A kultúrtörténeti mérföldkövekről és az intézetek mai helyzetéről Ham-merstein Judit, az intézmények tevékenységét felügyelő Balassi Intézet vezetője tájékoztatott.
„Az első külföldi magyar intézet 1917-ben kezdte meg működését. Az ott szerzett tapasztalatokat felhasználták a két világháború közötti nagy intézetalapítások idején. A Konstantinápolyi Tudományos Központ elindításának, rövid, ám annál hatékonyabb működésének a tanulságai hatottak a két világégés között létrehozott külföldi intézmények profiljára és működésük kialakítására.”
A létesítmény mindössze két évig működött, végül sajnos elsodorta az I. világháború, de még így is komoly eredményeket tudott felmutatni a tudományos kapcsolatok építésében, a kulturális együttműködés kialakításában. Ráadásul itt dolgozott ösztöndíjasként Kós Károly, aki komoly kutatásokat folytatott a bizánci és az oszmán művészet terén, ugyanakkor konkrét irányelveket vázolt föl a modern Isztambul városfejlesztéséhez, s megírta az első korszerű városmonográfiák egyikét is. Így aztán a polihisztor és az intézet tevékenysége a török, illetve az isztambuli kultúrtörténet szerves részévé vált. Az intézményt 2013-ban nyitotta meg újra a magyar kormány. A hálózat fejlesztése az elmúlt 100 évben többé-kevésbé folyamatos volt, a közelmúltban fordultak a döntéshozók a Nyugat-Balkán felé: megnyílt a zágrábi és a belgrádi intézet, de nemrég létesült kulturális bázis Pekingben és Ljubljanában is.
Mindezekhez képest néhány éve felröppentek olyan hírek, hogy bezárják a külföldi magyar intézeteket. A hálózat maradt, de felügyeletük a kultúráért felelős tárcától átkerült a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.
„Konkrét megszüntetésről soha nem volt szó, de azon valóban elgondolkodtunk, hogy az intézmények a legjobb formában működnek-e. Például szükség van-e minden állomáshelyen saját épületre, vagy elláthatók a feladatok egyfajta ügynökségi formában is.”
Nagyon sajátos a külföldi kulturális -intézetek helyzete, hiszen legalább annyira tartoznak a kulturális irányításhoz, mint a külügyihez. Voltak is mindkét helyen.
„Amikor új kormány alakul, mindig elkezdődik ez a vita, ami egyébként egy abszolút értelmes diskurzus. A Balassi Intézet mint a kulturális diplomácia legfontosabb szerve, mindig is köztes helyzetben marad, tevékenységét soha nem tudja lefedni egyetlen minisztérium. A nemzetközi trendeknek megfelelően fő szabályként a kulturális diplomáciát a külügy irányítja, szoros együttműködésben a kultúrát felügyelő tárcával. Nagyon erős a kulturális kisugárzásunk, jóval erősebb, mint amire Magyarország méretéből következtetni lehetne. Ez egy olyan erőforrás, amelyre érdemes, sőt kötelező építenünk.”
