A Szerelem a Gulág árnyékában című regény alapjául két asszony, Mária és Éva naplója szolgált, akik nem ismerték egymást, hiszen egyikük Hódmezővásárhelyen, a másikuk Debrecenben élt. A valós történet a viszonzott szerelemről, annak szépségeiről és gyötrelmeiről szól, arról, hogyan gázol bele az emberek sorsába a háború és a Gulag. Mária Szegeden tanult, az egyetemen. Miklós és János testvérek voltak. A Debreceni Református Kollégiumba jártak 15 év különbséggel. Az idősebbik testvér, János tanító lett, Miklós pedig lelkész. Mária János felesége lett 1951-ben, Éva pedig Miklóshoz ment férjhez 1944. október 14-én.
Éva és Miklós 1940-ben első látásra szerelmesek lettek egymásba. A szerelem a férfi 1944-es, oroszok által történt elhurcolásáig még pillanatokra sem lankadt. Két hétig voltak házasok. Miklóst a benyomuló szovjetek vitték el Nyírmihálydiból „pár napos” malenykij robotra, de hazug ígéretükből végtelen hosszúságú vagonokban kényszermunkatáborokba történő, tragikus végű utazás lett. Éva az egyetemet magyar–német–francia szakos tanárként végezte el, később megtanult oroszul is, hogy a Gulagra hurcolt férje után kutathasson. Kétszer ki is jutott Moszkvába, ahol egy orosz család megpróbált segíteni a férfi felkutatásában, ám nem jutottak eredményre.
Hanczár János legújabb könyve saját szüleiről és nagybátyja tragikus szerelméről, sorsáról szól. Dokumentumregény készült, amelyet azután átszőttek a szerelem szálai, még lélekbe vájóbban bemutatva az egykori Szovjetunió magyar áldozatainak amúgy is plasztikusan és megrázóan leírt sorsát.
A szerző valamilyen általa sem értett indíttatásból felkereste nagybátyja immár 90 esztendős egykori hitvesét, akitől aprólékos korrajzot, naplókat, fotókat kapott, majd a forráskutatás újabb érdekes fordulatot vett. „A nagy titok az volt, hogy ötven évig nem bonthattam fel édesanyám naplójának leragasztott részeit. Talán arra gondolt, hogy akkor már el tudom viselni azt, ami ott le van írva. A naplóból természetesen idéztem részleteket. A nagynéném – aki tizenkét évig várta és hosszú évtizedekig kereste szerelmét – pedig csodálatos verseket írt, amelyek szintén szerepelnek a kordokumentumok mellett a könyvben.”
A kötetet a Blogstar blog adta ki. Az első kiadás minden példánya elkelt, most készül a második. Emellett Hanczár János mozgalmat is szeretne indítani: a fia-talokat kéri arra, hogy minden településen kutassák fel a túlélőket, akik tudhatják, ki veszett oda. Az áldozatok neve azután kőtáblára vésve állítana emléket a 20. század egyik legnagyobb poklának. „Ezek az emberek, akiket elvittek, nagyon hiányoznak. Legalább a nevük emlékeztessen minket a Gulag borzalmaira” – mondta lapunknak a szerző.
Borítókép: Gulag-emlékmű szibériában. Máig élő múlt (Ilya Naymushin/Reuters)
