A Vár felújítását fanyalogva nézők, elsősorban az ellenzéki pártok szemében főként a lovarda újjáépítése szálka, mondván: semmilyen funkciója nincs az épületnek. Ezt határozottan cáfolja Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára.
„A magyarokat hagyományosan lovas nemzetként tartják számon a világban. Többek között gondoljunk az Európa-szerte egyedülálló huszárságra, amelynek emlékeit a mai napig őrizzük. Meghatározók voltak a ménesbirtokok, a lovassport terén elért megbízhatóan jó eredményeink. Olyan hagyományaink vannak, amelyeket érdemes és kell is bemutatni. A létesítmény pedig megfelelő helyszín a magyar lovas hagyományok prezentálására. Ez lesz a legnagyobb fedett lovarda Magyarországon. A tervek szerint maximálisan kihasználható lesz, hiszen elsődleges funkcióján túl mint fedett rendezvénytér tud majd helyet biztosítani programoknak, akár konferenciáknak is. Sőt, Karakas pasa tornyának a rendezését követően nem kizárólag beltéri, de szabadtéri események megtartására is lehetőség nyílik. Ilyen rendezvénytér jelenleg nincs a Várban. Ráadásul maga az épület hozzátartozik a városrész képéhez, méltatlanul pusztították el a kommunista rezsim alatt” – hangsúlyozta Latorcai Csaba.
Mivel az eredeti, 1901-ben elkészült és az 1950-es években lebontott épület Hauszmann Alajos-féle tervei ismertek, ráadásul a díszítésekről is viszonylag sok ábrázolás maradt fenn, a korhű stílus visszaállításával nem lesz gond. A jelenkor elvárásainak megfelelően kiemelt figyelmet fordítanak az akadálymentesítésre. Így a majdani rendezvények mindenki számára látogathatók lesznek. Szintén a jelen kihívásait követve változtattak az építkezés módján és az épület szerkezetén, amit a Hauszmann-tervek készítése óta eltelt több mint száz év indokol. Eredetileg is a kor legmodernebb technikájával és anyagai-ból építették a Királyi Lovardát, ezért született az a döntés, hogy a tartószerkezet a mostani legkorszerűbb technikát alkalmazva épüljön fel. A burkolat teljesen az eredetivel megegyező lesz kívül-belül, mind a lovarda, mind a Főőrségi épület esetében. Az 1900-as évek elején használt római cement és a tetőt egykor fedő angol pala ma már nem érhető el egykönnyen, ezek beszerzése ezért igen bonyolultan, külföldről oldható csak meg.
A jelenleg zajló munkálatok során a teljes környezet is megújul. A régi-új köntösbe öltöztetett Csikós udvart például rámpa és a szintén építés alatt álló Stöckl lépcső köti majd össze a Hunyadi udvarral.
Kevesen élnek már azok közül, akik a lovardát – még ha romos állapotban is – eredeti formájában látták. A II. világháborúban találatot kapott épületet, bár állapota nem indokolta, elbontották. Az okokról a helyettes államtitkár elmondta: viszonylag sokáig állt a maga romos valójában. Tudatosan hozták meg a döntést, hogy az egyébként megmenthető lovardát megsemmisítsék. Olyan építészeti iskola dominált a hatvanas években, a hetvenes évek elején, amelyik a historizmust – amely a Hauszmann-palotát és a kiszolgálóegységeit jellemezte – elvetette, s a helyébe teljesen más stílusú épületet húzott fel.
„Akkor a Budavári Palota teljes egészében megmenthető lett volna. Sajnos nekünk most a nulláról kell felépíteni a Királyi Lovardát. Szerencsére a tervek megmaradtak, ezek alapján minden további nélkül megvalósítható az eredeti módon történő újjáépítés” – magyarázta Latorcai Csaba.
A Stöckl lépcső és a Főőrségi épület egyaránt a felújítás végső szakaszába érkezett. Az előbbi már kilencven százalékban elkészült, és nagyon jól haladnak az utóbbi munkálatai. A Főőrségi épületben a tervek szerint egy a testőrségi hagyományokat bemutató kiállítás kap helyet, valamint vendéglátóipari egység várja majd a látogatókat.
„Úgy véljük, hatalmas turisztikai attrakciót jelent, hogy újjáépülnek ezek az épületek” – árulta el a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki példaként említette, hogy a bécsi Burgban működő spanyol lovasiskola igen kedvelt turistacsalogató látványosság.
A tervek szerint ismét lesz lovas díszőrség a várban, amelynek a szervezését a honvédség megkezdte. A díszőrség várhatóan különféle érdekességekkel szolgál majd. Köztük lovasbemutatókkal, amelyek a hazai huszárhagyománnyal, tradicionális magyar lovassportokkal ismertetnek meg.
Latorcai Csaba bízik a közeljövőben elkészülő lovarda majdani népszerűségében.
„A Várkert Bazár esetében megtapasztaltak alapján várható a Királyi Lovarda hasonló sikere. Az Ybl-bazár vitathatatlanul Budapest egyik ékköve lett, mára a fővárosiak, valamint a Budapestre látogató hazai és külföldi vendégek kihagyhatatlan célpontja.”
A lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl lépcső mellett haladt a Szent István Terem rekonstrukciója is.
„Számos belsőépítészeti közbeszerzésen vagyunk túl, s hamarosan kiírjuk a teljes beruházás közbeszerzését, az átadást a jövő év végére tervezzük” – fogalmazott a helyettes államtitkár, hozzáfűzve: ez lesz a palota első terme, amelyik eredeti szépségében pompázva várja a látogatókat.
Borítófotó: A látvány sokaknak új. Az ötvenes évekig állt a romos épület (fotós: Carl Lutz, Fortepan, 1949')
