Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára megnyitójában leszögezte: közel negyed évszázad alatt a régió leglátogatottabb könyvvásárává nőtte ki magát a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A díszvendégekről szólva megjegyezte: mítosz, szellemiség, életérzés, sors- és értékközösség köti össze a V4 országait és egész Közép-
Európát. Mint fogalmazott, ezért érezzük otthonosabban magunkat Pozsonyban vagy Prágában, mint másutt. Az irodalom hidakat teremt, különösen a visegrádi régióban.
Az államtitkár kitért arra, hogy a hazai irodalom külföldi népszerűsítését segíti az immár a minisztérium által működtetett, 2012-ben indult Publishing Hungary Program, valamint létrehoztak egy hiánypótló állami kitüntetést, a Balassi Műfordítói Nagydíjat.
Első ízben adták át a fesztivál ideje alatt a Pro Cultura Hungarica elismerést. Jü Cö-min (Yu Zemin) kínai műfordító-tolmács a magyar irodalom legkiválóbb alkotásainak kínai nyelvre fordításáért vehette át a kitüntetést. A négynapos rendezvény másik díszvendégének a Nobel-díjas török írót, Orhan Pamukot kérték fel, akit Budapest Nagydíjjal tüntettek ki. A díjátadón a szerző elmondta: azért ír regényeket, hogy megértse azoknak az embereknek a lelkét, együtt tudjon érezni azokkal is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint ő.
A másképp gondolkodásról szól Paweł Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő A dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című, igen szép számú érdeklődő előtt bemutatott kötete. Könyvével kapcsolatban Lisicki kifejtette: a politikai és a vallási vezetők közül sokan szinte idillikus képet festenek a két vallás kapcsolatáról, azt sugallva, hogy a keresztények és a muzulmánok nagyjából ugyanabban hisznek. Ezzel szemben az iszlám nem a béke és a barátság vallása, hanem egy olyan hit, amelyben mély hagyománya van a más vallásúak feletti uralkodásnak. Ugyanakkor csekély valószínűséggel ítélik el a nem muzulmánok ellen elkövetett bűntetteket. Kötetével megpróbálta láttatni, mennyire különböző a kereszténység és az iszlám etikai tartalma és istenképe.
A művet bemutató Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora kiemelte: a könyv nem a napi események összefoglalója, hanem annak áttekintése, milyen állapotban van ma Európa és a nyugati kereszténység, s milyen a viszonya az iszlámmal.
Líracsúcs elnevezéssel első alkalommal mutatkozhatott be saját helyszínen a kortárs költészet. Az interaktív programok és pódiumbeszélgetések egyaránt megszólították az idősebb és a fiatal korosztályt. Az elsőkönyves fesztiválra 18 ország legtehetségesebb alkotói érkeztek. A pályakezdők számára alapított Hazai Attila Irodalmi Díjat Tóth Kinga hang- és vizuális költő érdemelte ki.
