SOLARIS | Folytatódik a Solaris együttes öt évvel ezelőtt indított életműsorozata: október 21-én este a MOMkultban a húsz éve született, Nostradamus – Próféciák könyve című konceptalbumukat mutatják be, eredeti hangszerelésben, vendégénekesek, Gerdesits Ferenc, Ulmann Zsuzsa, Szirtes Edina „Mókus” közreműködésével. Az ünnepi alkalomra a Moiras Kiadó dupla vinil nagylemezen jelenteti meg a zenekar 2004-es mexikói koncertjének anyagát. A Solaris a tervek szerint 2019-ben készíti el az album folytatását.
A progresszív rock sosem volt igazán népszerű Magyarországon. A hetvenes évek hajnalán a Syrius hiába próbálkozott a meghonosításával (szinkronban a világgal, ráadásul egyazon színvonalon), egészen Ausztráliáig kellett szaladniuk, hogy nagylemezük születhessen. A Hungaroton még azt a fáradtságot sem vette, hogy az anyagból magyar változatot készítsen, egyszerűen megvették az ausztráloktól licencben. A hetvenes években más progresszív rockos előadóknak (Mini, Panta Rhei) sem sikerült elérniük az állami monopóliumot élvező hanglemezgyár vezetőinek zenei ingerküszöbét, így nem meglepő módon az 1980-ban indult Solarisnak – legalábbis ebből a szempontból – szintén légüres térben kellett volna kimozognia a maga helyét a hazai zenei életben. S mivel a Hungaroton még 1982-ben sem volt hajlandó instrumentális zenét tartalmazó nagylemezt megjelentetni, a muzsikusok egy része inkább a divatos popra váltott, és megalapította az Első Emeletet.
Bár 1984 májusában végre a boltokba kerülhetett a Solaris bemutatkozó albuma (Marsbéli krónikák), amelyből közel 40 ezer példány fogyott (akkoriban 100 ezer volt az aranylemez), a zenekar továbbra is úgy érezte, gyakorta falakba ütközik, úgyhogy 1986 áprilisában búcsút intett a közönségének, majd a szintén divatos popra váltott, és Vincze Lilla énekesnővel kiegészülve Napoleon Boulevard néven futotta meg sikerköreit – egészen a rendszerváltozásig.
Mígnem a progresszív rock kilencvenes évekbeli reneszánsza hatására Böszörményi Gergely, a Periferic Records vezetője úgy nem gondolta, újra életre kelti a Solarist. Neki köszönhető, hogy az akkor már kilenc éve nem létező zenekart 1995-ben meghívták Los Angelesbe egy progrockfesztiválra, ennek a koncertnek az anyaga a következő évben CD-n és VHS-en is megjelent, amit aztán Rio de Janeiróban mutattak be. Ott felkérték őket egy új album készítésére, így született meg a Nostradamus – Próféciák könyve.
A reaktivizálódott Solaris azonban sosem vált rendszeresen koncertező zenekarrá, a tagok nem adták fel időközben kialakult egzisztenciájukat, csupán egy-egy reprezentatív fellépést vállaltak el, azokat is lehetőség szerint másik földrészen. Így jutottak el Washingtonba, New Yorkba, Mexikóvárosba és Monterreybe, majd vissza Los Angelesbe. Miközben 2006 áprilisában – húsz évvel a búcsúkoncert után – a Művészetek Palotájában adtak három és fél órás retrospektív koncertet, hogy aztán hét esztendővel később, 2013 szeptemberében ugyanitt indítsák el azt az évi rendszerességű sorozatot, amelynek során a Solaris-életmű egy-egy újabb időszakát mutatták be. E széria aktuális része az október 21-i fellépés a MOMkultban.
Ős-Solaris a nyolcvanas években. nem volt divat a progresszív rock
