A modern bábszínház atyja

Az 1937-es párizsi világkiállításon a Szivárvány Színház első ízben mutatta be francia nyelven Madách remekművét, Az ember tragédiáját. Már önmagában az is tiszteletre méltó, hogy a drámai költeményt 75 esztendővel a születése után színre vitték Párizsban, hiszen Magyarországon is csak 1883-ban, tehát megjelenését követően 21 évvel mutatták be, de az, hogy mindez bábszínpadon történt, különös pikantériát kölcsönöz a Blattner Géza tervezte-rendezte produkciónak.

A szülőhazájában finoman szólva kevéssé ismert képző- és bábművész munkásságába november 19-től a Modem kínál bepillantást. Blattner Párizsban aranyérmet nyert előadásával megteremtette az első minden ízében korszerű, a hagyományos színjátszás utánzásával szakító, a saját műfaji törvényeit érvényesítő huszadik századi francia avantgárd bábszínházat.

A mester a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, az akadémista festészet fellegvárában tanult, Hollósy Simon növendékeként. A bajor fővárosban ismerkedett meg az árnyjátékkal, valamint a marionettművészettel. Nem véletlen hát, hogy hazatérve a Bárdos Artúr (Max Reinhardt asszisztenseként tanulta ki a rendezés mesterségét) által igazgatott Belvárosi Színházban (a mai Katona József Színházban) mutatta be Wayang játékok című előadását. A vajang Jáván kialakult síkbábtípus. A produkció szövegkönyvét Kosztolányi Dezső írta. Későbbi bemutatója, a Balázs Béla-féle A fekete korsó számít az első magyarországi felnőtt-bábelőadásnak, amely az árnyjátékot és a szecesszió látványvilágát ötvözte.

Következő felnőttmunkája a Németh Antallal (a Nemzeti Színház későbbi igazgatójával) közösen jegyzett Faust volt. A kommunizmusban ellehetetlenített Németh a Max Reinhardt-féle népszínház hazai megteremtője és Az ember tragédiája legalaposabb, legszakavatottabb színre vivője volt.

Blattner Géza 1925-ben Párizsba költözött, ahol kint élő magyar művészekkel alapította az Arc-en-Cielt (a Szivárvány Színházat). Alkotótársai közt ott szerepelt például André Kertész. Kertész Andor a párizsi művészvilág zsáner- és portréfotósaként vált világhírűvé, fényképész-generációk mesterévé.

Sajnálatosan Blattner bábuinak a java része elveszett – valószínűleg második felesége semmisítette meg azokat. Tiszteletére 2002 óta évente két bábművészt tüntetnek ki Blattner Géza-díjjal.

Mivel a mester Debrecen szülötte, ezért a város négy kulturális intézménye – a Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a Modem és a Vojtina Bábszínház –, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum fogott össze a tárlat megvalósításáért, amely mindenki számára izgalmas programokkal várja az érdeklődőket. Ráadásul keddenként rendhagyó gyermek-bábelőadásokat tartanak, havonta egy csütörtöki alkalommal pedig a felnőtteket szólítják meg a kiállítótérben felállított „Szivárvány Színpadon”.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink