Forgács István romaügyi szakértő
Az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb szervezetfejlesztő könyv, Stephanie Capparell–Margot Morrell: A Shackleton-modell – Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet, amiből mindenki rengeteget tanulhat. Olyan legendás történet – Shackleton sikertelen expedíciója a Déli-sarkra – révén tanulhatunk, ami szinte példa nélküli.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
Ray Bradbury: 451 Fahrenheit. Az amerikai konzervatív sci-fi író igen korán, 1953-ban megjósolta a szórakoztatóipar és a technológia szabadság- és közösségellenes „innovációit”. De az ellenállást is körvonalazza regényében: olvasni, méghozzá könyvet.
Frank Füredi: A célkeresztben: Magyarország. Az uniós konfliktusok mögött értékek harca áll: konzervatívok és liberálisok, nemzetiek és globalisták állnak szemben egymással. A magyar származású brit társadalomtudós olvasmányos könyvben foglalja össze az elmúlt évtizedet.
Kassák Lajos: Szénaboglya. A magyar „izmusok” alapítóatyja, a realista próza és az avantgárd költészet mestere naplót is írt. Ebből kiderül, hogy a minden individualizmustól mentes, de szabadságelvű alkotó a kommunista diktatúrát is annak tartotta, aminek mi.
L. Simon László országgyűlési képviselő
Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága (szerkesztette: Dénes Iván Zoltán). A kommunista diktatúra utáni évek egyik meghatározó közéleti személyisége, MDF-es politikusa volt Szabad György. Az 1990 utáni magyar jogállam egyik alapítójaként, a Magyar Országgyűlés elnökeként véghez vitt politikusi tevékenysége mellett történészi életműve is méltó az utókor figyelemére. Az 1790 és 1890 közötti magyar történelemmel foglalkozó Szabad György munkásságát mások mellett Csorba László, Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Frank Tibor, Gergely András és Hermann Róbert dolgozta fel.
Buda Attila: Folytonos változásban – A Kortárs folyóirat története, 1957–2017. A kiváló irodalomtörténész Buda Attila a magyar irodalom megkerülhetetlen folyóiratának múltját dolgozza fel. A kötet nem kerüli meg a hivatalos pártállami fórumként való indítás körülményeit, de bemutatja a számtalan átalakulás, megújulás kihívásait, valamint az elmúlt évtized erősen szűkülő irodalmi nyilvánosságának hatásait. A kötet dokumentum-összeállítása egykori kritikákat, állásfoglalásokat, szerkesztői nyilatkozatokat tartalmaz.
Gulyás Gábor: Mire való a művészet? Kiállításokról kurátori szemmel. A mai képzőművészeti nyilvánosságot a kurátorok uralják. A kiállításokat rendező művészettörténészek sokszor fontosabbnak tűnnek, mint a művészek alkotásai. Üdítő kivétel az utóbbi évek legizgalmasabb tárlatait rendező Gulyás Gábor filozófus, esztéta, aki a debreceni MODEM első igazgatója, a Műcsarnok vezetője volt, s jelenleg a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója. Kötete az egyes tárlatokhoz írt kurátori értelmezéseken keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a művészet összetett világát.
Gábor László, az Origo főszerkesztője
Néhány most megjelent új regénnyel nem volt szerencsém az utóbbi időben, egy körberajongott német írótól kezdve egészen a legutóbbi Goncourt-díjas francia kisregényig (vagy inkább esszéig), ezért elhatároztam, hogy nyáron néhány olyan klasszikus művet olvasok el, ami eddig valamiért kimaradt, de biztos lehetek benne, hogy nem fog csalódás érni. Thomas Mann Lotte Weimarban című regényét kezdtem el a héten. Tényleg egy csoda.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Boyé Lafayette de Mente: A kínai észjárás. Konfuciusz tanai, tradíció, videojátékok, gyorséttermek, külföldi filmek… Kína kultúrája nyugati irányba fejlődik, különösen a népszerű amerikai kultúra hatása érezhető. A Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában ez év elején közreadott kötet a kínai kultúra hagyományait és mai állapotát elemzi. Boyé Lafayette de Mente könyve a keleti, azon belül is a kínai gondolkodásmódról nyújt izgalmas áttekintést. Egyfajta iránytűt ad, kitérve a kultúra alapjait jelentő tradíciókra, társadalmi, gasztronómiai, művészeti, nyelvi és viselkedésbeli különlegességekre. Rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a helyiek üzleti életében és társadalmi viszonyaiban. Ugyanakkor ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak. A könyv vitatémákat, kérdéseket, valamint több tucat kulcskifejezést tartalmaz a kínai gondolkodás és viselkedésmód megértéséhez. Az amerikai szerző elismert Ázsia-kutató, több mint harminc Ázsiával foglalkozó könyvet jegyez. Kötete valójában egy trilógia első része, még az idén megjelennek ugyanis a szerző japán, majd a koreai gondolkodást bemutató munkái. A mű kiválóan összefoglalja Kína tradícióit, történelmét és kultúráját, alkalmas oktatási célokra, érdekes a turisták, illetve a Kínában élő külföldiek számára, mindemellett az üzleti életben is hasznos tanácsokat rejteget, inspirál minden olvasót.
Geoff Mulgan: Nagy elme – Hogyan alakíthatja át világunkat a kollektív intelligencia. Észszerűen élni és egyben emócióink szerint cselekedni mindannyiunk kihívása. Értékeink mentén közösen cselekedni ugyanakkor korunk egyik legnagyobb lehetősége. Geoff Mulgan az információs technológia korában arra hívja fel figyelmünket, hogy a tudásmegosztás hozzáférésen és megosztáson alapuló kultúrája nem csupán egyéni, de közösségi szinten is képessé tehet bennünket érzelmeink és értelmünk összehangolására. A szerző arra vállalkozott, hogy feltárja, hogyan járulhat hozzá az intelligenciakutatás emberi kapcsolataink, a társadalmi rendszereink és az üzleti világ szervezeti modelljeinek hatékonyabb működéséhez. A kollektív intelligencia a gyakorlatban számos helyen tetten érhető, társadalmi szerződéseink szintjén azonban ritkán valósul meg tudatos módon. Függetlenül attól, hogy vállalkozásunk, háztartásunk vagy a nemzetállamok szintjén értelmezzük üzeneteit, Geoff Mulgan a jövő gondolkodó életközösségeinek kölcsönösen pozitív kapcsolati térképét fogalmazza meg közérthető formában.
Ugron Zsolna író
Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényét ajánlom, más aktualitása azon kívül nincs, hogy szerintem ez a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb regénye, nemrég olvastam újra. Alan Hollinghurst új kötetét, a The Sparsholt affairt szántam magamnak nyárra, közben leginkább történészmunkákat olvasok, anyagot gyűjtök a következő regényemhez.
