A legfontosabb üzenet, hogy a háború nem ért véget 1918-ban, valójában 1922-ig tartott, a washingtoni kongresszusig, amelyen a tengerek feletti uralomról döntöttek, rögzítve: a világ ura többé már nem a Brit Birodalom, ugyanis osztoznia kell e szerepen az Egyesült Államokkal – mondta a sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetésén Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kiállítás főkurátora.
A BOLDOG BÉKEIDŐK VÉGE
Az európai testvérháború címet viselő első rész azt a polgári létezést tárja látogatói elé, amelyet elsöpört a nagy háború. A világ, ahol ma élünk, 1914-ben született. A világháborúvá duzzadt konfliktusok egyszer s mindenkorra szétzúzták a boldog békeidőket.
Az 1916-ban megnyitott második szakasz, A háború urai című, az egykori dinasztiák uralkodóinak, a kor nagyhatalmú politikusainak, meghatározó személyiségeinek életébe vezet be, akik egy letűnő korszak tehetetlen szemlélőiként vesztek oda, saját világukkal egyetemben.
Az Új világ született elnevezésű befejező rész ízig-vérig XXI. századi. Képzőművészeti igénnyel megalkotott installációk segítik a látogatót, hogy belehelyezkedhessen a komor történelmi múltba, s ne csupán megnézze, de át is élje azt.
ÚJ VILÁG, ÚJ EMBERTÍPUS
A tárlat 1916-ban, Ferenc József temetésével indul, amikor is eltemették a régi világot, a boldog békeidőket. A következő teremben, az új világ macskakövén vonszolja magát felénk a frontról hazatérő megnyomorítottak tömege. Piszkos fehér, szánalmas, arctalanságukban ijesztő emberi torzók.
– Belőlük váltak a különítményesek, akik az Európa-szerte zajló polgárháborúkhoz csatlakoztak – fűzte hozzá a főigazgató asszony.
A Versailles terem újabb stílusban fogalmaz. A közismert fényképből hatalmasra nagyított Lloyd George, Vittorio Orlando, Georges Clemenceau és Woodrow Wilson, az angol, az olasz és a francia miniszterelnök, valamint az Egyesült Államok elnöke örömködnek a békeszerződés aláírása felett, miközben odébb már katonás rendben, árnyként sorakoznak a vörös arcélű elégedetlenek.
– Akik itt állnak, nem nyertek meg semmit, patthelyzetbe kerültek az európai népek, s Amerika belépése döntött az antant javára – magyarázta Schmidt Mária. – Száz évvel később kijelenthetjük: nem békeszerződést, hosszabb fegyverszünetet kötöttek. A háború második szakasza a második világháború, a harmadik pedig a hidegháború lett.
A VILÁG ÚJ URA AZ USA
A folyosó, amely tovább vezet, az igazi győztes, az új világhatalom USA kikötőjét formázza, ahol a felhőkarcolók szegélyezte tengerpartra fut be egy luxusgőzös. Mielőtt kikötne, a rokkantak menetét hátulról megkerülve – mintegy az ő szemszögükből tekinthetünk a széthullott világra, ahová hazaigyekeztek – haladunk tovább a történelmi úton. S megérkezünk az egykori gyarmatokra, de találkozhatunk Kemal Atatürkkel, aki nem vette tudomásul a békediktátumot, és nemzeti szabadságharcot indított, visszavívva Törökországnak az elragadott területeit.
A fronton a háború, a hátországban a spanyolnátha szedte áldozatait. A húszmillió megboldogultra levegőben függő, lift módjára minduntalan emelkedő, süllyedő kórházi ágyak emlékeztetnek, sodronyukon az egyes országokban elhunytak számával.
Az 1919-es párizsi békekonferencián kezdeményezett, s még az évben létrehozott Népszövetséget mennyezet felé kapaszkodó kártyavár ábrázolja.
– Mivel az Egyesült Államok nem lépett be, az európai győzteseknek kellett volna működtetniük, azonban nem volt erejük hozzá, így tekintélyük zsugorodásával együtt zsugorodott a Népszövetség ereje is – fejtette ki a kiállítás főkurátora.
VÖRÖSTERROR
A kártyavár mögé pillantva feltárul a szűk, nyomasztó, vörös falain sarlóval és kalapáccsal díszített terrorfolyosó, amelyet Dzerzsinszkij és Szamuely nagyméretű fotója vizslat árgus tekintettel. Strázsálva a be- és kijáratot.
A Várkert Bazárban megidézett Hősök terén vörös léggömbök borítják a mennyezetet, eltakarva a képzeletbeli égboltot, kirekesztve a nap sugarát. Az emlékmű is időről időre vörösre vált, mint egykor a kommunista ünnepeken megvilágították. Film mesél a dicstelen időszakról.
NEM, NEM, SOHA
A lenyűgöző kiállítás zárása nekünk, magyaroknak a legszívbe-markolóbb. Az elszakított területeknek emléket állító szoba padlóját mintha sekély víz borítaná, elárasztva az egykor volt polgári világot. Miközben hasztalan igyekszünk kikerülni, minduntalan rátaposunk valamire: egy csorba bögre fülére, egy félbehagyott hímzésre, törött képkeretre. Fejünk felett az eget lélekharangok szürke tömege zárja el.
– Egy évig Károlyi Mihály vezetésével az ország kipróbálta a wilsoni modellt, aztán Kun Bélával a szovjetet, majdnem eljutva a megsemmisülésig, végül a Nemzeti Hadsereg élén, az antant beleegyezésével, Horthy Miklós a konszolidáció élére állt – idézte fel Schmidt Mária.
A kormányzó életnagyságban, fehér lovon léptet Budapestre. A kép közismert, a szobor életszerű. Körben a három gróf: Teleki Pál, Bethlen István és Klebelsberg Kuno, akik az új államalapítás motorjai voltak.
Teleki vörös térképével, a carte rouge-zsal búcsúzik a kiállítás, Nagy-Magyarország etnikai térképével, amivel az egykori jeles geográfus ábrázolni igyekezett a béketárgyalások részvevői számára hazánk valós nemzetiségi viszonyait. Lábunk alatt, szőnyegként a térkép, felettünk, az egykori Kárpát-haza felett a Szent Korona őrködik.
Az Új világ született kiállítás alkotói
TÖRTÉNÉSZI KONCEPCIÓ ÉS VEZETŐ KURÁTOR: Schmidt Mária
KURÁTOR: Békés Márton, Tallai Gábor
LÁTVÁNYTERVEZŐ: Ficzere Anett
BERENDEZŐ: Makai László
ZENE: Mericske Zoltán
FILM: Schmidt Mária, Tallai Gábor, M. Nagy Richárd
