Az új állandó kiállításokkal a Szépművészeti október 30-án nyílik meg a nagyközönség számára. Az intézmény renoválása rövidesen befejeződik, októberig az új kiállítások építése és a közönségforgalmi terek kialakítása zajlik, de az őszi megnyitóra a múzeum közvetlen környezete is megszépül.
TELJES MEGÚJULÁS
A rekonstrukciós munkák során a Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, renoválták a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállítási és közönségforgalmi tereket, korszerű raktárhelyiségeket alakítanak ki az épületben. Ez a projekt óriási jelentőségű lépés az intézmény életében, de a teljes felújításhoz még hiányzik két fontos dolog, amelyre Baán László főigazgató reményei szerint az elkövetkezendő években szintén sor kerülhet.
„Hátravan még a tetőzet teljes rekonstrukciója. Most csak a Román Csarnokot is magában foglaló épületszárny fölött található részt sikerült teljes egészében megújítani. Emellett szükség lesz a klimatizáció jelentős továbbfejlesztésére is. Ez az a két nagy tétel, amelyet az elkövetkező években még meg kell oldani, és akkor azt lehet mondani, hogy teljes egészében megújult a múzeum.
Ahogy a főigazgató fogalmazott: Bécs és Szentpétervár között a budapesti Szépművészeti Múzeumban található a legjelentősebb nemzetközi képzőművészeti gyűjtemény.
NEMZETI, NEM URALKODÓI
„Ez azért igen figyelemreméltó, mert ha megnézzük a nagy európai múzeumokat, azok szinte kivétel nélkül uralkodói gyűjtemények örökösei és őrzői. Mivel nekünk a XVI. századtól kezdve nem volt nemzeti uralkodónk, a gyűjtemény a királyi székhelyen, Bécsben jött létre, illetve gyarapodott. Ezt kellett a nemzetnek pótolnia a XIX. században, a kiegyezést követően. Nem véletlen, hogy a magyar parlament már négy évvel a történelmi esemény után, 1871-ben törvényben döntött arról, hogy megvásárolja az Esterházy hercegi műgyűjteményt. Ez a kor egyik leghíresebb és legkiválóbb magángyűjteménye volt, több száz régi mester festményével, közel négyezer rajzzal, ötvenezer metszettel. Ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak. A gyűjtemény így akkor megteremtődött, de még mindig nem volt annak otthont adó, méltó épület. Nem véletlen, hogy az 1896-os millenniumi törvény első szakasza rendelkezett egy országos képzőművészeti múzeum megépítésének szükségességéről. A Szépművészeti épületét ugyanaz a nagy ívű ambíció hozta létre – mutatott rá Baán László –, mint ami az egész magyar politikai, gazdasági és kulturális elitet áthatotta az 1867-es kiegyezést követően. Az, hogy Magyarországot, ezeréves történelmünk legjobb korszakaihoz méltóan, ismét Európa legsikeresebbjei közé emeljék, s hogy annak fővárosa a kontinens egyik legnagyszerűbb, legvonzóbb metropoliszává váljon. Ha belegondolunk, hogy elődeinknek e cél elérése érdekében három évtized alatt mit sikerült létrehozni, az bizony maga a csoda.
A KIEGYEZÉS KORÁNAK SZELLEMÉBEN
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett: rövidesen harmincesztendőnyi a rendszerváltás után eltelt időszak is. Ha összevetjük ennek és a kiegyezést követő három évtizednek az eredményeit, akkor azt látjuk, hogy összehasonlíthatatlanul termékenyebb volt a XIX. és a XX. század fordulójának az időszaka, amikor Budapest vált a leggyorsabban fejlődő nagyvárossá az európai kontinensen.
„Akkor volt egy nagyon világos, nagyratörő távlati cél, amelyet átültettek a mindennapok döntéseibe, hogy a fejlődést meghatározó köz- és magántörekvések is ezt, Magyarország felemelkedését szolgálják – fogalmazott Baán László.
MEGTÉRÜLŐ KULTURÁLIS BERUHÁZÁS
Az országban jelenleg is zajlik több, milliárdos nagyságrendű kulturális beruházás, gondoljunk csak a múzeumi fejlesztésekre. De vajon ez a kor hasonlóan termékeny lesz?
„Azt látom, hogy a Szépművészeti megújítása is egy kicsi, de példaértékű része ennek az új, reményeink szerint a millenniumi idők teremtőerejét megidéző fejlődési korszaknak – fejtette ki a főigazgató, aki egyúttal miniszteri biztosként irányítja a Liget Budapest projektet. – Ám a program, amelynek része a Szépművészeti renoválása, már nem is olyan kis szelet a főváros és az ország fejlesztésében. Ma ez a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projekt az öreg kontinensen, amelyet tavaly tavasszal a cannes-i MIPIM-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén a legjobb európai nagyprojektnek választottak. Amikor európai múzeumvezető kollégáimnak bemutatom a terveket, akkor őszintén irigykednek, különösképpen, ha megtudják, hogy ez egy teljes egészében nemzeti forráson alapuló fejlesztés, EU-s pénzek nélkül. A Liget projekt esetében ráadásul egy olyan állami befektetésről van szó, amely Magyarországnak nem pusztán kulturális hasznot és elismerést hoz, hanem olyan kulturális-turisztikai vonzerőt is jelent majd, melynek révén – az egyik legnagyobb nemzetközi tanácsadó cég, a KPMG mértéktartó számításai szerint – a ráfordított állami források tizenöt éven belül megtérülnek az általa generált turisztikai többletbevételeknek köszönhetően.
