A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe születése óta kötődik Buda visszafoglalásának szeptember 2-i dátumához, illetve az első hazánkban nyomtatott könyvhöz, amely Hess András várbeli nyomdájából került ki, megteremtve a magyar nyomdászatot.
„1997-ben, a Budavári Önkormányzat támogatásával jelentettük meg az …áll BUDA még! – A magyar irodalom várbeli századai című kötetet, s ekkor fogalmazódott meg, hogy állítsunk emléket az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, avagy a Budai Krónika 1473. pünkösdi megjelenésének” – emlékeztetett Bakó Annamária, a Litea Könyvesbolt vezetője, a könyvünnep ötletgazdája a rendezvénysorozat sajtótájékoztatóján.
Szándéka a kezdetektől olyan kiadók meghívása volt, amelyekre a sajtó sok oknál fogva nem fordított annyi figyelmet, amennyit megérdemelnének.
A tavaly megkezdett hagyományt folytatva az idén ismételten határon inneni régióknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget a szervezők. A könyvünnep díszvendége Tokaj és Vizsoly lesz.
Mint dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere fogalmazott: rájöttek, hogy nem csupán a határon túli közösségeknek vannak izgalmas, újrafelfedezésre váró hagyományaik.
A vizsolyi biblia az ötszáz esztendővel ezelőtti reformáció magyarországi történetének egyik sarokköve, amellyel a település kiérdemelte a református Betlehem elnevezést. Tokaj irodalmi kapcsolatainak a jelenét a Tokaji Írótábor, múltját Kazinczy Ferenc példázza. Kevéssé közismert, de a híres író, költő ügyes kezű képzőművész volt, aki Széphalomból nézve megannyi rajzot készített Tokajról, miközben szervezte a nyelvújítást.
„A Tokaj Alapítvány alapítója, Demeter Zoltán újra kiadja a dr. Szabó József és Török István írta-szerkesztette Tokaj-hegyaljai albumot, méghozzá reprint kiadásban, száz számozott példányban” – tudtuk meg Tokaj polgármesterétől, Posta Györgytől, aki elárulta: a könyvek mellett bemutatkozik a régió egyik jeles szőlészete-borászata, a Dobogó Pincészet.
Vizsoly különböző kiadású bibliákkal vesz részt a könyvünnepen.
„Ezeken túlmenően a Szentírás különféle első oldalainak a nyomatait is megnézhetik az érdeklődők. De gondoltunk a kulináris élvezetek kedvelőire is” – avatott be Bihi Miklós, Vizsoly polgármestere, aki megjegyezte, hogy a helyi közmunkában megtermelt áruikat kínálják az érdeklődőknek: mangalicaszalámit, kolbászt, lekvárt, lecsót.
„A nyelvi kultúra, amely megtartott bennünket ezer esztendeig, ami hozzásegít nemzeti létünk megéléséhez, érdemes arra, hogy minden ízét, dialektusát megismerjük” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Nagy Gábor Tamás.
Ennek szellemében 29 könyvkiadó és 7 kulturális intézmény mutatkozik be a fesztiválon.
Szintén hagyomány a Budavári Önkormányzat által 2011-ben alapított Tóth Árpád Műfordítói Díj átadása, amelyet az idén Jávorszky Béla író-műfordító vehet át.
Természetesen újdonsággal is várják az érdeklődőket. Például a héten megnyitott Jókai Anna Szalonban, ahol finn irodalmi estet tartanak.
A rendezvénysorozat egyenrangú szereplője a muzsika. A komolyzene, a dzsessz és a folk. Nem véletlen hát, hogy hetvenedik születésnapján köszöntik a táncházmozgalom egyik alapítóját, Sebő Ferencet.
A fesztivál nyitónapján a Sárik Péter Trió ad különleges koncertet.
„A Jazzkívánságműsoron eljátsszuk a hallgatóság kedvenc dalait dzsesszfeldolgozásban” – mondta Sárik Péter zongorista, hozzáfűzve: céljuk, hogy a műfajt „még” nem kedvelőknek megmutassák, milyen szerethető, sokszínű és csodálatos ez a zenei stílus. Remélik, hogy akik egyszer eljöttek s jól érezték magukat, rendszeres koncertlátogatók lesznek.
A muzsikus az átdolgozásokkal kapcsolatban megjegyezte: úgy kell valami újat alkotni egy darabból, hogy az eredeti üzenete megmaradjon.
Az idén húszesztendős Misztrál zenekar a Halászbástyánál ad születésnapi koncertet. „A versek sokszor tömörített válaszok és megoldási javaslatok is egyben a magunknak feltett kérdésekre, csupán ki kell csomagolni őket. A megzenésítés ezt a kicsomagolást segíti” – magyarázta Heinczinger Miklós fúvós, énekes, aki kifejtette: a régebbi korokban a vers nem létezett zene nélkül. Ha a népdalaink-ból elhagyjuk a muzsikát, akkor is gyönyörű verseket kaphatunk, ám mégis zenével maradtak fenn.
A háromnapos rendezvénysorozat zárókoncertjét a Juhász Gábor Trió adja.
A gitáros számára fontos az olvasás. Úgy tartja: mi, magyarok szerencsések vagyunk, mivel jó íróink vannak, így könnyű jó magyar könyvet olvasni.
„A barátaim között sok az író, többször lépek fel irodalmi közegben. Nagyon sokat tanultam abból, ahogy író, költő ismerőseim nekifognak az alkotásnak, de abból talán még többet, ahogyan befejezik a művet: gondosan, ám bátran és határozottan.”
Kedvezmények
A pavilonoknál könyvet vásárló látogatók az idén is karszalagot kapnak, amellyel kedvezményesen vehetnek részt a partnerintézmények kiállításain, programjain.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban például a könyvünnep idején mindennap délután két órától tárlatvezetést tartanak a Magyarország a Nagy Háborúban című kiállításon, a karszalagosok számára ingyenes belépést biztosítva.
A Magyar Nemzeti Levéltárban raktárlátogatáson vehetnek részt pénteken 15.00 és 17.00 órakor, szombaton 11.00, 13.00, 15.00 és 17.00 órakor.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) standjánál minden 1000 forint feletti vásárlás után karszalag jár, amely viselőjét ingyenes belépésre jogosítja a Mesemúzeumba, valamint az Önarckép álarcokban című Arany János-emlékkiállításra a PIM-ben.
Borítófotó: SOÓS LAJOS/MTI
