttek reménytelenül a korán jött hideggel. A kapu nélkül tátongó bejárattal szemben egy 327-es gőzös ontotta magából a színházi füstöt, pőrére csupaszított vagonjainak végében óriáskivetítőn villogott a jövőről álmodott animáció. S amint a belépő alaposabban körbepillantott, megannyi apró részletben már ráismert a tervezők elképzeléseire.
– Az egész épületegyüttes alapterülete nagyobb a Parlamenténél – adott felvilágosítást az egybegyűlteknek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, hozzáfűzve: az átépítésekor meg kell őrizni a műemlék vasszerkezetét.
– A műhelyház gondolata másokban is termékeny talajra hullott – adott hangot örömének a főigazgató. – Egy esztendeje döntött a kormány, hogy a szomszédos csarnokban nyitja meg kapuit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
A kilenc párhuzamos hajó alkotta gigászi, 110 méter hosszú csarnok pompásan megfelel az olyan nagyméretű közlekedési eszközök kiállítására, mint a vasúti és villamoskocsik, buszok.
Emellett tervbe vették a Magyar Nemzeti Levéltár várból való ideköltöztetését, továbbá a Törekvés Művelődési Ház, azaz a Könyves Kálmán körút felé terjeszkedő kulturális negyed több művészeti együttes otthona is lesz.
Gönczöl Péter, a Strabag Kft. ügyvezetője a bokrétaünnepről szólva elmagyarázta: akkor tartják ezt az építőmunkások, amikor elérik az épület legmagasabb pontját.
– Mivel már megvolt a legmagasabb pont, így az első beázás nélküli napot jelöltük ki – fogalmazott az ügyvezető, bejelentve: elérkeztek a munkálatok feléhez.
Az új tető felé kúszó koszorút László Boldizsár kísérte a magasba emelődarun, a Turandot Nessun dorma áriáját énekelve – tekintettel a most kezdődött Puccini-évadra.
– Nem akarunk Ybl csodálatos palotájával versengeni, az ipari miliőhöz illő anyaghasználattal szeretnénk teret biztosítani a zene ünnepének – vallotta be Marosi Miklós építész, a felújítás tervezője.
