„Magyarország eljutott arra a szintre, hogy egy olyan mozit, mint a Szárnyas fejvadász 2, be tudott fogadni és el tudott látni, ami mondjuk öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ráadásul ez már az a film, amely nem azért jött ide, mert itt olcsóbb a gyártás, hanem mert megfelelőek voltak a körülmények egy ilyen szuperprodukció gyártásához” – mutatott rá a filmgyártás minőségi színvonalának emelkedésére Kresmery Dániel, a Korda Filmstúdió gyártási igazgatója. Ennél nem sok komplikáltabb alkotás van, esetleg egy Star Wars. A szakemberek szerint a filmtámogatás radikális átalakítása egyfajta pozitív spirált indított el. A magyar filmgyártás veretes hagyományai és a gazdasági ösztönzők egyre több és mind komolyabb külföldi gyártót vonzanak az országba, így szakmailag is egyre nagyobb elvárásoknak kell megfelelniük a stúdióknak, amelyekhez azután annál szívesebben hozzák a mind komolyabb munkákat a külföldi producerek.
Kemény Ildikó, a Pioneer cégcsoport egyik tulajdonosa és producere Angliában végezte produceri tanulmányait, alig több mint egy évtizede, akkor még nem volt hazánkban ilyen típusú képzés. Dolgozni is Angliában kezdett, onnan csábították haza a Pioneer reklámfilmes cég tulajdonosai azzal az ötlettel, hogy együtt indítsanak filmes vállalatot. Jelenleg a Mars-expedíció 2 terepszemléjén vesz részt. Ez a National Geographic első nagy költségvetésű drámasorozata, amelynek már az első évada is nálunk forgott. A kezdődő munka mellett éppen búcsúztatnak egy nagyjátékfilmet, a Colette-et, amely Keira Knightley főszereplésével jutott el utolsó forgatási napjáig.
„Ez alatt a 12 év alatt rengeteg változáson ment át a magyar filmgyártás, és szerencsére mindig a megfelelő irányba. Hazánk mindig is célállomás volt a külföldi filmesek számára, többek közt azért, mert Budapest eléggé kaméleonszerűen tudja változtatni az arcát, képes korabeli és modern helyszín is lenni, s nagyon sok várost el tud játszani – például az év elején forgó Red Sparrow című filmünkben modern Moszkvát és Budapestet forgattunk, míg a Colette című produkciónkhoz korabeli Párizzsá rendeztük be a főváros több helyszínét. A beérkező mozik még mindig körülbelül 20 százalékkal magasabb úgymond produkciós értéket kapnak az angliai és amerikai árakhoz képest, és még ehhez jön hozzá az adó-visszatérítési 25 százalék, ami igazán beindította és a világ egyik legvonzóbb filmforgatási központjává emelte Magyarországot.”
A Korda Filmstúdióban 2007-es megnyitása után egy évvel forgatták az első szuperprodukciót, a Hellboy (Pokolfajzat) 2-t – emlékezik vissza Kresmery Dániel. Utána jött két szűk esztendő, azóta azonban nincs megállás. Magyarországon készült a Die Hard 5, A marsi mentőexpedíció, nagy sorozatok, mint a Borgiák, jelenleg a 80 millió dolláros Emerald City, és még nagyon sok sikeres széria. Persze hiába lenne ilyen baráti a támogatási rendszer, ha a szakma nem dolgozna világszínvonalon. Minden igényt ki kell tudni elégíteni.
„A külföldi szakemberek gyakran nagyon speciális igényekkel lépnek fel, amelyekre a filmnek szüksége van. Ha éppen kétszáz középkori sisakot kell beszerezni, vagy éppen fel kell öltöztetni ötszáz statisztát, akkor azt kell megoldani. Ezer ilyen példa van specialitásokra és furcsaságokra, főleg a történelmi filmeknél. Mi például láttunk már porcelánból gyártott függönyt. Damilokra felfűzött, egyedileg, kézműves által legyártott porcelánkockák csörömpöltek szépen egymás mellett. Nincs olyan, hogy nincs. Azután a sztároknak is gyakran különleges elvárásaik vannak – neveket nem mondhatok. A legtöbb tényleg nagyon kedves, mindennapi ember, de némelyikük úgy viselkedik, mintha egy másik bolygóról jött volna” – meséli Kresmery Dániel.
A hozzáértők elárulták, hogy ma már egy forgatóstábnak minimum 80 százaléka magyar szakemberekből áll (operatőrök, világosítók, vágók, díszletépítők). A tágabb értelemben vett filmipari foglalkoztatottság mintegy tízezer fős. De akkor kik érkeznek külföldről? Mindkét producer szerint lassanként csak a kifejezett board, a középvezetők és az úgynevezett „kreatívok” jönnek a megrendelő országból. Egyéb tekintetben a munkaerő is megfelel a világszínvonalnak. Az elemzés készítői szerint a filmes dotációs rendszer az egyetlen támogatási forma ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel. Tizenhat év alatt a filmipar teljes bevétele több mint hússzorosára nőtt (2004-ben mindössze 3 milliárd forint volt).
