Könyvhét
„Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó / Ó korzók korza, őrző dunnaorzó” – nyilván nem Karinthy e Babits-paródiaként írt versével nyitották meg a 90. Ünnepi Könyvhetet (hanem Simon Márton költeményével), mégis: jót tett a rendezvénynek, hogy a Vörösmarty tér felújítása miatt a pesti Duna-korzón kapott helyet. Kellemes nyárestéket és nem csak szellemiekben ragyogó délelőttöket szentelhettünk olyan élményeknek, mint amikor szembejön Sárközi Mátyás, akivel nem csupán amiatt élmény dedikáltatni, mert Molnár Ferenc unokája. Az idei „termés” egy Margit című könyv a legendás nagyszülőről, Vészi Margitról.
S így megy ez 90 éve – így sétált a kis bódék között a mindig elegáns Kosztolányi, s itt dedikált – akkor éppen a Ferenciek teréig húzódtak a pavilonok – az Erdélyből és szülőhazájából, egy hazai megyéből is hivatalosan kitiltott Csoóri Sándor. Az író előtt hosszú, kígyózó sorokban állt a néma tüntetésnek is beillő sor, hátat fordítva a diktatúrában ünnepelt mitugrászok üres sátrainak.
A legmagyarabb lengyel
A mosoly, a játék öröme a kulcsszó Bartal Tamás Lámpavas és pillangó című könyvénél is (Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány), míg csak el nem komolyodunk a Századvég pultjánál, ahol G. K. Chesterton apellál „A józan ész nevében”. S aztán nem jön szembe más, mint Konrad Sutarski, a legendás 1956-os Katalin vers szerzője, a legmagyarabb lengyel. Tőle többek között A haza kiterjesztése című könyvet zsákmányoltam. A kötetet kiadó Magyar Napló pultjain újdonságként többek között Serfőző Simon összegyűjtött verseit kínálta (Arcunk az ég), s Széki-Soós János Vándorforrás című kötete vezényelt vissza a hazai tájakra. Izgalmas kirándulást ígért a Gondolat kiadótól Petőcz András, aki a Concrete című kötetében mutatta be, hogy mi az általa az alcímben kínált experimentális költészet.
A míves, különleges könyvek rajongóit – az évfordulóra tekintettel – ezúttal egy Trianon című kötettel örvendeztette meg a Méry Ratio Kiadó. A vaskos művet jegyző és illusztráló Jankovics Marcell könyve kitűnő segédanyag lehetne a középiskolai oktatásban.
Koponya a Kairosz bőröndjében
„Lassan több író keres meg minket, mint ahány olvasó” – érzékeltette kérdésünkre válaszolva a megnövekedett publikálási kedvet Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó vezetője. Arra a kérdésre, hogy mennyire fogynak az idén a könyvek, így válaszolt: elégedett lesz, ha a tavalyi vevőszám megmarad. A Vég(f)elszámolást (ez Bogár László, a kiadó egyik rendszeresen publikáló szerzőjének frissen megjelent munkája), azaz a pontos számokat még nem ismerve hozzátette: ha esetleg növekszik az eladott könyvek száma, az mindenképpen az idei új helyszínnek köszönhető, amely „kényelmesebb, átláthatóbb, vevőcentrikusabb”. A vásárló ugyanis, végigkorzózva a pavilonok előtt, egyszerre látja az összes kiadó kínálatát.
A Kairosz az idén kevesebb címet jelentetett meg, mint korábban, de a minőségre igyekeznek még jobban koncentrálni. Szalai Katalin kiemelte Csath Magdolna Bevesszük a kanyart? című munkáját, amelyben az ismert közgazdász a jövőnket megalapozó tudást s annak értékét járja körül. Ehhez kapcsolódva Pokol Bélának A mesterséges intelligencia társadalma című 2018-as munkája a mostani könyvnapokon is aktuális.
Lezsák Sándor groteszkje
A kiadó hűséges szerzői között említette a cégvezető Lezsák Sándort, aki Nagypapa a bőröndben című drámáját dedikálta. A darab „groteszk, humoros hangvételű, ám nagyon megrázó” – fogalmazott a kiadó vezetője. Egy erdélyi család menti meg, vinné magával „Magyarba” a nagypapa földi maradványait az elárasztásra ítélt falusi temetőből. Az olvasó nemcsak arra kap választ, hogy ez sikerül-e nekik, hanem arra is, hogy végül kitartanak-e szülőföldjük – és a kisebbségi lét – mellett a szereplők.
Szalai Katalin a fiatalabb olvasóknak is ajánlja Dér Katalin Biblia és irodalom című művét. Ebben a szerző olyan létkérdéseket feszeget, amelyek egyaránt tárgyai a magyar költészetnek és a Bibliának is. (A Nagycsütörtök című ismert Dsida-vers elemzése például figyelemre méltó újdonságokkal szolgál – a szerk.)
Krisztus emlékei
Hasonló tematikájú Grzegorz Górny A titok tanúi című míves kivitelezésű albuma, amelyet Janusz Rosikonnak, a Times, a Newsweek, a Reader’s Digest elismert fotósának felvételei illusztrálnak. A lengyel Rosikon Press a Kairosz Kiadóval együttműködve jelentette meg a magyar nyelvű változatot. A szerzők kétéves kutatómunkájuk, nyomozásuk alapján tárják elénk Krisztus életének és szenvedésének a világban fennmaradt nyomait, ereklyéit számos tudományos igényű vizsgálati eredménnyel együtt, amelyek alapján „levonhatjuk azt az egyértelmű következtetést, hogy Jézus élt, s ennek bizonyítékaként vehetjük kezünkbe ezt a könyvet”.
Bognár Zalán nemrég megjelent két alapművét (Hadifogolysors és -táborok a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1944–46, illetve Málenkij robot) a kiadó vezetője szintén a Kairosz kínálatának erősségei közé sorolta. A két terjedelmes kötet térképekkel gazdagon illusztrálva mutatja be a megszállt Magyarországon meghökkentő mennyiségben azonnal berendezett, szovjet, bolgár és román katonák által ellenőrzött fogolytáborok világát.
Szalai Katalin kitért még a könyvhéten is újabb gyűjtéssel jelentkező Magyar Zoltán néprajzkutató munkáira: a tudós 12 kötetes műve, a Magyar történeti mondák katalógusa egyedülálló értéket képvisel. A helyszínen a kutatóval beszélgetve megerősítést nyertünk: itt és most is gyűjthetők még eddig le nem jegyzett népmondák és népköltészeti alkotások.
Képek szöveg helyett
Nagyon sokan írnak verset, memoárt, ugyanakkor a képi világ felé forduló korunkban a hangulatok megragadása, a pillanatnyi helyzetek megosztása, a kommentálás élvez előnyt az elmélyült, nyugodt, koncentrált olvasással szemben. „Én mégis bízom benne, hogy mindig lesz jó néhány olyan csodabogár, aki újra átérzi, átéli a kézbe vehető könyv varázsát” – fogalmazott a Kairosz vezetője.
Borítófotó: 168 kiadó több mint 300 új könyve. Katonazenekar nyitja meg a 90. Ünnepi Könyvhetet
