„A romák nagyon jó hazafiak. Imádjuk ezt az országot. Ennyi sok bűnhődéssel, bűntudattal szeretni egy országot, nagyon nehéz megpróbáltatás. Én imádom Magyarországot. Azért, mert megérdemli, mert gyönyörűˮ – mondta el az ünnepségen a művész, hangsúlyozva a cigányság 1956-os hazafias önfeláldozását.
„Szentandrássy István képei, amelyek a mai napon bemutatandó bélyegsorozatra kerültek, értő és érzékeny ábrázolásai 1956 cigány hőseinekˮ – emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hozzáfűzve: 1956 az egységes magyar hazafiság szimbóluma. Akkor nem nézte senki, hogy kibe karol bele a Margit hídon, az október 23-i első tüntetésen, kivel együtt skandálja a Rádió előtt, hogy „ruszkik haza”, kivel együtt menekül a dühöngő sortűz elől a Kossuth téren, és kivel együtt bújik a T–34-es elől a barikád mögé.
„A forradalomnak számtalan izgalmas, fontos és szép története van, amelyet még nem vagy alig meséltünk el. Ezek közé tartoznak az 1956-ban Magyarország szabadságáért fegyvert fogó, annak áldozatául eső, azért kínzásokat és börtönt elszenvedő, meghurcolt cigány honfitársaink történetei isˮ – fogalmazott a főigazgató, aki felelevenítette: számára a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünneplő 1956-os emlékév egyik kiemelten fontos és szép pillanata az volt, amikor felkutatták és közzétették a cigány hősök közül néhánynak a históriáját.
„Szívszorító, nehéz és igaz történetek ezek. Olyan emberekéi, akiket a hazájuk és a szívük hívott harcbaˮ – zárta gondolatait Schmidt Mária.
Az ünnepségen részt vevő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a cigány–magyar történelmet egy nagyon sajátos közös és külön történetnek nevezte.
„A két nép együttélésében van sok szenvedés, kudarc, de vannak benne sikerek is – jelentette ki a tárcavezető. – Ha mi, roma és nem roma magyarok komolyan vesszük magunkat, akkor igenis beszélni kell ennek az ügynek a kudarcairól és a sikereiről egyaránt. Ez közös felelősség.ˮ
A miniszter úgy vélte: a roma integráció kérdése összefügg a migrációval.
„Ha mi nemet mondunk a migrációra, akkor ennek az erkölcsi hitelét az adja meg, ha egyébként mindent megteszünk a romák integrációjáért. Azzal hitelesíthetjük azt, hogy erkölcsileg helyes az álláspontunk, hogy mi nem idegeneket akarunk integrálni ebben az országban, ha mindent megteszünk azért, hogy a roma–magyar együttélésben a közös erősödjön, nem pedig az, ami elválaszt bennünketˮ – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Illés Zoltán, a Magyar Posta vezérigazgatója arról beszélt, hogy bár az intézmény már több alkalommal bocsátott ki az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában bélyegeket, de most először kerültek rájuk élő Kossuth-díjas festő műalkotásai. A Magyar Posta ötvenezer példányban adta ki a bélyeg-kisíveket, amelyeket Elekes Attila André tervezett.
Borítófotó: egyedülálló bélyegsorozat. Emlékezzünk roma hőseinkre
