Egyre divatosabb magunk mellett szeretteinket is meglepni egy-egy jeggyel, hiszen az árak mind borsosabbak, már amíg lehet kapni belépőt. (Az átlagár 15-20 ezer forint, de van olyan koncert is, ahol a legdrágább jegy 42 ezret kóstál.) A zenészek, szuperprodukciók számára presztízskérdés megtölteni a Papp László Budapest Sportarénát, amelynek a maximális befogadóképessége 12 500 fő – ezzel Budapest és Magyarország legnagyobb fedett koncerthelyszíne. A rutinos szervezők biztosra mennek egy-egy buli megrendezésekor. „Négy-hatezres tervezett nézőszámmal is lehet program az Arénában. Van egy beforgatható színpada, amely ezt a nagyságrendet szolgálja ki, van, amikor nem nyitunk ki szektorokat, akkor nyolcezer látogatóra számítunk. Egy húzónévnél és a karácsonyi szezonnál 10-12 ezres nézőszámról beszélünk” – mondja iparági forrásunk.
Bár igen nagy az előzetes befektetések aránya, mindez busásan megtérül. Egy szuperkoncert bevétele alsó hangon 150–220 millió forint. Ez persze sokfelé oszlik el. „Ezek bruttó összegek, amelyekből rögtön lejön a 27 százalék áfa, leugrik belőlük a jogdíj, amely attól függően, hogy milyen műfajú a rendezvény, még a kedvezményekkel együtt is 5-6 százalék. Ott van a jegyértékesítési jutalék, az iparűzési adó, és akkor mindjárt jelentősen kisebb összegről beszélünk” – számol Kovács Zoltán, a Broadway Event tulajdonosa, ügyvezetője. Bár a városi legendák szerint 50 millióra rúg a legnagyobb költséget jelentő színpadi fény- és hangtechnika ára, Kovács Zoltán ezt cáfolja. „Annyiért már valami egészen különlegesnek kell születnie. Egy nagyon-nagyon látványos színpadképet és hangosítást is meg lehet csinálni 30 millióból. Igaz, hogy mi a technikai szolgáltatókkal is más kapcsolatban vagyunk, sok rendezvényt viszünk, tehát nyilván más árakat kapunk, mint egy teljesen kezdő. Aztán van még a bérleti díj, a biztonsági szolgálat, a jegyértékesítés tarifája, valamint a 15-20 százalékos koncertszervezői díj, abból a reklám, ami szintén nem elhanyagolható tétel, mi például az Omega 55-nél 30 milliót költöttünk rá. Az eladható belépők 7-10 százalékát osztjuk szét tiszteletjegyként, ez is a bevételeket csökkenti. Marad a produkciós költség, amely ugye a fellépti díjat fedi le. Hogy mennyi marad a zenészeknél? Na, ez az, ami üzleti titok, de elég sok, mondhatni szabad szemmel is elég jól látható összeg, egyébként közel 30-40 százaléka a jegybevételnek.” Mindent összegezve egy-egy telt házas szuperkoncert erősen nyereséges vállalkozás. Ezekre az eseményekre jellemzően a középkorúak váltanak jegyet, a fiatalok inkább a nyári fesztiválokra spórolják össze a pénzüket, bár a koncertszervezők itt is megpróbálnak fordítani a trenden.
