Ezeréves hitünk szentélyei

Kultúra
A kabinet 2016-ban kelt kormányhatározatában jelentős összeget különített el az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye számára, hogy a 2020-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra renoválhassa az arra rászoruló templomait. A Batthyány téren – illetve a közvetlen közelében – két épületet is helyreállítanak, két olyat, amelyet anno Rákosi Mátyás lebontatott volna.

AUGUSZTUS 20.

A Szent Ferenc sebei templom toronysisakja, amely bántotta a parlamenti dolgozószobájából kipillantó Rákosi elvtárs szemét, végre megújulhat, csakúgy, akár a 350 esztendősnél öregebb Szent Anna-templom tetőszerkezete.

 

NEHOGY BÁNTSA SZTÁLIN ELVTÁRS SZEMÉT

A legenda úgy tartja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1952-ben magához rendelte a Múzeumok Országos Központja elnökét.

„Elképzelhető, hogy egy nap Sztálin elvtárs ellátogat Budapestre. És mit lát majd a budai oldalon, ha belép ebbe a szobába? Templomtornyokat egymás mellett” – így Rákosi Mátyás, aki kijelentette: a Szent Anna- és az Erzsébet-rend apácáinak a templomát le kell bontani.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a történetet több plébániával kapcsolatban emlegetik. Jánosa Domokos, a Szent Anna-templom plébánosa, a Szent Ferenc sebei templom igazgatója szerint meglehet, mindez „vándor” legenda, az eredetét reménytelen kideríteni.

 

DZSÁMIBÓL TEMPLOM

A Szent Ferenc sebei templom helyét a török megszálláskor Tojgun pasa dzsámija, fürdője és iszlám iskolája foglalta el. Buda 1686-os felszabadulását követően a területet I. Lipót a ferences rendnek adományozta. Közel három évtizedre rá megkezdték a templomépítést, s 1757-ben felavatták a ferences művész testvérek alkotásaitól gazdag belső kialakítású épületet. Ismét majd harminc esztendő telt el, amikor II. József a felvilágosodás szellemében megszüntette a szerzetesrendek zömét, amelyeknek mindössze 44 százaléka maradhatott meg. A kalapos király kiköltöztette a barátokat, s a helyükre a Szent Erzsébet női betegápoló rend apácáit hozatta Bécsből. 1950-ben a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendeket. A párt- és állami vezetők a Szent Ferenc sebei templomnak és kolostornak hasonló sorsot szántak, amikor a metró- és a HÉV-végállomás építkezéseire hivatkozva az épületegyüttes lerombolását tervezték. 1953-ban meghalt Sztálin, Rákosi helyét Nagy Imre foglalta el, aki találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Karral, s a templom megmenekült. Igaz, 1954-ben életveszélyessé nyilvánították és bezárták, a homlokzatát pedig felállványozták. Még mindig tartva a bontástól az egyház saját költségén elvégezte a nélkülözhetetlen tatarozást. Újabb közel három évtizedet kellett várni, amíg 1980-ban nekifogtak az épület műemléki helyreállításának, amelyet 1985-ben fejeztek be.

 

HARC A DUNÁVAL

A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia helyén már 1253-ban a vári Nagyboldogasszony-templom filiája működött. Az önálló plébániát 1390-ben alapították, amelyet 1540-ben elpusztítottak a törökök. Egy esztendővel Buda visszafoglalását követően Maktúl Musztafa átalakított dzsámiját használták szentmisére a jezsuiták, akik rendjük feloszlatásáig, 1773-ig irányíthatták a plébániát. Az évtizedekig húzódó építkezés végeztével, 1805-ben szentelték fel a templomot. Harminchárom esztendővel rá megkezdődött az épület és a szomszédos Duna végeláthatatlan küzdelme. Első ízben 1838-ban tört be a megáradt folyó, az akkor keletkezett károkat anyagi fedezet híján a következő, 1876-os áradásig nem sikerült helyreállítani. A II. világháború pusztításai utáni vízbetörések miatt az 1970-es, 80-as években a kriptában és a pincefronton 180 cm magasan állt a víz.

 

MEGKEZDŐDÖTT A TETŐSZERKEZET RENOVÁLÁSA

„Több mint negyven javítás nyomait lehet megkülönböztetni, azonban teljes felújítás több mint három és fél évszázad alatt nem történt” – árulta el Jánosa Domokos, aki a födémcsere kapcsán hozzáfűzte: a tetőgerendázat mostanra oly mértékben elkorhadt, hogy nem lehetett tovább halogatni a cseréjét.

Isteni kegyelem oltalma vigyázhatja a templomot, amely túlélte a két világégést, az 56-os forradalmat vagy éppen Rákosi Mátyás bontási szándékát. Pedig – tudtuk meg a plébánostól – a második világháború idején komoly károk keletkeztek az épületben, a tornyokat tartó vasgerendák meghajlottak a bombatalálatoktól.

„A tető évek óta beázott, veszélyeztetve Molnár C. Pál freskóját” – így az atya.

A rekonstrukciónak köszönhetően a jövőben a cserepek alatt lélegző fólia óvja a templombelsőt.

 

NEMZETI ÜNNEP ÉS KERESZTÉNYSÉG

Augusztus 20. politikai kurzusoktól függően volt az új kenyér, az alkotmány, Szent István vagy Magyarország születésnapjának ünnepe.

„Ellenzéki érzésű emberek különböző fórumokon elkezdték Szent Istvánt egyre rosszabb színben feltüntetni, mint aki a magyarok ellenében, a németek támogatásával, véres kézzel terjesztette a kereszténységet – mesélte Domokos atya. – Ezzel szemben Magyarországon nem volt ismeretlen annak előtte sem a kereszténység, hiszen a görögkeleti formát hozták magukkal őseink, Szent István pedig a nyugati típusút vette fel, tehát senkit sem kellett megölni.”

Noha a keresztény hívek száma a legnagyobb a világon, azonban sajnos folyamatos a csökkenés. Ellenben az örömteli, hogy három kontinensen arányos a megoszlásuk: 26 százalékuk Európában, 24-24 pedig Dél-Amerikában, illetve Dél-Afrikában él. A vallás szülőhelyén, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, fájdalom, mindössze egy százalék maradt.

„Valahol hallottam, amint egy betelefonáló panaszkodott, hogy neki sok minden nem tetszik a keresztény vallásban. Ha megkérdeznénk tőle, mit ismer a katolikus egyházból, talán még azt sem tudná, hogyan kell viselkedni a templomban. Pedig ami jó történik ebben az országban, abból komoly rész a katolikus egyháznak köszönhető” – hangsúlyozta Jánosa Domokos atya, majd sorolta: a szegényekkel való foglalkozás vagy az oktatás óvodától egyetemig. Hozzátette: természetesen a többi keresztény felekezettel együtt.

„Lehet akármilyen jót tenni, az nem elég jó” – fogalmazott keserűen az atya, aztán rögtön megjegyezte: félelemre nincs ok az egyházzal kapcsolatban, „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta” (Mt 16:18).

„Mindig abban bízom, hogy az egyházi iskolákból kikerülő fiatalok felnőve rádöbbennek arra, mit köszönhetnek a nevelésüknek, amely megerősíti Magyarországon a kereszténységet” – adott hangot reményének a plébános.

 

Borítófotó: mindkét templom megújul 2020-ra. A török kiűzése óta szolgálják a hitet