– Az előző kormányzati ciklusban tetemesen megnövelték a kultúra finanszírozását, a harmadik Orbán-kabinet pedig egyik zászlóshajójául választotta a kultúrát, s ennek a leglátványosabb része a Liget projekt.
– 2011-ben döntött a kormány egy új múzeumi negyed megvalósításáról, s ezt hamarosan összekötötte a Városliget teljes megújításával. Ma Európában ez a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési program. Tavaly Cannes-ban, a világ legfontosabb ingatlanszakmai kiállításán meg is kapta a legjobb európai nagyprojektnek járó elismerést. Hasonló volumenű új kulturális negyed építése ma csak Abu-Dzabiban és Hongkongban zajlik, ám nincs mögöttük az a több mint százéves intézményi háló és az ahhoz kapcsolódó történelmi folytonosság, amely a ligetben európai szinten egyedülálló gazdagságban jelen van. A Liget projekt egy négyzetkilométeren képes lesz megmutatni a nagyvilágnak, hogyan tudjuk összekötni a nemzeti hagyományt a legkorszerűbb jelennel.
– És hogyan?
– Magyarország újkori történetének legvirágzóbb korszaka a kiegyezés utáni fél évszázad volt, s ennek az időszaknak a legfontosabb, összefoglaló bemutatkozása a millenniumi ünnepségek keretében, 1896-ban, a Városligetben megrendezett Ezredéves kiállítás, amely azt mutatta be több mint kétszáz kiállítási épületben, hogy mit adott a magyarság a világnak. Ebben a fél évszázados virágkorban épült meg a közparkban szinte valamennyi ma is szeretett intézmény, a Vajdahunyad várától kezdve a Szépművészeti Múzeumon és a Széchenyi fürdőn át a második világháborúban megsérült, s csak töredékesen helyreállított Közlekedési Múzeumig. De említhetem például a késő Kádár-korban – mutatván, hogy szinte már nyugati értelemben szociáldemokrata volna az a rendszer – a meggyilkolt, de egyébként Magyarországgal semmilyen kapcsolatban nem álló svéd miniszterelnök után Olof Palme-házzá keresztelt egykori pompás műcsarnoki épületet is, amely a Liget projektnek köszönhetően teljes egészében megújul és a Millennium Háza nevet kapja, s amely a századforduló korát megidézve a legkorszerűbb interaktív történeti kiállítással, valamint a Millennium kávéházzal várja majd a látogatóit. Tehát helyreállítjuk múltunk számos fontos emlékét, de közben teret adunk a jelen alkotói tehetségének is, és mai nyelven szólítjuk meg a közönséget. Ez a gondolat jelenik meg a közpark összes megújuló, illetve újonnan épülő intézményében.
– Méghozzá hiánypótló módon is, mivel a Zenetörténeti Múzeum mindössze szerény szeletét mutatja be a rendkívül gazdag hazai zenei múltnak.
– Igen, éppen ezért az egykori, romos Hungexpo-irodaházak helyén épülő Magyar Zene Háza átfogó, állandó kiállításban prezentálja majd a hazai zeneművészet történetét. Az egykor oly pompás Közlekedési Múzeum eredeti tervek szerint helyreállítandó épületében nyíló Magyar Innováció Háza a magyar feltalálói géniusz előtt tiszteleg majd, egyfajta tudományos játszóház formájában. Mindig is azt vallottam, hogy élő módon kell megtartanunk azt az üzenetet, amelyet a múlt ránk bízott kincsei őriznek – ha képtelenek vagyunk a mai kor nyelvén megszólaltatni, akkor ezek holt kincsek maradnak. A projekt élővé teszi nemzeti örökségünk egy fontos részét, Európában egyedülálló intézményi fejlesztéssel, legrégibb közparkunk legsajátabb hagyományait szem előtt tartva.
– Lehet, hogy nem véletlenül nem koncentrálták egyetlen helyszínre a kulturális negyedet másutt, ráadásul pont egy rekreációs területre?
– Ez elődeinknek nagyon is tudatos döntése volt több mint száz évvel ezelőtt, amelyhez a döntő lökést a városligeti nagy országos kiállítások adták. Tehát történetileg és szervesen alakult ki ott az az egész Európában egyedülállóan gazdag kulturális és rekreációs intézményhálózat, amely, ahogy régen, úgy ma is e városi park legfőbb vonzerejét adja. Ráadásul az épületek mindössze a hat százalékát foglalják el a területnek, s ez az arány a mostani fejlesztésekkel sem megy majd hét százalék fölé, miközben a jelenleg több mint egyharmadnyi lebetonozott terület részbeni megszüntetésével és visszazöldítésével a ligetben az eddigi hatvanról hatvanöt százalékra nő a zöld felületek aránya. Emellett számos új parklétesítmény, például egy két kilométeres, kivilágított futókör, valamint Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszótere létesül itt, de említhetném a már elkészült s most átadott kutyás élményparkot is, amely a maga nemében szintén egyedülálló minőségű hazánkban.
– Minden bizonnyal megnő a megújult Városliget látogatószáma. Erre felkészültek?
