Ingatlanfejlesztői Oscar-díj

Kultúra
Újabb nemzetközi építészeti díjjal jutalmazták az ózdi Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot. De mi is ez az intézmény, illetve két intézmény a Digitális Erőművel? Erről, az elismerésről, a várossal való kapcsolatukról kérdeztük Lovas Lajost, a Forum Hungaricum Kft. ügyvezető igazgatóját.

– Három esztendeje, nyáron nyílt meg a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és a Digitális Erőmű. Ez két önálló intézmény?

– Cégünk, a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. két tagintézményéről beszélünk. Társaságunk felett a magyar állam tulajdonosi jogát az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja, mi pedig az élménypark és az erőmű vagyonkezelői és fenntartói vagyunk. A két beruházás uniós és hazai támogatásból valósult meg, két külön pályázatból, s a céljuk is teljesen más, de nyilván szükségszerű az együttműködés a hatékonyabb működés érdekében. Az élménypark a négy visegrádi ország filmtörténetét mutatja be, magyar, lengyel, cseh, szlovák és angol nyelven. Tematikus vetítésekkel, nyári kertmozival, a rendezők, a színészek és a közönség közti találkozók szervezésével és újabban forgatási helyszínként viszünk színt az ózdiak életébe. Ezenkívül található benne egy óriási élménycsarnok nyolcvan méter hosszú greenboxszal, lecsúszópályával, robotkamerákkal. Vannak ministúdióink, ahol a látogató több filmbe is beugorhat a kedvenc szereplője helyett. Interaktív térről beszélünk, számítógépes rendszerünk a nálunk készült produkciók feltöltési lehetőségét biztosítja a közösségi oldalakra. Számos épített díszletünk van, mint például a pazarul berendezett Orient Express egyik utastere, kiállítunk veterán autókat és egy T–34-es tankot is, lengyel és a másik oldalán magyar festéssel. A Digitális Erőmű egy 7000 négyzetméteres digitális oktatási, kutatási módszertani központ. Itt gyarapszik nap mint nap a digitális tanórakészítő alkalmazásunk, a Digipédia. Oktatási eszközeinket és tantermeinket használja többek között a Miskolci Egyetem a mérnök informatikusi képzésre. Az épületben számos állandó és időszakos kiállítás látható. Például a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság informatikatörténeti kiállítása, vagy a varázslatos hangulatú, óriási pincetérben a Magyar fénymúlt című, 34 vetítőpontból álló vezetett tárlat. Páratlan szabadulószobás programjaink rendkívül keresettek. Digitális műhelyünkben már több ezer fiatal ismerkedett meg a legkorszerűbb eszközök használatával és programozásával. Mindezeken túl nagy csarnokunk alkalmas tömegeket vonzó kulturális rendezvények megtartására, s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élünk is.

 – Az egykori kohászati üzem fúvógépház-épületét műemlékvédelmi előírások szem előtt tartásával lehetett korszerűsíteni, átépíteni. Mit kellett megőrizni? Miben kaptak szabad kezet?

– A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark műemlék épület, a felújításnak meg kellett őriznie az eredeti jellegét. Az erőmű is műemlék jellegű objektum. Csontos Györgyi, a projekt főépítésze végig arra törekedett, hogy a múlt funkcióinak a bemutatásával, az épületek egykori pompájának a megőrzésével teremtsünk otthont a legmodernebb technikának. Büszkék vagyunk arra, hogy az évtizedek alatt rábarkácsolt részektől sikerült megszabadítani ezt a két gyönyörű szecessziós csarnokot, s most a közel százéves épületeket eredeti pompájában csodálhatjuk meg.

 – Miért éppen egy ózdi kohászati üzemre esett a választás? 

