Cannes-i díjat nyert az első filmes Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotása. A titkot Havas Ágnes, a filmet támogató Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója pontosan abban látja, hogy a szereplők teljesen átlagos emberek, akikkel bármikor azonosulni tudunk, és mégis egy kifejezetten bátor filmről van szó. A rendező hiperrealisztikusan ábrázolta a figurákat és a helyzeteket.
„Az alkotásban benne volt a siker lehetősége. Nagyon fontos díjat hozott el az Egy nap a cannes-i filmfesztiválról, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI díját. Sőt, ezzel az elismeréssel két kategóriából összevonva – a Rendezők kéthete és a Kritikusok hete – díjazták a legjobb filmet – mondta el Havasi Ágnes.
Várható volt, hogy a #metoo alaposan rányomja a bélyegét az idei cannes-i filmfesztiválra. Már a zsűri összeállításánál is kínosan ügyeltek a nemek egyenlőségére, amit a zsűrielnök Cate Blanchett 5:4 arányban billentett a nők javára. Szombaton 82 hölgy vonult fel a palota lépcsőin a női alkotókért. Hogy miért épp 82? Azért, mert pont ennyi rendezőnő alkotását mutatták be eddig a fesztiválon annak 1942-es indulása óta, ami elenyésző az 1866, szintén itt bemutatott férfi alkotóhoz képest. A szombati, alig félórás megmozdulást Agnès Varda francia rendezőnő és Cate Blanchett vezette, de a zsűri többi női tagja, illetve számos ismert színésznő és rendezőnő is csatlakozott hozzájuk, hogy megmutassák, mennyire esedékes a változás a filmiparban.
Havas Ágnes ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a fesztivál egészét nem határozta meg a #metoo szellemisége. A seregszemlén bemutatott Egy nap című magyar filmnek nemcsak a rendezője, írói és főszereplője, de a producerei is nők, ugyanakkor meggyőződése, hogy nem a pozitív diszkrimináció befolyásolta a zsűrit, hiszen „rendkívül tehetséges alkotókról van szó.
Az általános európai terrorfenyegetettség elleni fellépés jelei már a résztvevők előtt sem maradtak rejtve. Havas Ágnes negyven éve dolgozik a filmszakmában, húsz esztendeje minden cannes-i filmfesztiválon részt vett, azonban tapasztalatai most eltértek a megszokottól.
„Nagyon régóta járok Cannes-ba. Úgy éreztem, most valahogy nem volt akkora nyüzsgés, mint amekkora lenni szokott. Nagy biztonsági készültség volt, folyamatos volt a rendőrök, rendőrautók jelenléte mindenhol. Akadt még egy furcsaság, betiltották a szelfizést a vörös szőnyegen, pedig ott mindig sok szép emlék született. Ezt a rendelkezést nagyon szigorúan be is tartatták, mondván biztosítani kell a zökkenőmentes bejutást.
Szintén feltűnő volt az előző évekhez képest kisebb fesztiválvisszhang a nemzetközi sajtóban.
„Meglepő volt az idén, hogy a hivatalos versenyben főként nem azok a nagy nevű rendezők vettek részt a produkcióikkal, akikre nagyon számított a nemzetközi filmes szakma – vélekedett az esetleges magyarázatokról a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója. „Teljesen új koncepció szerint állították össze az idei programot. Vetítettek két japán filmet, egy kínait, egy koreait, egy kazahot és egy egyiptomit is. Érdekes volt azt figyelni, hogy mennyire más a felhozatal, hogy kimaradt például Brian de Palma és Mike Leigh.
Az Egy nap sikere az eddigi legnagyobb elismerése a Magyar Nemzeti Filmalap három éve indított, pályakezdő alkotókat támogató Inkubátor Programjának. Havas Ágnest a program megtervezésében a szakma jelzései indították el. Felmerült, hogy az első filmesek számára érdemes létrehozni egy speciális pályázati lehetőséget. Így őket sem nyomja agyon a felelősség, az állami támogatót pedig a kockázatvállalás.
„Megpróbáltunk összerakni egy olyan koncepciót, ami arról szól, hogy azoknak a végzett rendező, vagy más filmszakos hallgatóknak, akik szeretnék elkészíteni első filmjüket, lehetőségük legyen nem egyszerűen a Filmalaphoz pályázni, hanem kereteket adni nekik, hogy megérezzék, hogy hatvanmillió forintból lehet filmet készíteni. Ha animációról beszélünk, akkor nyolcvan-, dokumentumfilm esetén húszmillió forintból. Ezzel megadtuk a kereteket, és nagyon fontos az is, hogy ez a költségvetés tulajdonképpen tematizálja is a programot, hiszen hatvanmillió forintból nem lehet csatajeleneteket és kosztümös filmet sem leforgatni, ezért mai témák felé kell fordulni. Minden évben öt alkotás készülhet el, ez hozzávetőleg háromszázmillió forintnyi összeg, azaz egy átlagos játékfilmre fordítandó pénzből több játékfilm tud elkészülni.
„Amikor elindítottuk a programot, az egyik kollégám megkérdezte, hogy miért nem pályáznak a kezdő filmesek a Filmalap pályázatára, amelyre folyamatosan lehet jelentkezni. Egyszerű volt a válaszom, azért, mert valamiért nem pályáznak. Meg kell teremteni nekik azt a terepet, ahol alkotni, dolgozni tudnak, és ahol megismertetjük velük, hogy mi is az a Filmalap, és hogyan működik a pályázati rendszerünk. Ezek a fiatalok bejárnak a Filmalap központi irodaházába, van egy nagy helyiség, ahol a forgatókönyv-fejlesztések folynak, ott ülnek körbe és véleményezik egymás forgatókönyveit. Meghallgatják a Filmalap munkatársaitól és a saját mentoraiktól azokat a fontos szakmai fortélyokat, amelyektől a filmjük működni tud, amitől a forgatókönyv létre tud jönni és működőképes lesz, és amitől egy film hatni tud a nézőkre itthon és külföldön. Nagy örömünkre az Inkubátor Program nagyon sikeres lett, évről évre nő a jelentkezők létszáma, és a pályakezdő filmesek körében betölt egy nagyon fontos közösségépítő funkciót is. A filmes szakokon végzett fiatalok számára sikerült létrehozni egy olyan lehetőséget, amitől beindulnak, megtalálják a hangjukat, megmutathatják mindazt, amit tanultak, amit tudnak és megmutathatják az oroszlánkörmeiket.
