ZENÉLŐ BUDAPEST
Szerdánként light jazz duo játszik, amely picit a múltba kalauzol el, nosztalgikus dallamokkal. Csütörtökönként szving-so-ro-zat jön, heti rendszerességgel változó fellépőkkel, vegyes műsorral. Ez egy új helyszín, annyira, hogy nemcsak a Zenélő Budapest, de a város számára is új, ugyanis az idén fejezték be a kulturális szalon épületét, és egy nagyon nyüzsgő, nagyon érdekes kulturális élet kezd kialakulni itt. Ezenkívül tizenöt helyen, összesen hatszáz koncerttel várják a zenebarátokat, a koncertekbe botló sétálókat és természetesen a turistákat. Götz Nándor zeneszerző zeneművésszel, a program egyik ötletgazdájával és művészeti vezetőjével beszélgettünk.
„Most már nem azt mondjuk, hogy minikoncertek. Sokáig kis, húszperces műsorok voltak, de tavaly már zajlott egy tízrészes nagykoncert-sorozatunk, s az idén már arról beszélhetünk, hogy nagyon sok helyszínen teljes koncerttel várjuk az érdeklődőket. Nagyon fontos momentum, hogy mindegyik ingyenes, és megpróbáljuk a város legszebb pontjait »felvirágozni« a muzsikával” – mondta Götz Nándor, az ötödik évét élő rendezvénysorozat, mozgalom, fesztivál apa és fia találmánya.
CSALÁDI ÖTLET
„Édesapámmal már több ízben dolgoztunk együtt, hiszen ő díszlettervező, én pedig muzsikus vagyok, zeneszerző, előadóművész. Többek közt csináltunk egy fény- és hangjátékot, s színházi munkákban is dolgoztunk együtt. Én zenét szereztem olyan darabokhoz, amelyeknek ő a díszleteit tervezte, de nagyon sokat szoktunk együtt gondolkodni különböző projekteken. Ez a Zenélő Budapest is így született, kettőnk agyszüleménye. Nagyon érdekes történet, hiszen sem Európában, sem azon kívül nem találunk máshol ilyen hosszú, átfogó és ennyire a város történelmi múltjához kapcsolódó kulturális sorozatot.”
KERÉNYI IMRE SZELLEME
Az rendben van, hogy valaki kitalál valami jót, de ahhoz, hogy az megvalósuljon, intézményes partnerek szükségesek. „Volt egy nagy mentorunk, Kerényi Imre – mesélte az ötletgazda –, akivel több alkalommal is dolgoztunk együtt színházban. Ő felkarolta az ötletet, s végül így születhetett meg – a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ közreműködésével, valamint a főváros segítségével – ez a sorozat.”
A fő szervező óvatos optimizmussal beszél a jövőről. „Nem mernék jósolni, mivel minden évben pályázatot kell beadni, de bízom benne, hogy mindig olyan új momentumot és színeket tudunk hozzáadni az eseményhez, ami felkelti az érdeklődők figyelmét. Az ötödik évét éli ez a sorozat, Budapest lakói, de a visszalátogató turisták is kezdik megismerni, és lassan elválaszthatatlan részévé válik a városnak. Nagyon érdekes visszajelzéseink vannak. Valamelyik koncerten odajött hozzám egy thaiföldi házaspár, és elmesélték: azért jönnek vissza több alkalommal Budapestre, mert annyira szeretik ezt a programsorozatot. Ezek csodálatos élmények, számunkra nagyon sokat jelentenek, s felbátorítanak minket a program folytatására.”
Az idén gyerekkoncertek is vannak, ez egy új szín. Nagyon fontos része a Zenélő Budapestnek, hogy szinte az összes korosztályt és csaknem az összes zenei stílusirányzatot próbálják bevenni a programba, hogy a közönség teljes egészét megszólítsák. A gyerekkoncertek átkerülnek a Nemzeti Múzeum kertjébe, amelyet most újítottak föl. Többek között tartanak gyerektáncházat, az itteni koncertek egy része pedig interaktív lesz, ezzel is próbálják bevonni az aprónépet.
A felvonultatott stílusoknak se szeri, se száma. A komolyzenén belül is vannak olyan művek, amelyek egy adott helyszínhez kapcsolódnak. Például a Mátyás-templom melletti Zenepavilonban egyházi zenét, világi kórusműveket hallhatunk.
A VÁROS MUZSIKÁJA
A Zenélő Budapest fontos eleme, hogy mindig a környezethez illeszkedő műsorról beszélhetünk. A Margit-szigeten például a zenélő kút mellett rokokó ruhába öltözött női vonósnégyes ad elő főleg ebből a zenei korszakból származó műveket, a Műcsarnoknál az Egy kiállítás képeiből játszanak. Tehát mindig komplett stílusok vagy komplett művek kapcsolódnak a helyszínhez.
„Amikor egy új dolgot kitalál az ember, akkor csak sejtései vannak, hogyan fogadják majd, és mit tud adni a közönségnek. Úgy látom, hogy nagyon új és nagyon életképes, amit létrehoztunk, s bízom benne, hogy ez az érték az, ami tovább élteti ezt a sorozatot – így a művészeti vezető. – A kulcs azért mindig a minőségben rejlik. Egy ötlet önmagában még nem hoz sikert, nem hozza meg a színvonalat. A nívóhoz kell a most már több száz előadó művészi kvalitása, ami nagyon fontos elem, és ez csak úgy jöhet létre, ha a résztvevők beleteszik a szívüket-lelküket abba, amit csinálnak. Én hiszek abban, hogy a hétköznapok részévé kell válnia a kultúrának, hiszen oly sok ellenkező példával találkozunk a hétköznapokban. Olyan lélektelenné tud válni egy város, amelynek nincs kézzelfogható kulturális jelenléte, hogy semmiképpen sem élhető, legalábbis az én meglátásom szerint. Egy élhető városban – és ezt elmondhatjuk Párizsról, New Yorkról – a hétköznapokban is érezhető a kultúra jelenléte. Ha ez megszűnik, akkor olyan dolgot veszítünk el, ami tulajdonképpen az életünknek a legfontosabb része lehet. Nekem már most az jár a fejemben, mi lesz jövőre. Ez egy térzene olyan helyszíneket választunk, amelyek picit színpadszerűek, és van olyan, ahol már kiépített nézőtérrel is rendelkezünk. Azért arra is ügyelünk, hogy aki csak véletlenül arra jár, az is élvezze a koncerteket. Ennek a kettőnek az izgalmas összetétele adja meg igazán ezeknek a műsoroknak az értékét.
