Palotakoncertek az Oroszlános udvarban

Az idei, ötödik jubileumi évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozat.

A budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi elem kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés 150. évfordulója. Mindhárom fellépő társulat – a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Filharmonikusok – produkciója valamilyen formában hazánk történelmének eme fontos eseményéhez kötődik.

Az operett bölcsőjét Párizsban ringatták, és sokan már évt-izedekkel ezelőtt temették, de továbbra is hódít: Lehár a Broadwayn, Strauss Moszkvában. „Egy jó operett a világ romlottságának nagyobb részét képes megszüntetni, mint öt parlamenti felszólalás” – jegyezte meg egykoron Ady Endre. Az ítészek nem mindig voltak ilyen előzékenyek a műfajjal, amelynek Wolfgang Amadeus Mozart a keresztapja, hiszen ő látta el kicsinyítő képzővel az opera szót az új színpadi jelenség megkülönböztetésére.

Kevés olyan műfaj akad a színházak világában, amely annyi fanyalgó megjegyzést kapott, mint az operett, s amely ennek ellenére, valamint több mint kétszáz éves létére él és virul. Az esztéták giccset kiáltanak, a közönség pedig megtölti a színházakat. Az éneket párbeszédekkel váltogató, daljáték jellegű műfaj az 1800-as évek elején kezdett formálódni, fokozatosan megjelentek benne a klasszikus szereplők, a primadonna, a szubrett, a bonviván, a táncos-komikus, és kialakultak a szövegkönyv máig kötelező fordulatai. Ezek szerint az első hölgy – vagyis a primadonna – mindent elsöprő szerelemre lobban a bonviván iránt, majd a második felvonás bonyodalmainak sora, az ifjonti érzelemre törő ármánykodás hagyja kétségek között a nézőt, míg a harmadik részben minden félreértés elrendeződik, jöhet a happy end. A mindennapok gondjait feledtető, némi társadalmi szatírát is tartalmazó mesét szemkápráztató – és irigyelni való – kosztümök, fényűző díszletek, andalító, fülbemászó zene, bravúros táncjelenetek és a teljes szereplőgárdát felvonultató látványos finálék tették vonzóvá. A külföldi közönséget először a Bob herceg varázsolta el, de Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének az első világháború idejére eső bemutatója – amelyben itthon Latabár Árpád tűnt fel Kerekes Ferkó szerepében – után nem kevesebbet állítottak a lapok, mint: „Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől.” Kétségtelen, hogy máig ez minden idők legismertebb magyar operettje.

Néhány éve a magyar kulturális örökség részévé vált ez a műfaj, amelyet pár évtizede már temetni készültek. Augusztus első hétvégéjének nyitányaként a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mutatja be Kiegyezés/150 című látványos táncszínházi előadását. A következő két napon a Budapesti Operettszínház Sissi nyomában című nagyszabású operettkoncertje látható, a műfaj hazai sztárjainak előadásában. A magyar komponisták mellett a bécsi operett világát is megidézi a műsor, amelynek szerkesztője Kerényi Miklós Gábor, rendezője Somogyi Szilárd. A Nemzeti Filharmonikusok augusztus 6-án Magyar est címmel mutatja be szimfonikus koncertjét, amelyet az együttes nemrégiben kinevezett zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényel. Az est során Liszt, Kodály és Dohnányi művei csendülnek fel; a szólista az ifjú zongoraművész, Ránki Fülöp lesz.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink