„Szent mint szent sír, s mint koporsó, kemény” – Krisztus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikon fotóművész. Időn és téren át tartó nyomozásuk feltárja, hogy milyen ereklyéket tartottak számon Kr. u. 33-tól 2017-ig, s mi lett ezek sorsa, elpusztultak, megőrizték őket, egyáltalán valahol megtekinthetők-e. E tárgyi emlékeknek ugyanis saját történelmük van – ilyen például „az igazi kereszt ereklye” megtalálása (325) vagy amikor IX. (Szent) Lajos megveszi és Párizsba viteti a Konstantinápolyban őrzött töviskoronát (1239). Górny nemcsak leírja e relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait.
Meglepő tény, hogy a krisztusi keresztút szinte valamennyi stációjához kapcsolódik egy vagy akár több tárgyi emlék, így a torinói lepel, a Veronika-kendő, a köntös, a tunika, a szegek. A szerzők a spanyolországi Ovideótól Vilniusig vizsgálták végig, a teljesség igénye nélkül a fontosabb tárgyi emlékeket. Tényfeltáró munkájuk térképe nyomán elámulhatunk azon, miként szóródtak széjjel a kereszténnyé lett Európában e különös relikviák, megerősítve a hitet a legkülönfélébb gyülekezetekben. A szerzőket érintettségük és avatottságuk mellett a legkevésbé sem lehet elvakultsággal vádolni: határozottan kinyilvánítják kétkedésüket például egy milánói ereklye eredetiségét illetően, és cáfolják a jámbor korai keresztény ábrázolásokba rejtett, ám az írásos források által sehol sem említett állítást is, hogy Krisztus sánta lett volna.
Ez a nyomozás ma is tart, derül ki a könyvből. Hiszen 2016 októberében egy régészcsoport elmozdította a jeruzsálemi Szent Sír szarkofágját, s több olyan nyomot is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az akkor megnyílt mélyedés rejti a Megváltó sírkamráját.
Lenyűgöző a könyv történeti vonulata: eddig ismeretlen történelmi vonatkozások tömegét ismerhetjük meg, vagy már ismert történéseket foglalhatunk új rendszerbe. Azt hinnénk például, hogy csak a jakobinus őrület volt képes példátlan értékű középkori kincsek elpusztítására, pedig dehogy. A Longinus (a Jézusba lándzsáját döfő, majd megtért római katona) által megszerzett ereklye, a Krisztus vérével átitatott rögöket tartalmazó edény az osztrák katonák barbárságának esett áldozatul, amikor azok leverték az itáliai felkelést, s a szentségtartót is meggyalázták a mantuai Szent András-bazilikában. Izgalmas számunkra, hogy e Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni.
Górny nem csak a könyv magyar vonatkozásai miatt lehet ismert hazánkban, hiszen ténykedése nyomán 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Érdemes a munkáját forgatni: ez a kötet a krisztusi ereklyék több ezer éves megmaradása mellett azt is tanúsítja, hogy testvérnemzetünk mélyen, erősen őrzi keresztény gyökereit.
Grzegorz Górny–Janusz Rosikon: A titkok tanúi (Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében) Kairosz, 2019