Vezetője, Batyi Róbert Pécsett végezte el a zeneművészeti főiskolát. Innen a karlsruhei egyetemre vitt az útja, ahol Herbert von Karajan egykori szólóbőgőse, Wolfgang Güttler volt a professzora. Güttler professzor ajánlotta be Justus Frantz karmesternek, aki Leonard Bernsteinnel alapította meg a Nemzetek Filharmóniája együttest. A nemzetközi hírű dirigens a világ rengeteg pontján bábáskodott már zenekarok születésénél. Így a SziRom vezetője a legjobb helyen leshette el asszisztensként a szakma mesterfogásait. A tudással felvértezve, Justus Frantz segítségével hozta létre egyedülálló együttesét.
Először egy alapítványt hívtak életre Zene a Jövőért néven, amelynek a céljait a következőkben határozták meg: zeneműveknek a társadalom széles rétegeivel történő megismertetése, elsősorban kisebbségi népcsoportokhoz tartozó előadóművészek fellépési, megjelenési lehetőségeinek előmozdítása, valamint hátrányos helyzetű művészek érvényesülésének elősegítése.
„Kulturális rendezvényeket, komoly- és könnyűzenei koncerteket, hangversenyeket szervezünk. Elsősorban roma származású művészek érvényesülését segítjük. Tehetséges fiatal művészeket kutatunk és karolunk fel, számukra kurzusokat és fellépési lehetőségeket biztosítunk bel- és külföldön egyaránt. Támogatjuk az oktatók szakmai továbbképzését. Az oktatáshoz hangszereket is igyekszünk beszerezni. Segítjük a hátrányos helyzetű térségekben élő magyar művészeket” – sorolta Batyi Róbert.
Csakúgy, mint sok roma családnál, a Batyi famíliában is régi hagyomány a zene. A család háromszáz évre visszamenően tartja számon a muzsikus ősöket. Édesapja generációja – mint fogalmazott – még „vendéglátóban” muzsikált. Róbert közvetlen felmenői kávéházi zenészek voltak, de az új nemzedék már a Zeneakadémián szerezte meg a tudását, nem a szülőktől, nagyszülőktől.
A muzsikus elárulta: hiába van rengeteg jó klasszikus roma zenész, a legtöbbje nem Magyarországon dolgozik, inkább elmennek hajóra muzsikálni. Olyanok is akadnak, akik biztonsági őrnek állnak, ők igazándiból nem tudják kamatoztatni a tudásukat.
„Tavaly októberben, amikor hazajöttem, leültünk beszélgetni Langerné Victor Katalinnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárával, és elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan tudnánk még intenzívebben segíteni ezeknek a roma zenészeknek. Elmondtam az ötletem, hogy amit kint tanultam azoktól a nagy művészektől, azt kellene továbbadni. Gyerekkorom óta erre vágytam, egy ilyen szimfonikus együttes összeállítására, mint amilyen a SziRom. Egykoncertes zenekarnak indult, de nekem már akkor az volt az álmom, hogy állandó maradjon. Akkor még nem tudtam biztosan, itthon folytatom-e a pályafutásomat, de a SziRom annyira a részemmé vált, hogy felmondtam minden külföldi munkámat” – árulta el a zenekarvezető.
Pedig Róbert Németországban is sikeres volt, jólétben élt. Állandóan úton volt a nagyvilágban, gyűltek a művészi, helyenként politikusi kapcsolatai, több világcég vezetőjét megismerte. Most tapasztalatait és kapcsolati tőkéjét egyaránt hazahozta.
„A törekvésünket a minisztériumban is nagyon jó szemmel nézték – meséli –, s támogatják, hiszen mindannyiunk célja azonos: visszahozni külföldről zenészeket, vagy eleve itthon tartani őket, nehogy elkallódjanak. Ehhez semmi más nem kell, mint hogy meg tudjanak élni abból, ami a foglalkozásuk. A kormány roma szakkollégiumokat alapított különböző tudomány- és művészeti területeken. Mi természetesen a zenészeket céloztuk meg, de kapcsolatba kerülünk más területen tanuló hallgatókkal is. Ez szintén segíti a nélkülözhetetlen kapcsolati tőke kialakulását.”
A zenekar 16 fővel alakult, ma közel negyvenen vannak. Országos próbajátékokat, meghallgatásokat tartanak. Jelentkező bőven akad, mert a jó hír hamar terjed. Nemcsak együtt muzsikálnak, de folyamatos képzésben is részesülnek a zenészek. Azért, hogy az érdekeiket jobban képviseljék, boldoguljanak az életben, menedzsmentet, színpadi viselkedést is oktatnak nekik, a szakmai fejlődés érdekében mesterkurzusokon vesznek részt, folyamatos a tehetséggondozás. A cél a terjeszkedés. Batyi Róbert tervei között szerepel határon kívüli hasonló zenekarok létrejöttének a támogatása, sőt Európa több országában szeretné meghonosítani a magyar modellt.
„Amikor megalakítottuk az együttest, rögtön látszott, milyen nagy az érdeklődés. A Magyarság Házában volt az első koncert, amelynek elég nagy sikere volt. Minden hónapban játszunk, s már felléptünk Németországban és Európa több városában. Most zajlott egy nagy koncertünk Magyarország V4-es elnöksége programjainak a keretében” – számolt be eredményeikről Róbert. Majd hozzáfűzte: „A zenekar tagjai alapvetően romák, de gyakran hívunk nem roma vendégmuzsikusokat. A V4-es koncertre a magyarok mellett cseh, lengyel és szlovák szólistákat kértünk fel. Vivaldi Négy évszakát úgy osztottuk fel, hogy mindegyik évszakot más szólisták képviselték. Célunk, hogy ne kizárólag romák lépjenek színpadra. Ez a romaintegrációban is éppúgy fontos szerep, már hogy ne csak ők zenéljenek a zenekarban.”
Batyi Róbert óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy a kormány őket választotta, s így képviselhették Magyarországot.
„Úgy tűnt, hogy ezt a kezdeményezést a többi művész is nagyon jó szemmel nézte. Azt hiszem, a zene révén pozitív értékeket mutatunk be, s ezzel hozzájárulunk az előítéletek csökkenéséhez és a roma nemzetiség elfogadottságának erősítéséhez” – szögezte le az ifjú zenekarvezető.
