A Nemzeti Táncszínház 2001-ben alakult, hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljon a hazai táncélet egészének. Kortárstánc-csoportok, néptáncegyüttesek, fővároson kívüli társulatok balett-tagozatai mellett break-, hiphop-, társastánc-, gyermekprodukciók láthatók itt, egyszóval minden műfajjal megismerkedhet a táncszerető publikum. S nem kizárólag Magyarországon, lévén a negyven profi társulattal együttműködő intézmény számos együttest segített már nemzetközi porondra.
VÁRSZÍNHÁZ, A RÉGI OTTHON
A Várszínházban évente mintegy háromszázszor gördült fel a függöny a nagyszínpadon és a stúdióban. Az épületben Kelemen László színtársulata tartotta az első magyar nyelvű színielőadást, 1790. október 25-én, s tíz esztendőre rá, május 7-én Ludwig van Beethoven adott itt zongorahangversenyt. A budai vár rekonstrukciója miatt a befogadó teátrum 2016-ban kiköltözött, s két évadon át többek között a MOM Kulturális Központban, a Várkert Bazárban, a Marczibányi Téri Művelődési Központban, a Müpában, a Bethlen Téri Színházban, a Duna Palotában vendégeskedtek a produkciói.
EUROPA NOSTRA-DÍJAS PARK
A Millenáris Park a Nemzeti Táncszínházhoz hasonlóan 2001-ben nyitott, s a következő esztendőben kiérdemelte az Europa Nostra-díjat, az EU műemlékvédelmi kitüntetését. Abban az évben még a Kodály körönd és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújítása kapta meg az elismerést hazánkban. Az Újirány csoport, amely 2000-ben, a Millenáris Park tervezésére alakult, elsőként tudott Magyarországon szakítani a XX. századi közparkfelfogással, s nemzetközi léptékű munkával felzárkózni a kortárs tájépítészet európai mezőnyébe.
A park mellett az egyik egykori Ganz-gyár épületében berendezett Álmok álmodói – világraszóló magyarok kiállítás számított a Millenáris nagy dobásának. A nemzeti büszkeséget ápoló, hiánypótló, interaktív, XXI. századi módon „megszólaló” tárlatot a kormányzást átvevő szociálliberális rezsim bezáratta. A helyére a Csodák Palotája (2005-ben a Millenáris D épületébe telepítették) és a Közlekedési Minisztérium avítt leheletű Jövő Háza, kozmopolita szellemű projektjét költöztette.
MAGYARORSZÁG ÚJ SZÍNHÁZA
A Nemzeti Táncszínház új otthona az egykorvolt Ganz E csarnokára, illetve az azt átalakító Benczúr László 2001-es Teátrumára épül. A főbejárat előtti szabadtéri színpad helyére előcsarnokot emelt Zoboki Gábor két alkotótársával, Orlovits Balázzsal és Lente Andrással.
Minden parkba látogató számára nyitva áll a kávézó, amely színházi térként is funkcionál: a padozat színpaddá, a lépcső nézőtérré alakítható. Maradva a technikánál: a 368 fős nagytermet a legmodernebb színház-technológiával szerelték fel. A színpad a táncprodukcióknak legmegfelelőbb méretű, 16×24 méteres. A kisterem az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet, csonka kúpként „lebegve” a térben. A két próbaterem, a kamaraterem, az öltözők mellett hangstúdió is helyet kapott Magyarország legújabb teátrumában.
