– Meddig vezethető vissza a Pallavicini-családfa?
– A családfánkat 912-ig lehet visszavezetni, és 1360-ban kaptunk őrgrófi rangot. Ennek használatát 1868-ban Magyarországra és Ausztriára is kiterjesztették. Ez a cím kuriózum is, miután mi voltunk az egyetlen főnemesi család, amely külföldi őrgrófi titulussal élt hosszú időn keresztül Magyarországon.
– Ki volt az olaszosan csengő főnemesi név első itteni viselője?
– A Pallavicinieknek négy – lombardiai, varanói, genovai és rospigliosi – főága volt. A család első tagja, aki kapcsolatba került Magyarországgal, a Pallavicini Sforza nevet viselte, s a lombardiai ágból származott. Az 1540-es erdélyi hadjárat vezetője volt, s ő hajtotta végre Fráter György meggyilkolását, majd török fogságba került.
– A közelmúlt szinte mindenki által ismert „Pallavicinije” Pálinkás Antal volt, aki Mindszenty bíborost szabadította ki a felsőpetényi fogságból. Hogyan lett egy Pallaviciniből Pálinkás? Őrgrófból kommunista tiszt?
– Nézze, apai nagyapám a honvédelemre tette fel az életét. Két nagy múltú arisztokrata család (Pallavicini és Andrássy) gyermekeként azért helyezkedett el Weiss Manfréd gépgyárában dolgozni, hogy a későbbiekben páncélosként hasznosítsa tapasztalatait. Önkéntesként vonult be a Magyar Királyi Honvédséghez, majd a Ludovika elvégzése után harckocsizó hadnaggyá avatták. Hazánk német megszállását követően kapcsolódott be a náciellenes, antifasiszta ellenállási mozgalomba. A szervezkedés vezetőinek a letartóztatása után átszökött a frontvonalon, és Temesvárott a Vörös Hadsereg fogságába esett, 1946 elején érkezett vissza. Megmaradhatott a katonatiszti pályán, de folyamatos megaláztatás mellett. Ami pedig a névválasztást illeti: Pallaviciniként nem katonáskodhatott, kényszerűségből vette fel a Pálinkás nevet. A másik ajánlat a Piros elnevezés volt.
– Hatvan esztendeje végezték ki a nagyapját. Minden részlet ismert?
– Évtizedeken keresztül hazudoztak róla összevissza. Kevesen tudják, hogy visszaéléssel vádolták az ötvenes évek elején, majd visszaminősítve Egerbe helyezték. Nagybirtokos arisztokrata származása miatt pedig nem lehetett párttag. Az 1956-os forradalomban a Forradalmi Katonatanács vezetője lett, kiszabadította Mindszenty József bíborost Felsőpetényből, majd menetoszlopot szervezett, amelyben Budapestre szállították a hercegprímást. Amikor a szovjet csapatok támadásának a hírére Mindszenty az amerikai nagykövetségen kért menedéket, nagyapám tiszttársaival együtt visszatért rétsági állomáshelyére. Jött a megtorlás, majd a likvidálás. Az új köztemető 301-es parcellájában nyugszik, miután 1957. december 10-i kivégzését követően testét jeltelen sírba vetették. Sosem gondolt arra, hogy elhagyja a hazáját…
– Klasszikus arisztokratasors?
– A történelem fura fintora, hogy a Magyarországon elsőként ismert Pallavicini Fráter György meggyilkolásában vett részt, míg a nagyapám a bíborosért halt meg.
– Hogyan emlékeznek vissza a Pallaviciniek a hatvanas-hetvenes évekre, majd a nyolcvanas évek puhuló diktatúrájára?
– A magyar társadalomban még mindig él egyfajta sztereotípia a főnemesekkel kapcsolatosan. Ám ez a főúri világ rég véget ért, sőt, az arisztokrata leszármazottak rengeteget szenvedtek. Teljes vagyonelkobzás mellett a kitelepítés lett ennek az osztálynak a „záloga”, továbbá az is, hogy a történelmi nevű családtagokat a Kádár-rendszer politikai rendőrsége továbbra is figyeltette. Elzárták előlünk nem pusztán a főiskolai-egyetemi tanulmányok lehetőségét, hanem azt is, hogy jó hírnevű gimnáziumban érettségizzünk.
– Mennyire voltak gazdagok?
– Az 1800-as évek végétől 1947-ig Magyarország egyik leggazdagabb famíliája voltunk. Különösen azért, mert „frigyre léptünk” az Andrássy családdal. Öt kastélyunk volt vidéken, birtokokkal együtt, s egy palotánk Budapesten. Olyan történelmi családokkal álltunk rokonságban, mint a Festeticsek vagy éppen az ugyancsak itáliai eredetű Odescalchiak.
– Magyarországon több nemesi szerveződés is létrejött 1989 óta. Hogyan ítéli meg a ténykedésüket?
– A magyarországi kárpótlás – szemben a csehvel vagy éppen a románnal – folyamata mutatta meg, hogy a nosztalgiázáson túl sok értelmük nincs. Nem bálokra, szalonokra vagy éppen kosztümös összejövetelekre van szükség, hanem hatékony érdekképviseletre.
– Telik-múlik az idő: lát az arisztokrata leszármazottakban potenciált?
– A magam generációjából ismerek nagyon értékes embereket, olyanokat is, akik politikai pályára léphetnének. Kelet-Közép-Európában számos történelmi család sarja került fontos politikai beosztásokba.
– Újságíróként, regényíróként ismert közéleti szereplő. Nem keresték meg eddig pártok ajánlattal?
– Dehogyisnem! Jómagam azonban csak konzervatív értékrendű és elkötelezettségű politikai formációban tudnék dolgozni.
– Apropó! Az egy őrült őrgrófnő naplója című regénye sokaknál kiverte a biztosítékot, azonban ismertté tette. Lesz ennek folytatása?
– Maradjunk annyiban, hogy hamarosan megjelenik a második regényem. A konkrétumokat később ismertetem.
– Újságíróként, a származása miatt is, bekerülhetett az európai felső tízezerbe. Mondjon egy jó sztorit!
– A Red Bull médiacsapatának a tagjaként hosszú időn keresztül tudósíthattam a cannes-i filmfesztiválról. Az egyiken, mikor is Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai filmrendező meghallotta, hogy olasz nevű újságíró kérdezi, onnan kezdve csak velem volt hajlandó beszélni. Olaszul.
– De mit keresett egy valóságshow-ban, az Ázsia Expresszben egy őrgrófnő?
– Amikor a TV2 megkeresett, akkor egy kalandos utazásról volt szó. Úgy gondolom, az Ázsia Expresszben történő szereplés a tolerálható kategóriába tartozik. Másrészt az őrgrófság egy cím, arisztokratának lenni nem egy foglalkozás. Meg is kell élnem s eltartanom két gyereket.
NÉVJEGY
Pallavicini Zita Borbála őrgrófnő 46 éves
Budapesten született, de Prágában nőtt fel, s 15 évesen tanult meg magyarul
Hat nyelven beszél
Újságíró, regényíró. Foglalkozik a magyarországi főnemesség XXI. századi szerepével
