Először Magyarországon a zseni alkotásai

Kultúra
A 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitója egyedülálló esemény nyitányául is szolgált, ekkortól várja látogatóit A test diadala. Michelangelo és a XVI. századi itáliai rajzművészet című kiállítás.

Az első magyarországi Michelangelo-kiállításon a mester és kortársai rajzaival ismerkedhetünk meg. Na ja, lévén ezek mellett életművéből falképek és szobrok maradtak fenn, amelyeket egyfelől lehetetlen, másrészt megvalósíthatatlan szállítani. Kárpáti Zoltán művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának öt és fél évnyi munkájába került a képek beszerzése. A kurátor kezdeményezte, hogy mely műveket szeretné a Szépművészeti Múzeum közönsége elé tárni.

„Nagyon nehéz Michelangelo-rajzokat kölcsönözni, hosszú a várólista a művekért” – avatott be Kárpáti Zoltán.

Világviszonylatban is jelentős mennyiség, 29 rajz került a Dór terem felfokozott perspektívájú tablóira. A kiválogatott művek, a művész fontos alkotásaihoz készült tanulmányai, befejezettek, könnyen értelmezhetők a látogatók számára. A nem építészeti, hanem képzőművészeti vázlatok közül egy származik magángyűjteményből, a többi közgyűjteményi. Többek között a Louvre, a British Múzeum, az Uffizi képtár mellett közel 20 intézmény tulajdonából kerültek Magyarországra.

A belépő elsőként a 40 esztendős Michelangelo arcképével találja magát szemközt. Nagyon kevés egykorú portré maradt fenn az alkotóról. Fra Bartolomeo portréja azért került a kiállítás elejére, hogy tükrözze a kurátor szándékát.

„A Michelangelo-arcképek a legendát, a mítoszt mutatják, ez a mű azonban egy naturalista ábrázolás, mondhatni, egy csúnya férfiarcot örökített meg a festő” – magyarázta Kárpáti Zoltán, hozzáfűzve: ilyen lehetett Michelangelo, erről tanúskodnak a korabeli leírások.

A művészettörténész elárulta, hogy Michelangelo harmincéves korától élő legenda volt Itália-szerte, aki, mint számos reneszánsz alkotó, építészként, festőként, szobrászként egyaránt dolgozott, ráadásul mérnöki feladatokat szintén meg kellett oldania, például a Sixtus-kápolna freskója megvalósításához nélkülözhetetlen állványzat felállításakor. Mindezek mellett szonetteket is írt.

 

EGY KORSZAK RAJZAI

A rajzok között szerepel a vatikáni kápolna mennyezetfreskójához készített egyik fontos és közismert fejtanulmánya. Mellette Bartolomeo Passarotti bolognai alkotó, a kor kiemelkedő rajzolójának műve tekinthető meg, amelyet hosszú ideig Michelangelónak tulajdonítottak. A kiállítás rendezésekor fontos szempont volt, hogy nem kizárólag a mester műveivel ismerkedhetünk meg, a válogatás ugyanis igyekszik bemutatni a legendás alkotó korának gazdag olasz képzőművészetét is. Sokan dolgoztak Michelangelónak, aki jelentőst hatást gyakorolt kora művészeire.

„Michelangelo a római művészet egészét uralta, így a többiek csak kevés megrendeléshez jutottak” – mondta Kárpáti Zoltán, aki a tárlaton megpróbálta felvonultatni a korszak számos fontos alkotójának legjobb rajzait.

Ennek szellemében sok firenzei mester munkája látható, mivel a toszkán fővárosban Michelangelónak nem volt jelentős hatása, ott az egymással versengő műhelyek uralhatták a piacot. Más kérdés, hogy Rómában is zömmel firenzeiek dolgoztak, csak kevés, az örök városban született művészről tud a művészettörténet.

Az összeállítás egyfelől segít megérteni, miért számít rendkívül fontosnak a reneszánszban Michelangelo, ugyanakkor igyekszik más fénytörésben bemutatni a XVI. század képzőművészetét, amely rendkívüli gazdagsággal bontakozik ki a falakon. A kurátor vizuális párokba állította a műalkotásokat, így érzékeltetve a mester hatását vagy éppen a művészek vele szembeni ellentmondásos viszonyát.

 

A GRAFIKA NEM SZÁMÍTOTT MŰALKOTÁSNAK

A rajz abban a korban nem tartozott a megbecsült műtárgyak sorába, ezért maradt ránk viszonylag kevés reneszánsz grafika.

„Amolyan műhelyhulladékok voltak, tanulmányok, vázlatok, amelyeket a nagy művek elkészülte után visszavittek a papírmalmokba, ahol újrahasznosították – avatott be a művészettörténeti tényekbe Kárpáti Zoltán. – A mester féltve őrizte a rajzait, és a levelezéséből tudjuk, hogy időről időre megsemmisítette azokat. Ezért ritkák, és csak a véletlennek köszönhetően maradtak ránk.”

A Sixtus-kápolnához készült tanulmánya mellett eredeti méretben látható a kész mű részlete, monokróm nyomtatásban, így a színek nem oltják ki a grafikák hatását.