– Úgy sejtem, a kérdés nem csupán az épületekre, hanem magára a városra is vonatkozik. Ózd egy gyönyörű természeti környezetbe ágyazott, komoly ipari múltra tekintő város, amely alól a történelem kihúzta a megélhetését. Mára egyébként az ipar ismét fejlődik, sőt munkaerőhiány is jelentkezik. Mellesleg a megye második legnagyobb városa Miskolc után. A híre azonban nem a legjobb. Ezen szerettünk volna változtatni, mert hiszünk abban, hogy a kultúra teremthet jobb várost. Ennek eredményei máris látszanak. Nem csupán abban, hogy közel száz helyinek adunk munkát, hanem abban is, hogy nemcsak a régióból, de külföldről is szép számban jönnek hozzánk látogatók, és két intézményünk mára már központi szerepet tölt be a térség kulturális életében. Mivel a kormány és az Európai Unió támogató szervei is hittek ebben, megvalósulhattak az elképzeléseink.

– Az építkezés bizonnyal jól sikerülhetett, hiszen két éve Pro Architectura díjat, tavaly Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjat kaptak, most pedig a FIABCI World Prix d’Excellence World Gold Winner elismerését nyerték el. Mi ez az utóbbi kitüntetés, és miért kapta a Kultúrgyár? 

– A FIABCI, a Nemzetközi Ingatlanszövetség az idén hetvenedik alkalommal ítélte oda a világ legjobb ingatlanfejlesztői díjait. A szervezetet 1951-ben alapították, tagságát a legjelentősebb ingatlanfejlesztők alkotják. Az elismeréseket nemzetközi zsűri ítéli oda minden évben. Ezt a bizonyos World Gold Winner Awardot úgy is emlegetik, mint az ingatlanfejlesztők Oscar-díját. Lehet, hogy a hasonlat sántít, de maga az aranyszobrocska, a ceremónia ünnepélyessége és külsőségei valóban emlékeztetnek az Oscar-díj-átadásra. Mi a kulturális örökség kategóriában lettünk a legjobbak. A Ludovika és a szegedi lézerközpont egyébként ezüstszobrot nyert, így Európában mi, magyarok az osztrákokkal vállvetve a legjobb fejlesztők voltunk az idén. A miértre a válasz pedig: ez nem csupán egy építészeti díj. Az épület mellett a zsűri rengeteg szempontot vizsgál a hasznosítástól kezdve a fejlesztés környezetre gyakorolt hatásáig.

– Ha már környezeti hatás: segített-e az élménypark hazánk egyik legszebb vidéke, az Aggteleki Nemzeti Park turistaforgalmának a növelésében? 

– A parkkal kiváló az együttműködésünk. Úgy gondolom, szerénytelen lenne, ha hároméves létünkre a segítségünkre szorulna egy világhírű intézmény. De komolyra fordítva a szót, igyekszünk beágyazódni az Eger, Aggtelek, Szilvásvárad fémjelezte turisztikai aranypiramisba, főleg, mivel intézményeink ennek a háromszögnek a közepén helyezkednek el. Ezek a turisztikai látványosságok természetesen képesek egymást erősíteni. Most azon dolgozunk, hogy a három nagy múltú település, illetve látványosság között közlekedőket több napra is meg tudjuk állítani. Ezért dolgoztunk ki új fejlesztési koncepciókat. Remélem, hogy a most elnyert díj lehetőséget biztosít majd a V4 Fesztiválközpont és a Történelmi Kalandpark megvalósítására, ami kiteljesíthetné a kultúrgyári projektet.

– Milyen a kapcsolatuk a Miskolci Egyetemmel? 

– Kiváló. Amellett, hogy nálunk folyik az egyetem mérnök informatikusi képzése, dolgozunk egy digitális mentorhálózat koncepcióján. Olyan tanárokat, közművelődési szakembereket szeretnénk képezni, akik mélyebb programozói ismeretek nélkül is képesek az okoseszközök oktatására.

– Hogyan működnek együtt a régió közép- és általános iskoláival? 

– Többek között a fent említett Digipédia oktatásával, de a mindennapokban szinte kihelyezett tanítási helyszíne vagyunk az iskoláknak.

– Mi mindent kínálnak az ország bármely részéből, netán a határon túlról érkező látogatóknak, amit sehol máshol nem kaphatnak meg?

– Szinte csupa olyan élményt, amelyet kínálunk, amelyet máshol nem lehet megkapni. Aki már ellátogatott hozzánk, az igazolni tudja ezt. Azt javaslom mindenkinek, hogy erről személyesen is győződjön meg.