„Az adókedvezmények 20-ról 25 százalékra történt emelése például olyan helyzetbe hozott minket, hogy pillanatok alatt megtelt az ország. Én, aki nagyon sok költségvetést csinálok, és látom más országok büdzséit is, tapasztalom, hogy a gyakorlatban milyen jól működik az itteni rendszer. Felső határ nincs, nem szükséges politikai döntés, ez olyan körülményeket hoz létre, hogy egyre jobban működik a szervizipar. Ha Londonban megtelnek a stúdiók, akkor azonnal jönnek hozzánk” – mondja Kresmery Dániel, hozzátéve: egyre gyakrabban mi vagyunk az elsődleges gyártási helyszín.
A producer elárulja: az, hogy ennyi film forog itt, az országimázsnak is nagyon jót tesz, a hozzánk jövő szakemberek világszerte elviszik a jó hírünket.
„Szerintem egy egész évi országmarketing-költségvetéssel felér, amikor Matt Damon úgy nyilatkozik, hogy Budapesten szeretne élni.”
Az Európai Bizottság a Nemzeti Filmalap kérelme alapján 2013-ban elfogadott határozatával újabb hat évvel meghosszabbította a magyar filmtámogatási programot. 2014-ben jóváhagyta az itteni filmes adókedvezmény 20-ról 25 százalékra való emelését. 2019. december 31-ig biztosított a magyar filmszakmai adókedvezmény, azaz a közvetett filmtámogatási rendszer működése.
A Nemzeti Filmalap ötéves működési tapasztalata, valamint ágazati szereplőkkel és oktatási intézményekkel történt egyeztetések alapján 2016-ban elindította a Filmipari képzési programot és kezdeményezte a szakmai képzési hozzájárulás bevezetését, mely a projekt forrása lett. Az újítás értelmében minden magyarországi produkció a teljes költségvetésének 0,5 százalékával, de legfeljebb 15 millió forinttal hozzájárul a hazai filmipari oktatás fejlesztéséhez. A 10 millió forintot meghaladó költségvetésű produkcióknak legalább öt héten keresztül gyakornokokat kell alkalmazniuk, a gyakornokok száma a film költségvetésének a függvénye.
Az oktatási program keretében a filmalap tavaly kiírta az első képzési pályázatot, amelynek célja a hazai filmiparban mutatkozó szakemberhiány hatékony és gyors orvoslása. Az első támogatott képzések már elindultak. A szubvenciónak köszönhetően tíz filmes hiányszakma gyakorlatorientált oktatása valósulhat meg. Ezzel párhuzamosan a filmalap életre hívta a Filmesgyakornok.hu online felületet és adatbázist, amelynek elsődleges célja, hogy összekösse a gyakornoki lehetőséget kereső pályakezdőket és a gyakornokot kereső producereket, valamint segítse a fiatalok eligazodását a filmkészítés szakterületein belül.
„Minden produkciónkon legalább öt gyakornoknak kell dolgoznia egy új kormányrendelet alapján, de általában ennél több fiatalnak adunk lehetőséget. Nekünk mindig is fontos volt az utánpótlás-nevelés és annak a lehetőségnek a kihasználása, hogy a tapasztalt külföldi és magyar stábtagoktól tanulni lehessen. A megszerzett tapasztalatok egyértelműen érződnek a hazai produkciók gyártásában is, amit első magyar filmünk, a Budapest Noir forgatása kapcsán tudok első kézből megerősíteni, és remélem, a nézők szintén így látják majd a november eleji bemutatót követően” – fogalmaz Kemény Ildikó, s hozzáteszi: az utánpótlásképzés beindult, de azon vannak, hogy még tovább fejlesszék.
A Korda Filmstúdióban a külföldi bérmunka mellett, pontosan az ott felhalmozott tudást felhasználva a magyar filmkészítés felé is nyitottak. Az idén kiírták az első rövidfilmes tenderüket, a Sir Alexander Korda-pályázatot, első vagy másodfilmes rendezők számára. Most választották ki a nyertest, akinek a filmjét még a nyáron leforgatják, és az év végén bemutatják. Ebből hagyományt szeretnének teremteni. Valahol ez is a szakember-továbbképzés része.
„Egyre nagyobb az igény arra, hogy ne csak legyártsuk a filmeket, hanem a tartalomba is beszálljunk, koprodukciók jöjjenek létre. Hosszú távú célunk, hogy a kreatív döntéshozatal szintén Magyarországon történjen. A fejlődést látva ez, azt hiszem, pár éven belül megvalósulhat” – vázolja fel a jövőt Kresmery Dániel.
Borítófootó: a motoron Melissa McCarthy. Forog a spy a fővárosban
