– Ez alkalommal öt dokumentumfilmet támogattak, összesen 102 millió forint értékben. Film készül a Rózsafa fedőnevű akcióról, az Árpád-vonalról, Szabó Magda életéről születésének 100. évfordulója alkalmából, Ujszászy István hírszerző vezérőrnagy életéről, Az utolsó nagyasszony nyomában címmel pedig Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendez dokumentumfilmet gróf Mikes Johannáról, az arisztokrata nő fiatal évein keresztül bemutatva a politikai elit hétköznapjait és titkos játszmáit a 30-as és a 40-es években.
Befolyásos, ám ismeretlen
A főszereplővel és a filmtervvel Lajos Tamás, az alkotás producere ismertet meg minket.
– Gróf Mikes Ármin és Bethlen Klementina lánya már fiatal korában tudatosan megkezdte a székely hagyományok és a népművészeti tárgyak gyűjtését, különböző események fényképes dokumentálását. Az életmű és az élete rendkívül jól dokumentált. Szenvedélyes fotós volt, s kora ifjúsága óta örökítette meg egyrészt naplóban, másrészt pedig fényképeken élete kisebb-nagyobb pillanatait, ami a film szempontjából nagyon fontos, mivel rengeteg képi anyag áll rendelkezésünkre. 1943-ban kötött házasságot gróf széki Teleki Gézával, Teleki Pál miniszterelnök fiával. Családi, baráti és gazdasági kapcsolatai révén előbb 1939–40, majd 1944–45 fordulóján ő is fontos diplomáciai feladatokat teljesített.
Mikes Johanna élete egy olyan korba enged betekintést, amelybe a kortársak sem láttak bele. A II. világháború történéseit és az erdélyi folyamatokat gyakorlatilag testközelből figyelhette, sőt nemcsak passzív megfigyelője, hanem aktív résztvevője volt a történelemnek. Ezenkívül példaértékű az a gondoskodás, valamint felelősségérzet, amellyel az erdélyi magyarság sorsa, hányattatásai iránt viszonyult. Külföldi és arisztokrata kapcsolatait kihasználva minden módon próbálta segíteni az erdélyi magyarság megmaradását és körülményeinek javítását.
– Az alkotók is hölgyek. Ez afféle női film lesz?
– A szó legnemesebb értelmében – remélem – igen. A szerkesztő és a rendező is hölgy, így a női szál hangsúlyos a filmben. A politikát és a történelmet elsősorban a férfiak aspektusán keresztül ismerjük meg. Nagyon érdekes lesz, hogy egy a nagypolitikában közvetlenül részt vevő hölgy hogyan élte meg a XX. század körülötte tomboló viharait.
– Beszélgetésünk egyik apropója, hogy a napokban nyertek a Nemeskürty-pályázaton 25 millió forintos támogatást. Ez kiteszi a film költségvetését?
– Azt kell mondjam – persze nincs az a pénz, amit egy filmre el ne lehetne költeni –, ez az összeg biztosítja azt, hogy méltó és látványos produkció jöjjön létre. A Mecenatúra program kivételes és méltányos lehetőséget nyújt az egész magyar audiovizuális szakmának arra, hogy elkészíthesse alkotásait. Magyarországon is forgatunk, de hála a támogatásnak, a film nagy részét Erdélyben, Zabolán rögzítjük, játékfilmes betétekkel.
– Sokat pályázik mostanában?
– Sokat, és főként nagyon gyakran sikeresen. Azt gondolom, akinek ma Magyarországon van egy jó forgatókönyve és némi kitartása, az le tudja forgatni produkcióját a legkülönbözőbb tematikákban és hosszúságokban. Kardinális kérdésnek tartom, hogy ekkora összegből, ilyen mennyiségben kapnak a filmkészítők lehetőséget. Nyilván nincs olyan támogatási rendszer, amelyik mindenkinek tetszik – ilyen egyszerűen nem létezik –, az azonban vitathatatlan, hogy a magyar állam minimálisan a dupláját teszi a filmfinanszírozásba, mint amit valaha is 2011 előtt bármelyik kormány beletett. Olyan lehetőségeket, annyi munkát kap a szakma, amire eddig soha nem volt példa.
A Magyar Média Mecenatúra program a Médiatanács által működtetett integrált támogatási rendszer, amely két nagyobb részből áll. Egyfelől támogatja a független, helyi és körzeti médiaszolgáltatókat, televíziókat, rádiókat. Médiaszolgáltatók dotálására eddig 7,7 milliárd forintot fordított a Médiatanács. A projekt másik fele független magyar filmesek számára kínál 11 pályázati kategóriában támogatást. A Mecenatúra programban nyújtott szubvenció mértéke összesen 16,5 milliárd forint. A metodikába és az eddigi eredményekbe Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja, a projekt koordinátora avat be.