– Amszterdamban található egy feleekkora, hasonlóan régi, százötven éves közpark, a Vondelpark, amelyet évente kétszer annyian keresnek fel, mint a Városligetet – ám az az arányosan négyszeres látogatószámbeli terhelése ellenére is kiváló állapotban van. Ez a megfelelő fenntartásnak köszönhető. A kormány nem kizárólag a megújítást adta a Városliget Zrt. kezébe, de kilencvenkilenc esztendőre a fenntartást is, így biztosítva az állam részéről és felelősségével világszínvonalú fejlesztés mellett a felelős megőrzést is. A kulturális és rekreációs intézmények együttese egyedülálló nemzetközi turisztikai vonzerőt biztosít Budapest számára a jövőben, s így az általa generált turisztikai többletbevételek révén tizenöt éven belül nemzetgazdasági szinten – ahogy az a KPMG hatástanulmányából kiolvasható – visszahozza majd a ráfordított állami kiadásokat.
– Ha már szóba került a múlt, milyen tárgyalásokat kellett folytatnia a „családi ezüst”, a Seuso-kincsek hazahozataláért?
– 2010 után kaptam meg a felhatalmazást a miniszterelnök úrtól, hogy tárgyaljak a kincsek visszaszerzéséről. Hamarosan kiderült: nem egy, hanem két tulajdonos tudta magáénak ezeket. Egyikük a dúsgazdag Lord Northampton, a másik pedig a Wilson család. A többéves tárgyalássorozat első lépéseként fontos alapelvként el kellett fogadtatni, hogy a birtokosok nem kérdőjelezik meg Magyarország tulajdonjogát. Ez így is történt, éppen ezért a magyar állam nem megvette a műkincseket, hanem mintegy kompenzálta az azokat birtoklók elmúlt harminc évben ráfordított költségeit. A kifizetett összeg egyébként a felét sem érte el a kilencvenes évek elején tervezett aukció kikiáltási árának.
– Közeledve a jelenhez, a Magyar Nemzeti Galéria egyedülállóan fontos műkinccsel gazdagodott, Moholy-Nagy László Architektur I / Konstrukció kék alapon című alkotásával.
– Moholy-Nagy a legmagasabban jegyzett magyar képzőművész a világban, miközben itthon eddig sajnos nem őriztünk a világhírét megalapozó konstruktivista korszakából származó egyetlen művet sem. Ez az 1921-es alkotása szakértők szerint talán az első európai konstruktivista festmény. Ha a piacon kellett volna megvásárolnunk, akkor legalább 10-15 millió euró lett volna az ára. A New York-i Salgo Trust for Education azonban – többéves előkészítő tárgyalások után – ingyen adományozta a múzeumnak.
– Az itthoni gyarapodással párhuzamosan világszerte népszerűsítik a hazai képzőművészetet, hiszen például a budapesti Vasarely Múzeum anyagára alapozva nyílt meg a mester madridi életmű-kiállítása.
– Victor Vasarely Franciaországban élve vált világhírű művésszé, de mindvégig megőrizte magyarságát. A hetvenes években szülővárosának, Pécsnek, egy évtizedre rá Budapestnek adományozott a műveiből, így jöhetett létre a fővárosban a világ legátfogóbb Vasarely-gyűjteménye. Ősszel Frankfurtban, majd a Pompidou Központban nyílik tárlat az alkotásaiból. Ezeket mi is támogatjuk jelentős kölcsönzéssel, vagyis a magyar–francia művész igazi reneszánszának lehetünk most tanúi.
– A Galériában két ez évi tárlatukat szélsőbaloldali érzelmű honfitársaink nagyon a magukénak érzik. Kevés alappal: Frida Kahlo kommunistának vallotta magát, és az egyik szeretője Trockij volt.
– Hagyjuk meg nekik ezt az örömöt, noha Frida Kahlo, aki az egyéni és társadalmi szabadság, valamint a mexikói nemzeti hagyományok elkötelezettje volt, természetesen semmi tapasztalatot sem szerzett a Kelet-Európában ténylegesen megvalósult kommunista diktatúráról. Ő az egyik legismertebb XX. századi női alkotóművész, személyisége és művészete igazi ikonná vált, milliók rajonganak érte szerte a világon. Az ő életművéből most július elején, a 111. születésnapján végre Magyarországon is nyílik egy régóta várt, átfogó tárlat.
– A másik félreértés Julian Rosefeldt Manifestóját övezi: tizenegy XX. századi, művészettörténeti jelentőségű kiáltványból vett idézeteket dolgoz fel filmetűdökben Cate Blanchett főszereplésével, illetve a Kommunista kiáltványt…
– Hogy érthető legyen, elmagyarázzuk, miről szóltak, mit jelentettek a különböző „izmusok” és a születésüket kísérő kiáltványok. Mindenki számára tanulságos látni, mivé lettek, lesznek a világ megváltoztatását, megjavítását hirdető ideák, s meddig tart a „szavatosságuk”, mikor sor kerül a megvalósításukra.
NÉVJEGY
1961. július 18-án született
1985-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol három évvel később doktori címet szerzett
1986-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakán
1990–94-ben fővárosi önkormányzati képviselő volt
1995–97 között fővárosi kulturális biztosként tevékenykedett
1998–2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a gazdasági helyettes államtitkára, 2002-ig közigazgatási államtitkára, 2002–04 között gazdasági helyettes államtitkára volt
2004-től a Szépművészeti Múzeum főigazgatója
2012-től a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa
