INDUL A PROGRAM
Július elsejétől indul a jegybanki Növekedési Kötvényprogram (NKP): a paramétereket az MNB a bankszektor szereplőivel egyeztetve alakította ki, nagymértékben támaszkodva az Európai Központi Bank (EKB) vállalatikötvény-vásárlási programjának a fel-tételeire és gyakorlatára. Ilyen konstrukciót nem pusztán az EKB alkalmazott, céges kötvényeket az amerikai Fed és az angol jegybank is vett – különösen a 2008–09-es világgazdasági krízist követően. Ezzel pénzt pumpáltak a gazdaságba, ami jót tett a növekedésnek.
A lényeg, hogy a projekt keretében az MNB háromszázmilliárd forint erejéig vásárol magyarországi székhelyű, nem pénzügyi társaságok által kibocsátott, jó minősítésű papírokat. Amit pedig a kondíciókról tudni kell: a jegybank legalább B+ osztályozású, három–tíz éves eredeti futamidejű, zártkörűen vagy nyilvánosan forgalomba hozott kötvényeket vesz az NKP égisze alatt. Az elsődleges és másodlagos piaci vételek eredményeként egy kibocsátott kötvénysorozat összesen legfeljebb hetven százalékát birtokolhatja majd a jegybank, egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége pedig nem haladhatja meg a húszmilliárd forintot. Idetartozik még az is, hogy a piaci likviditás és transzparencia növelése érdekében a kibocsátóknak a papírjaikat a forgalomba hozatalt követően 180 napon belül be kell vezetniük a Budapesti Értéktőzsde valamely kereskedési helyszínére.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője szerint van létjogosultsága a vállalatikötvény-piac központi bank általi „löketének”, miután GDP-arányosan nálunk nagyon kicsi a piaci része ennek a finanszírozási formának. A bölcsője egyébként az Egyesült Államok, de a nyugat-európai uniós tagállamokban is felkapott.
Ha összevetjük a magyar kötvénypiaci helyzetet más kelet-közép-európai országokéval, akkor az gyakorlatilag nem is létezik. Ennek hátterében az áll, hogy kevés finanszírozható társaság jöhet szóba. Míg a külföldi hátterű cégeknek ezt az anyavállalataik intézik, addig a hazai kisvállalkozások a bankokhoz fordulnak. Ráadásul jelenleg likviditás uralja a piacot. A közgazdász hozzátette: a szóban forgó háromszázmilliárdos keret valószínűleg hamar gazdára talál, ennél azonban még nagyobb állományra, legalább 1500 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy beérjük a régiós szintet.
