Czakó Gábor: Nyelvünk aranyágya (CzSimon Kiadó)
Izgalmas útra invitálja olvasóit a szerző mint nyelvrégész. Miféle sosem hallott hivatás ez a nyelvrégész? Éppen tíz esztendővel ezelőtt látott napvilágot Czakó Gábor Beavatás a magyar észjárásba címet viselő esszégyűjteménye, amely az első honi nyelvrégészeti munka volt. Akkor az író úgy fogalmazott: új keletű tudomány, amelyet kizárólag az Egyesült Államokban művelnek. Nagyban különbözik az etimológiától, a szavak eredetét kutató tudománytól. A nyelvrégész a külhasonlítás helyett bel-ha-son-lí-tást végez. Vizsgálatának tárgya a szavakban, szólásokban, kifejezésekben megőrződött szemléletmód és összefüggésrendszer. Különleges kincsesbányák a népdalok, közmondások, szólások.
Legújabb könyvében olyan kérdésekre kapunk feleletet, mint hogy mi lehet az oka annak, hogy elődeink a honfoglalás előtt már biztosan tudtak írni. Miként jöttek rá őseink, hogy a tér és az idő ugyanannak a valóságnak a két látószögből való megnevezése?
Czakó Gábor jelen kötetének a bemutatója kapcsán kiemelte: a genetikai kutatások megindulásával már négy vizsgálat cáfolta a finn–magyar rokonságot.
Prof. dr. Marácz László: Elhallgatott közép-ázsiai nyelvrokonaink, fordította: Imre Kálmán (Fríg Kiadó)
Ha már finnugor elmélet, a Hollandiában született s ott élő nyelvész műve bemutatja a nyelvosztályozás új, urál-altaji felfogását, a nyelvcsaládokon átívelő, nyelvi izoglosszákon alapuló nyelvrokonság elméletét. Bizonyítékok sokaságával érvel a magyar nyelv hagyományos, uráli/finnugor besorolása ellen. Szól a szakmabeliek között a XIX. században dúlt ugor/török háború eddig elhallgatott tényeiről. Itt érdemes megjegyezni, hogy nem mi hoztuk először kapcsolatba a magyar nyelvet a finnel. Az első terjedelmes írás, amely anyanyelvünk északi rokonságát megemlíti, Philip Johan Strah-len-berg svéd katonatiszt 1730-ban kiadott könyve volt. A kötet mellékleteként közzétett szójegyzékben hatvan magyar szót hasonlít össze ötvennyolc finnugor ellenpárjával. Bakay Kornél régész rámutatott, hogy a listán szereplő szavak egy része pontatlan, eltorzult vagy egyszerűen nem is létezik a magyar nyelvben. Az 1850-es években, a Bach-korszakban, főként akadémiai körökben hódított a finnugor elmélet. Egyik élharcosuk, a jogász Hunfalvy Pál szerint a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkot. Hunfalvy eredeti családnevét, a Hunsdorfert akkor magyarosította, amikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Hunfalvy a kinevezése után támadásba lendült a Czuczor–Fogarasi akadémiai nagyszótár ellen, igyekezve hitelteleníteni tudományos alapját.
Szörényi László: Hunok és jezsuiták. Fejezetek a magyarországi honfoglalási epika történetéből (Nap Kiadó)
Maradva a finn–magyar nyelvrokonságnál, a jeles irodalomtörténész művének második, javított, bővített kiadásában a magyarországi, főleg jezsuiták által megalapozott és általuk is művelt hun tárgyú, de a hun–magyar azonosságot valló történetszemléletnek megfelelő, honfoglalási témájú epikus költészetet veszi nagyító alá. A jezsuiták a XVIII. században az egész hazai felsőoktatás túlnyomó részét a kezükben tartották. Mint Szörényi László kötetének újra történő kiadása kapcsán felidézte: Mária Terézia negyedik gyermeke, József trónörökös magyar piarista történelemtanárt kapott Bajtay Antal személyében. Így kívánták biztosítani, hogy a magyarokkal kapcsolatban ne az eltorzított történetírást tanulja meg a jövendő uralkodó, II. József. „Szomorú, hogy mind a mai napig nem adták ki a könyvét, amelyből a későbbi királyt tanította” – jelentette ki a szerző.
Sárközi Mátyás: Ládafia-történelem (Kortárs Kiadó)
Molnár Ferenc unokája szinte beleszületett az irodalomtörténetbe. Nagymamája, Vészi Margit is íróként, azonkívül haditudósítóként, képzőművészként dolgozott. Unokája 1956-ban emigrált Angliába. A hatvanas évek elején a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, ekkor vásárolta azt a festett parasztládát, amelyben azután gyűjteni kezdte kéziratait, levelezését, újságkivágásokat. Ezekből állította össze levelezés- és emlékezéskötetét, hét évtizedre visszanyúlóan tudósítva a nyugati magyar emigrációról. A könyv kapcsán elmondta: a szigetországban töltött hat évtized alatt rengeteg emberrel levelezett, például azért, mert az amerikaiak kitalálták, hogy föllázítják a Kádár-korszak magyar értelmiségét. Ezért könyvosztogató propaganda- és reklámhadjáratot indítottak a kommunista rezsim ellen. Sárközi Mátyás volt az egyik könyvosztogató. Ösztöndíjasként vagy csereíróként Nagy-Britanniába érkező magyarokat keresett fel, megkérve: vigyenek haza emigráns magyar könyveket, irodalmi folyóiratokat.
Dóczy Péter: Mindhalálig 1914–1918 – hangoskönyv (Magyar Napló Kiadó)
Mivel azon írók-költők munkái hangzanak el, akik szolgáltak a nagy háború frontjain, fegyverrel a kézben vagy haditudósítóként, természetesen Vészi Margit Az égő Európa című riportkötetéből is megrázó ízelítőt kapunk. Vagy volt férje, Molnár Ferenc tudósít a przemyśli kitörésről, amelyben Gyóni Géza költőnk is részt vett. Gyóni, akit ezután gyalog hajtottak több száz kilométeren keresztül száz-tíz-ez-red-ma-gá-val a krasznojarszki hadifogolytáborba, ahol meghalt. De nem maradt ki Móricz Zsigmond sem, aki kiállt a lövészárok sáncára.
A harcterekről hazaírt néhány levél szintén árnyalja az első világégés borzalmairól készített hang-képet, mint Hamvas Béla tábori levelezőlapjai, levelei. Mednyánszky László harctéri rajzai és a háborús fotók merevítik állóképpé a frontok életét. 257 magyar képzőművész szolgált az első világháború hadszínterein, hogy „a népek e nagy birkózásának élményét a vele szemben tehetetlennek mutatkozó értelem számára felfogható formába öntsék”. A magyarok előírt programja egyébként a katonaélet nyugalmas napjainak, a hátország békésebb eseményei-nek a megörökítése volt.
