Mindjárt, mindjárt – mondja a biciklis apuka a gyerekülésben egyre türelmetlenebbül várakozó háromévesnek, és még válaszol néhány üzenetre. A mai gyerekek persze megszokják, hogy nem tud olyan dolog történni a mindennapokban, ami miatt a szüleik ne pillantanának rá az okostelefonjukra. A digitális eszközök használatával szinte tökélyre fejleszthető a fontosságérzetünk, hiszen a rengeteg üzenet, like, levél mind azt mutatja: benne vagyunk a vérkeringésben, számolnak velünk, érdekesek vagyunk. Gyakorlatilag az összes időnket felemészthetjük az interneten; az már nagyobb baj, ha a zömében felesleges és értelmetlen elfoglaltság még komoly örömet is okoz.
A szakemberek szerint a digitális detoxikálás nem is olyan könnyű. A telefon az emberek jelentős hányada számára annyira az élet részévé vált, hogy támaszukat vesztik, ha nincs a zsebükben, s komoly szorongást élnek meg. Ahhoz, hogy ne legyünk a mobilunk rabszolgái, egy dologra van szükség: önfegyelemre. Az azonnali elvonás ritkán vezet eredményre, a szakértők szerint célszerűbb először csökkenteni a szokásos mennyiséget. De van, aki azt javasolja: arra koncentráljunk, hogy legyen meg a nyolc óra alvás. A nyolc óra munka már úgyis tartalmaz digitális tevékenységet – sok esetben magáncélút is –, a nyolc óra szabadidőben (ami ilyen tiszta formában nem is létezik) pedig szabjuk meg a kütyüzéssel töltött idő hosszát. Ha a fokozatos elvonást alkalmazzuk, akkor nagyobb valószínűséggel tartunk ki az elhatározásunk mellett. Elérhetetlen célokat nem érdemes és valószínűleg nem is szükséges kitűzni; ha a hétköznapokon egy-két órát nyerünk, már az is komoly előrelépés.
A hétvégéken kell a nagyobb tudatosság, hogy a kiránduláson, az étteremben, a strandon ne a telefonon lógjunk, hanem a körülöttünk levő emberekre figyeljünk, valamint arra, ami valójában történik. Társaságban lehet azt játszani, hogy aki felveszi a telefonját a vacsora alatt, az fizeti a számlát, ennek kétségtelenül hatékony önfegyelem-fejlesztő hatása van. A haladó detoxikálók eljuthatnak oda, hogy alkalmanként szándékosan otthon hagyják a készülékeket. A szakemberek azt mondják, akármilyen nehéz is elhinni, semmit sem veszítünk, ha kivonjuk magunkat az online piacról.
A család hozhat olyan szabályokat, hogy megtiltja az étkezések alatti kütyüzést, tagjai nem viszik be a hálószobába a készüléket, s a hét végén kijelölnek egy órát az e-mailek átfutására. A felnőttek határozhatnak úgy, hogy vezetés közben sem telefonálnak. A pszichológusok azt mondják: bármelyik utat is választjuk, legalább egy hétig ragaszkodjunk hozzá, addig ne adjuk fel, utána már könnyebb lesz.
SOKKOLÓ TÉNYEK
Egy átlagos ember naponta kétszáz alkalommal néz rá a telefonjára, azaz hat és fél percenként
Négyből hárman többet töltenek online felületeken, mint alvással
A 16–24 évesek hetven százaléka jobban kedveli a chatelést, mint a személyes beszélgetést
Egy átlagos tini 3400 üzenetet küld havonta az ágyából
Forrás: Telegraph
