Szerették a magyar filmeket a mozilátogatók
Nagyon rég zárt ilyen sikeres évet a hazai filmgyártás, több mint egymillió látogató váltott jegyet magyar alkotásra. Húszat meghaladó számú hazai produkció került a mozikba. A legnézettebb a Pappa Pia, a Kincsem, a Brazilok, A viszkis volt, valamint a Testről és lélekről. Ez utóbbi, Enyedi Ildikó alkotása elnyerte a Berlini Filmfesztivál Arany Medve díját, decemberben pedig a főszereplő, Borbély Alexandra alakításáért megkapta az Európai Filmdíjat. A film sikerei ezzel remélhetőleg még nem fejeződtek be, és meg sem áll az Oscar-díjig.
A kommunista diktatúra hátráltatta a művészetet
Az év legjelentősebb magyar vonatkozású kiállítása a három T időszakának képző- és iparművészetét bemutató Keretek között – A hatvanas évek művészete című tárlat. A Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása képet ad a diktatúra ideológiai keretek közé beszorított művészetéről, az 1958 és 1968 közötti évtizedről ebben a megközelítésben. A totalitárius rendszerek fontos eszköznek tekintették és sikeresen használták művészetet, kijelölték a támogatott, a tűrt és a tiltott alkotókat. A megjelenített tartalmat tekintve is szorosan fogták a gyeplőt, hogy a megfelelő üzenet jusson el a társadalomhoz. A nyílt beszéd helyett ekkor alakult ki a képzőművészetre is jellemző kettős beszéd, a sorok között olvasás, a kódolás és dekódolás rafinált kommunikációs kultúrája. A kiállításon többek között Kokas Ignác, Somogyi József, Kurucz D. István, Berki Viola, Kondor Béla, Csernus Tibor, Gruber Béla, Korniss Dezső, Gyémánt László és Mácsai István munkái láthatók. Mellettük világhírű külföldi alkotók is megjelennek, akik inspirálták őket, mint Picasso, Fernand Léger, Renato Guttuso, Bernard Buffet.
Soha ennyi pénz nem jutott a kultúrára
Az előző évi 52 milliárd után 2017-ben 125 milliárd forintra nőtt a kulturális célokra elkölthető összeg. Ennek nagy részét a múzeumok rekonstrukciójára, a Liget Budapest projektre, a Múzeumkertre, az Operaház és az Iparművészeti Múzeum renoválására fordították. Befejeződött a Pesti Vigadó, a Zeneakadémia, az Erkel Színház, valamint a Várkert Bazár felújítása. Beindul a debreceni Csokonai Színház teljes korszerűsítése, a kaposvári Csiky Gergely Színház hasonló mértékű rekonstrukciója, valamint a Veszprémi Petőfi Színházat is felújítják. Az ágazatban az idén béremelés is történt, az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára felkerült a Kodály-módszer, 2017-et pedig Kodály Zoltán emlékének szentelte a nemzetközi szervezet. Mellette Arany János születésének kétszázadik évfordulója apropóján ezt az évet az ő emlékének is szentelték.
Hazatért a családi ezüst
Hazánknak sikerült visszaszerezni a páratlan római eredetű Seuso-kincset. A Fejér megyei Polgárdiban egykor előkerült tárgyak kalandos utazása véget ért, a 15 darabból álló leletegyüttessel a teljes ismert Seuso-kincs Magyarországra került. Első körben 2014-ben sikerült megvásárolni a műtárgyak egy részét, majd ez év nyarán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a „családi ezüst” hazatért. Közel két éven át folytatott tárgyalásokat egy ügyvédcsoport a hazahozatal érdekében. A kiállítás bejárja az országot, hat nagyvárosban nézhetik meg az érdeklődők.
Hatalmas átrendeződés a könyvpiacon
Az Alexandra Kiadó agóniája ez évben is komoly következményekkel járt, Matyi Dezső szerteágazó cégbirodalma az elmúlt közel harminc esztendő legnagyobb válságát idézte elő. A kiadók felé felhalmozott milliárdos adósság konszolidációját várták a könyvpiaci szereplők. Az átrendeződés nagy nyertese az Alexandra két régi ellenlábasa, a Líra és a Libri lett. A szűkülő piacon egyre keményebb a verseny, az évről évre fogyatkozó eladott példányszámokon mind kevesebb kiadó osztozik. Az ágazatot továbbra is a terjesztők erőfölénye határozza meg, a haszon nagy részét ők fölözik le a kiadókkal szemben. A kérdés az, hogy ez az egyensúlyhiányos állapot még meddig tartható fenn.
