A Corvin tér helyén a török uralom alatt üres telek ásított Tojgun pasa dzsámija mellett. Buda felszabadítását követően egy kapucinus kolostor fallal övezett veteményeskertjeként szolgált a jámbor barátok ellátására. Ugyan a rendet 1782-ben feloszlatták, azonban a körülbelül 50 négyzetméternyi területet a későbbi építkezésekkor érintetlenül hagyták. A XIX. századi városfejlesztők impozáns lépcsősort álmodtak a Halászbástyától a Duna partjáig. Ezért nem építették be a mostani Corvin teret, s ezért maradhattak meg a térrel szemközti középkori épületek.
Ekkortájt támadt igény a számában gyarapodó budai polgárságban, hogy az ő városuknak is legyen a pestihez hasonló vigadója. A millennium évében aztán kiírták a tervpályázatot, amelyet Kallina Mór és veje, Árkay Aladár nyert meg. Elképzelésük 1898 és 1900 között épült valósággá, amikor átadták a neoreneszánsz stílusjegyeket hordozó, az abban a korban divatos eklektikus Budai Vigadót.
A második világháború pusztítása elbánt az épülettel. A negyvenes évekbeli helyreállításakor nem törődtek az eredeti állapot megőrzésével, visszaépítésével. Mi több, az 1951-ben beköltöző Magyar Állami Népi Együttes és a Népművészeti Intézet igényeit kiszolgálva brutális átalakításokba fogtak.
A kilencvenes években a főváros vezetői komolyan fontolgatták, hogy a Budai Vigadóban kapjon helyet a Nemzeti Színház, amelyhez mélygarázst is szándékoztak építtetni, a Corvin tér alá. A munkálatokat megelőző régészeti kutatások azonban váratlan eredményekkel szolgáltak. Felfedezték, hogy a tér a Duna mellékágának a szigete volt 30 ezer évvel azelőtt. Későbbi leletek tanúsága szerint a mai Fő utca helyén egykor limes futott, s a kor szokásához híven ide temetkeztek a római polgárok. Végül 1999-ben, a környékbeliek aláírása nyomán elvetették a garázsépítést.
2007-ben a beavatatlan arra sétáló úgy vélhette, gyönyörűen felújították az épületet. Igen ám, de kizárólag a homlokzatot, odabent maradtak az áldatlan állapotok, a folyamatosan vizesedő, az áradásokat megsínylett pince, a süllyedő Fő utcai oldal, a már tiltottnak számító palatető.
A szaktárca 2011-ben műemlékké nyilvánította a Vigadót, a kormány 2015 novemberében határozott a teljes felújításról. Kereken rá egy esztendőre a Hagyományok Háza kiköltözött az épületből. A felújítás átfogó elképzelését a főigazgató, Kelemen László dolgozta ki.
2018 áprilisára a Corvin tér felől a kupolatér az eredetihez hasonló díszműbádogos lezárást kap, a Fő utca felőli balusztrád mögött tetőteraszt alakítanak ki. Az emeleti díszterem régi állapotát fényképek alapján állítják helyre. A belső udvar válik az épület új közösségi terévé, miután lefedik és pihenőt, valamint büfét alakítanak ki odabent. A Fő utcai oldalon kiállítóterem, az Iskola utcai részen előadó- és táncterem jön létre. A tetőtérben kapnak helyet a próbatermek, míg a kézművesműhelyeket a földszintre helyezik, a folklórdokumentációs központ pedig a második emeletre költözik.
Jelenleg a bontási munkálatok végénél jár a nagy ívű beruházás. Erről győződhettek meg a sajtó képviselői a március végi bejárás alkalmával. Ezen Kelemen László elmondta, hogy sikerült kiváltaniuk az épületben lévő 10 bérlakást, s ezzel 592 négyzetméterrel, összesen 9130 négyzetméteresre bővült a teljes alapterületük.
A bejárást megelőzően dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériu-mának kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett: az első Orbán-kormány a népművészeti örökségünk ápolásának országos csúcsintézményeként hozta létre a Hagyományok Házát 2000-ben, amely a Magyar Állami Népi Együttesből, a Folklórdokumentációs Könyvtárból és a Népművészeti Módszertani Műhelyből áll.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kabinet a 2010-ben megkezdett kulturális infrastruktúra-fejlesztési program keretében felújította a Pesti Vigadót, a Várkert Bazárt, a Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, megkezdték az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját, s hamarosan belefognak az Operaházéba. Eddig 422 milliárd forintot költöttek az infrastrukturális beruházásokra.
A Hagyományok Háza esetében a kormányhatározat 5,5 milliárdot irányzott elő, azonban a beérkező ajánlatok többletet igényeltek, így az összeget 1,5 milliárddal megemelték.
Nem csupán az épületet öltöztetik új köntösbe, a Hagyományok Háza januárban nekikezdett megyei és határon túli hálózatának a kiépítéséhez, 9 megyei és 4 határon túli központtal. Ezért az eddigi támogatásukat nagyjából megkétszerezték, ez évtől 1,6 milliárd forintból gazdálkodhatnak.
Kelemen László megjegyezte: támogatják a még élő, de könnyedén veszendőbe menő határon túli népművészetet, ugyanakkor erősítik a kisebbségben élő magyarság identitását.
