Popovics Béla Magyar Örökség díjas munkácsi helytörténész Kárpátaljáról elmondta: a Kárpátok 300 kilométeres gerince ezer évig szolgált magyar–lengyel határként, Kárpátalját 1920-ban vágták ki az anyaország testéből, amikor Beneš és Masaryk banditamódszerekkel létrehozta Csehszlovákiát.
Thomán István, Liszt Ferenc utolsó tanítványa egykor Munkácson adott hangversenyt, s az arról tudósító újságcikkben szerepelt a kifejezés, hogy Kárpátalja mint a Kárpátok aljában meghúzódó város – elevenítette fel a helytörténész, hozzáfűzve: az elmúlt 1100 esztendőben megmaradtunk, itt vagyunk, Trianon, a második világháború, a kommunizmus után. Más nemzet annyi szenvedést követően, amennyit mi a 20. században kaptunk, eltűnt volna a történelem süllyesztőjében.
A magyarságnak gyönyörűséges jövője lesz – adott hangot bizakodásának. – Az a madár, amelyről Pio atya beszélt, a magyarság, ami kiszáll majd a kalitkából, boldogságot hozva az emberi szívekbe, már kirepült.
Popovics Béla kiemelte: egyetlen magyar nemzet van, nincsen kárpátaljai, felvidéki, délvidéki, erdélyi, ez a megosztás a politika aljas bűne, majd áttért a régió kultúrtörténeti szerepére: „Miután Kazinczy kiszabadult munkácsi fogságából, hazatért birtokára, Bányácskára, és elnevezte Széphalomnak, ahol levelezésbe kezdett a teljes magyar szellemi élettel, és nem kevesebb mint huszonkétezer levelet írt felesége, Török Zsófia segítségével. Húsz éven keresztül ez a kis település volt a magyar szellemi élet központja. Jó érzés elmondani: a mi nyelvünk lett a magyar irodalom nyelve.”
Popovicsné Palojtay Márta, a munkácsi Család és Élet Egyesület vezetője, aki Budapestről költözött huszonkét esztendeje Kárpátaljára, az ottani jelenről szólva elmondta: mindenki egy vallási közösség tagja, az egyház az egyetlen közösség, amelyhez segítségért fordulhatnak.
Úgy hozzászoktak a kisebbségi léthez, hogy már senkiknek tartják magukat a szülőföldjükön – árulta el az egyesület vezetője, majd felhívta a figyelmet a szomorú tényre: 30 és 50 ezer forintnyi összegnek megfelelő a havi átlagkereset, európai árszínvonal mellett, ezért a családfők külföldön kényszerülnek munkát vállalni, ami rettenetesen megterheli a családokat.
Dr. Nagy Gábor Tamás, a vendéglátó Budavár polgármestere bejelentette: az I. kerület képviselő-testülete ösztöndíjat alapított, három évre, havi 500 ezer forint összegben, amelyet a Család és Élet Egyesület kezel, ezzel segítve a helyben maradást.
