Kvótakötelezett minden médiaszolgáltató, amelyik nem helyi és nem kereskedelmi – sorolta dr. Vass Ágnes kvótaügyekért felelős médiatanács tag. – Ez nagyon nagy szám, 140 médiaszolgáltató 170 médiaszolgáltatását érinti, és akkor még nem beszéltünk a lekérhető szolgáltatásokról. Úgy kell elképzelni, hogy 177 olyan hagyományos televízió és rádió van, amelyeknek a műsorrendjébe be kell illeszteni ezeket a műsorszámokat. A mi tapasztalatunk is az, hogy ezeket az arányokat elég nehéz teljesíteni, és amikor kipattant ennek a szakmai rendezvénynek a gondolata, az azért történt, mert ahogy minden évben ellenőriztük a médiaszolgáltatókat, kiderült, hogy ezeket a kvótákat nagyon gyakran nem tudják betartani. Amikor ez a probléma számunkra világossá vált, akkor felismertük, hogy a Mecenatúra program is a mi gyermekünk, ami a hazai alkotások létrejöttét segíti elő, így már csak össze kellett kapcsolni az ellenőrzői és szolgáltatói pontjainkat. Ez egy igazi win-win szituáció – hangsúlyozza Vass Ágnes.
Dr. Kollarik Tamás 2010 óta a Médiatanács tagja, valamint a szervezet berkein belül működő Magyar Média Mecenatúra program kidolgozója és koordinátora. A Mecenatúra Program az elmúlt nyolc évben több mint 1000 magyar filmet támogatott, ezek 1120 hazai és nemzetközi fesztiválról 283 rangos díjat és elismerést hoztak haza. Legismertebb ezek közül a Deák Kristóf által rendezett Mindenki című kisjátékfilm Oscar-díja.
– A magyar filmtámogatást 2010 után megreformáltuk, hatékonyabb struktúrában működő, átláthatóbb és kiszámíthatóbb forrásokból gazdálkodó intézményi struktúra épült a kortárs magyar film köré, és ebben a rendszerben a hazai filmesek nyugodt körülmények között tudnak az alkotómunkára koncentrálni – magyarázta Kollarik Tamás. – Nagy eredmény, hogy a közvetlen és a közvetett források felhasználásával ma gyakorlatilag a költségvetés 100 százalékáig lehet támogatni hazai filmeket. Mindezen felül kedvező gazdasági környezet jött létre a nagy nemzetközi produkciók számára, amelyek a kiváló pénzügyi rendszer mellett Budapest vonz-ereje, a hazai filmesek szaktudása, valamint a magyar stúdiók és a szolgáltató ipar fejlettsége miatt választják hazánkat, s költenek itt el dollárszázmilliókat.
A magyar filmes igazgatás több mint hússzorosára növelte a hazai filmipar méretét, köszönhetően többek között a kedvező jogszabályi és támogatási környezet miatt minket választó nemzetközi produkcióknak. Ezek a filmek ma már több mint tízezer magyar embert foglalkoztatnak, a helyi infrastruktúrát és szolgáltatóipart veszik igénybe.
– A filmipar – az európai uniós országok közül – évek óta Magyarországon járul hozzá a legjobban a GDP-hez, az OrienTax felmérései szerint a multiplikátorhatása 3,24-szoros, vagyis 1000 forint állami támogatás 3240 forinttal növeli a GDP-t. A teljes konjunktúrahatása az indukált, például a vendéglátóiparra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve pedig a 12 384 forintot is eléri. S mindezek csupán száraz gazdasági adatok, a támogatott alkotások kulturális, ország-imázs-építő szerepéről nem is szóltunk – avatott be Kollarik Tamás.
A magyar film legnagyobb mecénása a magyar állam. A hazai produkciók több mint 90 százaléka túlnyomórészt állami forrásokból építi fel finanszírozását. A magyar filmtámogatás legfőbb pillérei napjainkban a Magyar Nemzeti Filmalap, a Médiatanács Mecenatúra programja, valamint a Nemzeti Filmiroda. A Filmalap a mozibemutatásra szánt játék-, dokumentum-, animációs filmek támogatását látja el, míg a Médiatanács a televíziós bemutatásra szánt játék-, természet-, dokumentum-, animációs és kisjátékfilmeket támogatja. A közelmúlt két Oscar-díjas alkotása is e két szervezethez köthető: a Saul fia a Filmalap, a Mindenki a Médiatanács támogatásával készült. A Filmiroda közvetlen támogatást ugyan nem oszt, de felelős hatósági munkájával biztosítja a nagy bérmunkák számára a vonzó gazdasági környezetet, valamint a hazai alkotások számára a kiegészítő, úgynevezett közvetett állami forrásokat.
– A Mecenatúra programot 2011-es elindításakor egy nyitott, modern, értékkonzervatív programnak álmodtuk meg, amely folyamatosan képes a megújulásra – emlékeztet Kollarik Tamás. – Ezt a szellemiséget követve több remek filmes és jogász kollégával dolgoztunk, illetve dolgozunk mind a mai napig folyamatosan együtt a program sikeréért. A rendszer fokozatosan nyerte el a mai arcát, és eme építkezés során igyekeztük a szakmai visszajelzéseket is beépíteni. A Mecenatúra eddigi eredményeinek megítélése az alkotások felől közelítve értelemszerűen mindig szubjektív, ugyanakkor a számok oldaláról nézve, megítélésem szerint, objektíven is mérhető. A programon keresztül ugyanis az elmúlt szűk nyolc évben 11 pályázati kategóriában 1100 filmet, több ezer alkotót támogattunk, akik a világ legnevesebb fesztiváljain képviselték az országot, s hoztak el közel háromszáz rangos elismerést, köztük egy Oscar-díjat. Büszkék vagyunk arra, hogy számtalan első filmes alkotót indíthattunk el, valamit arra, hogy több műfaj a mi támogatásunkkal kapott új lendületet, gondolok itt elsősorban az animációs, a természet-, valamint a televíziós játékfilmre.
A Médiatanács 2011 óta eddig közel 20 milliárd forintot fordított a Mecenatúra program működtetésére, amely két nagyobb egységből áll. Az egyik részében független helyi és körzeti televíziók, illetve rádiók számára nyújtanak fejlesztési és rezsitámogatást, valamint biztosítanak forrást műsorok készítésére. A program másik felében független audiovizuális alkotók számára nyújtanak támogatást 11 műfaji kategóriában. Állami szerep és felelősség is támogatni a magyar mozgóképet, kizárólag piaci alapon nagyon kevés és nem feltétlenül a legértékesebb alkotások készülnének el.
– A magyar kultúra része a kortárs film, a legjobbak maradandó értékké nemesülnek, nem gondolom, hogy Gyulai Líviusz vagy akár Mosonyi Szabolcs munkáit tisztán pénzügyi profit szempontjából kell értékelni. A mi történeteinket, a mi meséinket nekünk kell támogatni, ez nemzeti ügy, nem várható, hogy ezt mások tegyék meg helyettünk – hangsúlyozta Kollarik Tamás. Az első kvótafórum Az első Kvótafórumot négy esztendővel ezelőtt és 24 alkotás ajánlásával kezdte meg az NMHH. Az idén már több száz alkotás várja azt a felületet, ahol levetítik, ahol elhangozhat, azaz eljuthat a nézőkhöz, hallgatókhoz. A debreceni médiaértés-oktató központ, a Bűvösvölgy avatásán. látogató diákok egy kellékautóban