A rajzok sorában helyet kapott egy festmény is, a Léda és a hattyú. Michelangelo eredetijét a XVII. században elégették. A mester kortársa, Rosso Fiorentino vélhetőleg eredeti, 3-szor 2 méteres méretben készített róla rajzmásolatot. Ez függ a korabeli, lényegesen kisebb festmény, az egyik legkorábbi másolat szomszédságában.

Itt kapott helyet Michelangelo Léda-fejtanulmánya, a reneszánsz egyik legszebb fennmaradt rajza is. Nem tudni, ki lehetett a modell.

„Találgathatunk csupán – vetette közbe a kurátor. – Talán az egyik tanítványa, Antonio Mini vonásait örökíti meg, aki ekkortájt a mester kedvenc tanítványa volt, és aki szintén festett másolatot a Lédáról.”

A képet Michelangelo Alfonso d’Este ferrarai hercegnek és műgyűjtőnek festette. „Elsősorban nem az erotikus témája, hanem a kor divatos, antikizáló stílusa miatt számított komoly értéknek. A megrendelő azonban sosem kapta meg a képet. Eredetileg azt ígérte, ágyukat küld a Firenzei Köztársaságnak, ám a herceg nem kívánt szembemenni a pápával, így végül nem tartotta meg az ígéretét” – elevenítette fel a múltat a művészettörténész.

A Mediciek ekkortájt szerezték vissza a hatalmukat Firenzében. VII. Kelemen, azaz Giulio de’ Medici ülhetett a Szentatya trónjára. „Michelangelo köztársaságpártiként ajánlotta fel a képet a gyűjtőnek, aki évtizedek óta hiába reménykedett abban, hogy egy alkotáshoz juthat a mestertől” – fogalmazott Kárpáti Zoltán, majd kiemelte: ekkor Michelangelótól műhöz jutni szinte a lehetetlennel volt egyenlő.

Szintén ezen a falon láthatjuk Leonardo közismert, harcost ábrázoló fejtanulmányát, amely a Szépművészeti Múzeum igen becses darabja. Emellett a 80 műalkotásból 24 a múzeum tulajdona. Ezekkel kapcsolatban a kiállítás kurátora elmondta:  „Törekedtünk a saját gyűjteményünk bemutatására is, hiszen ezeknek a műveknek ott a helye a világ legjelentősebb reneszánsz rajzainak sorában.”

Megcsodálhatjuk például azt az Albertinából érkezett Michelangelo-rajzot, amelyik Rubens gyűjteményét gazdagította. A művészettörténész elmondta: a flamand alkotó vélhetően belenyúlt az eredeti képbe, a XVII. század stílusának megfelelő csúcsfényekkel kiigazítva azt.

 

FÉRFIAKTOK

Luca Signorelli akttanulmánya (Négy férfiakt) mutatja, hogy Michelangelo is tőle tanulta a műfaj fogásait. A férfiaktokat ismertető tabló másik végén, befejező pontként, Raffaello A betlehemi gyermekgyilkosság lapja tekinthető meg.

Kárpáti Zoltán elárulta: akkortájt nem élő modell után rajzoltak a művészek, hanem viaszfigurákon tanulmányozták az emberi test arányait. Ennek dacára az alakok fantasztikusan életszerűek. Noha sok helyütt felfedezhetők a pentimentók, magyarán a javítások, ahol a mester az adott tanulmányrészletben igyekezett megragadni készülő festményének meghatározó részleteit.

A rajzok párba állítása a kurátor szándéka szerint kiegészíti a hosszadalmas írott magyarázatokat. A képpárok mellett megszemlélhetünk bemutatómunkákat, afféle „referenciarajzokat” is, amelyekkel a pályakezdő Michelangelo igyekezett bizonyítani a drapéria ábrázolása terén szerzett jártasságát.

 

A LEGRÉGEBBI MICHELANGELO-RAJZ

A végére hagytam egy igazi kuriózumot. A test diadala kiállításon várja a látogatókat, a ma fellelhető legrégebbi Michelangelo-rajz.

„A Domenico Ghirlandaio műhelyében, tanonckorában készült drapériatanulmánya számít Michelangelo ma ismert legrégebbi művének. A gyűjtő ismeretlen mester rajzaként vásárolta meg évtizedekkel ezelőtt, és csak nemrég merült fel, hogy ez lehet a legkorábbi, még inaskorából ránk maradt Michelangelo-munkamű” – mesélte Kárpáti Zoltán.

E tényről a kiállítás katalógusában jelent meg első ízben tanulmány, Sir Timothy Clifford tollából. Egyébként fiatalkori Michelangelo-rajzot ez idáig összesen nyolcat fogadtak el hitelesnek a szakértők.

Maradva még egy mondat erejéig a kiállítás katalógusánál: a kötetnek minden képzőművészetet kedvelő polcán ott a helye.

 

Borítófotó: Kárpáti Zoltán, a kiállítás kurátora. Michelangelo a római művészet egészét uralta