A programról
– Eddig közel 8,8 milliárd forint értékben 916 kortárs alkotás elkészítését tudtuk támogatni. Pályázati lehetőséget nyújtunk dokumentum- és ismeretterjesztő film készítésére, animációs produkció és sorozat gyártására, forgatókönyvírásra, kísérleti és kisjátékfilm, dramatizált rádiójáték, televíziós játékfilm, valamint történelmi dokumentumfilm forgatására, emellett online tartalmak gyártását, valamint magyar vonatkozású ad hoc események azonnali, helyszíni forgatási munkálatait is segítjük.
A Mecenatúra program támogatásával készült filmek közel 900 pályázaton vettek részt a világ minden szegletében, és már 300 komoly elismerést, díjat hoztak el. Többek között a Médiatanács támogatta a Mindenki című kisjátékfilmet, amely, mint közismert, Oscar-díjat kapott, de emellett számos komoly, nagy fesztiválon sikerrel szerepelt. A Mecenatúra program keretében támogatott alkotások ott vannak a legjelentősebb tematikus fesztiválokon, de Cannes-ban és Berlinben, tehát a világ legrangosabb filmes seregszemléin is.
– A Nemeskürty-pályázat sajátos feltételeket szab: rengeteg archív dokumentumot, fotót, filmrészleteket kell használni.
– A Médiatanács által 2011-ben elindított Mecenatúra program a kezdetektől segíti dokumentum- és ismeretterjesztő filmek készítését. Eddig 229 dokumentum- és 173 ismeretterjesztő film készülhetett el a támogatásával, közöttük számos történelmi és kultúrtörténeti mű szerepelt. 2014-ben szakmai egyeztetések után javaslatot tettem a Médiatanácsnak, hogy Nemeskürty István elnevezéssel indítsunk külön történelmi dokumentumfilm-pályázatot azzal a céllal, hogy nagyobb támogatási intenzitással, gazdag archív tartalom felhasználásával készülhessenek további magyar történelmi dokumentumfilmek.
Jól működő állami támogatás
A Kollányi Ágostonról elnevezett, ismeretterjesztő alkotások segítéséről szóló pályázat 250 millió, az Ember Juditról elnevezett dokumentumfilm-pályázat keretösszege 330 millió forint egy évben. Ezekhez csatlakozik a Nemeskürty-kiírás, amely most 105 milliós támogatást biztosított, de ebben az évben lesz még egy pályázat, további 105 milliós keretösszeggel. A beérkezett anyagok, a szakmai visszajelzések és a vélemények is azt bizonyítják, hogy szükség van a pályázatra.
– Azt mondta egy producer, hogy aki ma Magyarországon filmet akar készíteni és jó az ötlet, jó a forgatókönyv, akkor azt meg is tudja valósítani tisztán állami támogatásból.
– Az új magyar filmes intézményrendszer és struktúra a törvényalkotók munkájának, a média- és a filmtörvény 2011-es módosításainak köszönhetően jött létre. A támogatási rendszer három fő pillérből áll. Jelen esetben elsősorban a gyártás finanszírozására gondolok, de fontos megjegyezni, hogy a magyar állam jelentős segítséget nyújt, nagy aktivitást fejt ki a magyar audiovizuális kultúra számos területén. A Filmalap és a Médiatanács a két legnagyobb közvetlen, szelektív támogatást nyújtó szervezet. A Filmalap patronálja a moziforgalmazásra szánt egész estés játékfilmeket, egész estés dokumentumfilmeket és animációs alkotásokat. A Médiatanács a már felsorolt 11 kategóriában dotál filmeket. Ez a struktúra egészül ki a közvetett támogatás rendszerével, amelyet a Filmiroda koordinál. A közvetett támogatás nemcsak a magyar produkciók finanszírozását segíti, hanem ösztönzi az ideérkező filmes bérmunkákat is, összességében nagyon jelentős nemzetgazdasági hatást kiváltva.
Megnézve a sikert sikerre halmozó kortárs magyar filmek létrejöttét, bátran kijelenthető, hogy a hazai támogatási rendszer igénybevételével ma van arra lehetőség, hogy akár száz százalékban állami támogatással készüljenek magyar alkotások. A legnagyobb fesztiválsikereket elérő produkciók – a Saul fia, a Testről és lélekről, a Félvilág, a Mindenki – közvetlen és közvetett támogatási rendszerek keretében építették fel finanszírozásukat. Örömteli, hogy a Filmalap, a Médiatanács általi finanszírozáson és a közvetett támogatáson túl is megjelennek egyéb források a gyártásban, hiszen akár a Gulág Emlékbizottság vagy az 56-os Emlékbizottság is számos audiovizuális alkotást finanszírozott.