A pályázaton olyan vendéglátóhelyek kapnak lehetőséget, amelyek vállalják, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4–7 tagú cigányzenekart foglalkoztatnak.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a pályázat meghirdetésekor felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta „értékpusztuláson” esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. A Hagyományok Háza a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek. Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: „Nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, amelyek több évszázada szolgálják a magyar kultúrát. A cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: tanítottak, saját iskolarendszereket, közösségeket hoztak létre, és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak azért, amit és ahogyan csináltak.”
Radics Ferenccel, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett prímással, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetőjével a pályázat születéséről és a cigányzene mibenlétéről beszélgettünk.
– Pál István Szalonna barátommal immár tizenhetedik éve fojtogatjuk együtt a hegedű nyakát, ő is végignézte ennek a szakmának a „bukását”. Ő nagyon szereti a cigányzenét, és elkezdtünk arról beszélni, hogy hogyan lehetne az embereknek segíteni, hogy újból a köztudatba kerüljön ez a szakma, amit igazából az egész világon máshol nem nagyon tudnak rajtunk kívül. A cigányzene az egy foglakozás, ez egy magyar népies zene, amit cigányok adnak elő. Ezt egy kicsit általánosítva cigányzenének mondják. Mitől cigányzene a cigányzene? Játszunk mi operettől kezdve a dzsesszen, a sanzonokon át a nagy világslágerig mindent. Mindent, amit igényel a vendég, amikor élőben hallgatja. Szalonna barátom állított be Kerényi Imréhez az ötlettel, később pedig hármasban folytattuk a tárgyalást.”
Tavaly az első pályázatra 27 étterem jelentkezett, közülük 12 nyert. Az ideire azonban már 104 pályázat érkezett be, nem kis fejtörést okozva a bírálóbizottságnak.
– Először úgy volt, hogy 8 budapesti, illetve 8 vidéki étteremet és cigányzenekart választunk ki. Miután azonban kiderült, hogy 104 pályázat érkezett be, új helyzet elé kerültünk. A 104-ből 16-ot kiválasztani reálisan és igazságosan képtelenség, ez 10 százalék sincs. Jöttek a telefonok, égtek a vonalak, sikerült beszélnünk az illetékes emberekkel, sikerült eléjük rakni ezt a 104 pályázatot. Olyan válasz érkezett, amire gondolni sem mertünk volna. Kaptunk 800 millió forint keretösszeget, amely 75 zenekarra elég. Ilyen irányú megmozdulásra, ekkora összegből, eddig nem volt példa, ez a társadalom még nem kapott ekkora lehetőséget.
Az étterem-tulajdonosok tapasztalatai szerint ahol megszólal az élő cigányzene, az odavonzza a vendégeket. Mérték is tavaly, hogy a cigányzene forgalomnövekedést hozott. Ezzel együtt a vendéglősök nagyobbik részének nincs pénze arra, hogy egy öttagú zenekart finanszírozzon. Ez a pályázat segíti őket és a zenészeket is, valamint nem utolsósorban erősíti az ország turisztikai vonzerejét. Régebben, amikor még működött az Országos Szórakoztató Zenei Központ (OSZK), központilag közvetítették ki a cigányzenekarokat, és egyúttal szigorú minősítést is végeztek. Ezt a minősítő tevékenységet, a színvonal magason tartásának érdekében, a jövőben felvállalja a Hagyományok Háza.
A cigányzenét zenetörténetileg elhelyezni és esztétikájában elemezni dr. Batta András zenetörténész, egyetemi tanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektora segített.
– A cigányzenének vannak népi gyökerei, ha nem is a mai értelemben vett cigányfolklór, de a XIX. században azok a cigányok, akik a későbbiekben a kávéházinak, étterminek mondott zenét játszották, még nagyon közel jártak a népzenéhez. Örök probléma volt, hogy a magyar népzene és a cigányzene közé szabad-e egyenlőségjelet tenni vagy nem. Ezt már Liszt idejében is nagyon vitatták, mivel a mester azt h itt e, ez az igazi magyar népzene. Bartók Béla és Kodály Zoltán színre lépésétől viszonylag élesen elkülönítik a kétfajta muzsikát, tehát a magyar parasztzenét és a városi cigányzenét. Ugyanakkor a magyar zenei karakter szempontjából a cigányzene ugyanolyan jelentős, mint a népzene, illetve a parasztzene felfedezése, hiszen legalább száz éven keresztül ez volt a magyar zenei identitás, a magyar identitás zenei vetülete. Nagyon nagy szerepet játszott a verbunkos, valamint a XIX. században a magyar zenei nyelv, lásd Erkel Ferenc és Liszt Ferenc műveit, illetve a magyar operett kialakulásában is. Úgyhogy én nagyon nagyra tartom, történelmileg is kiemelten fontosnak tartom a cigányzenét. Egy fantasztikus zenei kultúra, amiről itt szó van, nem véletlen, hogy Lisztet is ennyire meghatotta, és óriási hatást gyakorolt rá a cigányzene. Annak természetessége, improvizatív jellege, virtuozitása, és hogy a cigány muzsikusok képességei a legjelentősebb klasszikus zenei előadóművészek művészetéhez hasonlíthatók. Nemcsak Liszt hallgatta őket csodálattal, hanem Brahms is. Mindenki, aki Magyarországon megfordult, például Debussy, Johann Strauss, megszerette a cigányzenét, és amikor zenét szereztek, használták a motívumokat. Brahms Magyar táncok című darabjai is kávéházi cigányzenészek motívumaira épülnek.
A cigányzenészek képessége a klasszikus zenészek szemével nézve egészen elképesztő – emeli ki a zenetudós. Ebben valószínűleg a genetikának is szerepe van, valamint annak, hogy a muzsikus cigányok családjában már nagyon korán hangszert kapnak a kezükbe a gyerekek. Batta András a zenei kapcsolatot a dzsessz és a jó „fekete zene” kapcsolatához hasonlítja.
– Eddig elég nagy feszültség volt a cigányzenészek meg a táncházi zenészek között, mert az előbbiek hagyományos átörökített zenét játszanak, a népi együttesek viszont már rögzült, leírt zenéket tanulnak meg – szögezte le a zenetörténész. – Nem tudom, ez mennyire szentségtörés, de merem vállalni, hogy a táncházmozgalmat tanulják a gyerekek, a Zeneakadémián is van néptánc tanszék, ami gyakorlatilag a régi nagyok által gyűjtött parasztzene, az instrumentális zene és az énekelt népzene oktatását jelenti, és ezt a figyelmet a cigányzene mint másik típusú népzene ugyanúgy megérdemelné. Oktassák, vagy legalábbis ezt a hagyományt őrizzék.
