Közel nyolcvan évvel az Emberek a havason című, Szőts István rendezte, az 1942-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon biennále díjjal jutalmazott alkotás után újabb, Nyirő József munkásságából merítkező film forgatása fejeződött be január utolsó napjaiban. A Most már jöhetsz, Jézuska című novella az eddig dokumentumfilmesként ismert, kolozsvári származású Farkas György rendezőt ihlette meg. A hosszú szünet elsősorban annak tudható be, hogy ellentmondásos megítélésű közéleti tevékenysége miatt Nyirőt íróként is „címkézett” személyiségként kezelik.
Nem irodalmi kettős mérce
Farkas György református lelkész és Imreh István történész unokájaként ifjabb Farkas György az átlagnál jóval árnyaltabb Nyirő-képet kapott, illetve az arra való biztatást, hogy ilyen esetekben igyekezzen kialakítani saját, jól dokumentált álláspontját. Friss diplomás rendezőként Farkas jó néhány Nyirő-novellát újraolvasott abban a reményben, hogy a kommunizmus bukása után elő lehet venni őket, illetve abban a meggyőződésben, hogy jelentős részük filmre kívánkozik.
„Tucatnyi filmet készítettem a besúgói dossziékról, többségük a fiókban landolt. Közben rádöbbentem, hogy e tekintetben sem használhatunk kettős mércét: ha a jelenkor hajlandó megbocsátani a kommunista éra besúgóinak, a magyar történelem korábbi vitatott alakjainak is jár egy esély. Legalább el kell olvasnunk őket. És miután az erdélyi irodalom több hőse is beszervezetté vált, érdemes a többiek »bűneit« is megismertetni” – indokolta a rendező a témaválasztást.
Alacsony költségvetés, gyors munka
A Most már jöhetsz, Jézuska című novella megfilmesítésének ötletével tíz éve kacérkodik, négy elutasított pályázat után ötödszörre nyert támogatást a Magyar Média Mecenatúra Program és a Bethlen Gábor Alap révén. A film költségvetése így sem haladja meg a másfél dokumentumfilmnyit, 15 millió forint körüli összegből sikerült filmre vinnie gyermekkora egyik kedvenc olvasmányát a több mint húsz dokumentumfilm elkészítése után első játékfilmjét jegyző rendezőnek. Farkas a székelység ábrázolásában jelenlévő toposzok lebontásához is „segítségül hívja” Nyirőt. A film történetét kínáló novella ugyanis életük drámáival küzdő hús-vér embereket vonultat fel, a karácsony motívuma pedig különleges csavart kínál.
Felesége elvesztése után Ülkei Ádám kiábrándul Istenből, a karácsonyt sem készül megünnepelni. Az ünnep előestéjén azonban dühös kiáltozásokat és puskalövéseket hall, majd a „gyilkos Péter” dörömböl a kalyiba ajtaján. A férfi, akit nyolc esztendőre ítéltek, miután féltékenységből megölte a feleségét, szegénységben élő fiáért szökik meg a börtönből, neki akar örömet szerezni az ünnep alkalmából. Menekülés közben meglövik a csendőrök, sebesülten érkezik Ülkei hegyi kunyhójához. Amint érzi a vég közeledtét, azt tanácsolja Ádámnak, vegye fel a fejére kitűzött vérdíjat, cserébe a befogadásért. Az öreg először feldühödik az ajánlat hallatán, Péter halála után azonban mégis felveszi a pénzt, amelyből az elhunyt fiának vásárol „kicsi csizmát, kicsi harisnyát, jó meleg posztó kurticskát, báránybőr sapkát, hogy meg ne fázzék a télen”.
Eredménytelen casting?
Ádámot Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze, Pétert Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze alakítja. A rendező szerint a szeme előtt csiszolódtak össze, formálódtak olyan párossá, amilyenről Farkas György álmodott. Az színésztoborzás első köre amúgy eredménytelenül zárult, a rendező erdélyi gyakorlott színészeket keresett, ám a színházakból ismert szereplők egyike sem tudott „felvonultatni” nap és hideg által cserzett bőrt. Ennél a pontnál egy pillanatra felmerült az amatőrök bevetése is, de az ötlet megbukott a filmet producerként jegyző Ordódy Judit ellenállásán. A további keresgélés során került képbe Fülöp és Pálffy, előbbi vérbeli színházi színész, kevés filmes gyakorlattal, akinek gyors szinkronizálásában viszont sokat segített Pálffy.
„Természetesen én is szembesültem korábban a Nyirőt övező megoszló véleményekkel, de a szerző írói kvalitásai hamar meggyőztek, teljes mértékben tudtam azonosulni a szereppel” – mondta a „gyilkos” sepsiszentgyörgyi művész.
A húszperces kisjátékfilm forgatása négy napon át zajlott, amit elsősorban a szűk költségvetés diktált, de a tizennégy fős stábnak sikerült a szükségből erényt kovácsolni. Egy játékfilm esetében átlagosan három percet forgatnak le naponta, ennél a filmnél ez öt percre tolódott ki, ami napi tíz órát is meghaladó munkát jelentett. Mivel téli történetről van szó, és éjszakai jelenetek is szerepelnek a filmben, a metsző hideg elviselése érdekében a színészek neoprénruhát viseltek a jelmez alatt.
Eredeti helyszínek
Ülkei kunyhóját a Csíki Székely Múzeumban őrzött házban rendezték be, az „őszintén” megöregedett vakolatú, hajdani szegény tulajdonosra utaló háznál építeni sem lehetett volna jobbat. Miután a rendelkezésre álló költségvetésből képtelenség volt felépíteni egy székely falu díszletét, sok keresgélés után a Gyimesekben, Borospatakán találták meg Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építész korhűségében és a szükséges infrastruktúra megfelelő közelsége tekintetében egyaránt ideális megoldásnak bizonyuló házát. A faluképet a gyimesi skanzenben kialakított házakból és utcákból komponálták meg az alkotók.
„A varsági népi kultúra cicomásabb, díszesebb, nekem pedig feltett szándékom volt hozzájárulni a székelység idealizált képének lebontásához is. A szürkébb, egyszerűbb gyimesi csángó népi kultúra jobban szolgálja a történet drámaiságát – válaszolt Farkas arra a kérdésre, hogy miért költözött csángó környezetbe a Nyirő által a Székelyudvarhely közeli Székelyvarságról származtatott történet. – Az is kérdés volt, hogy megőrizzük-e a korhű dialektust, vagy ültessük át a párbeszédet a hegyi emberek mai kortalan beszédmodorába. A fogyasztói igényeket is figyelembe véve az utóbbi mellett döntöttem.”
Mivel fontosnak tartották megőrizni a Nyirő-szöveg szellemiségét, inkább csak a külsőségekbe és az arányokba „nyúltak bele”, az embereket és lelkületüket környezetük, valamint cselekedeteik révén, hosszú narrációk nélkül írja le a film.
Az egyelőre Most már jöhetsz, Jézuska munka címet viselő filmet először várhatóan májusban látjuk a közmédiában, majd azt követően kezdi el a klasszikus fesztivál-mozibemutató-tévé körutat. Farkas György bízik benne, hogy alkotása sokszor elővett klasszikus karácsonyi filmmé válik a magyarság számára.
Fotók: A vérdíjat a halott családjának juttatta. Pálffy tibor, Fülöp Zoltán és a stáb
