Kiss Antal

Cappuccino
„Nem ajvékolni kell, hanem dolgozni: 2014 óta készülünk arra, hogy 2020 után kevesebb programot finanszíroz az Európai Unió, magyarán kevesebb vissza nem térítendő pénz áll majd rendelkezésre” – hangsúlyozta lapunknak a Magyar Fejlesztési Központ (MFK) ügyvezető igazgatója. A miniszteri biztos kifejtette: a hazai gazdaságnak új iparágak, kitörési pontok kellenek. Jó hír, hogy ilyenek már vannak – húzta alá.

– Korábban Brüsszelben ténykedett szakértőként. Mik voltak a benyomások rólunk: csóró kelet-európai tagállamként tekintettek ránk?

– Erről szó sincs. Arról sem, hogy Brüsszelben nem ismerik el Magyarország teljesítményét, avagy nem szeretik a magyarokat. A pénzügyi folyamatok és a reálgazdasági tényezők egyértelműen pozitív képet festenek hazánkról.

– Közben a belpolitikai témák miatt rendszeresen „kikapunk”, nem?

– Nézze, attól függ, ki mit akar látni, láttatni. Aki a bolhacirkuszban érzi jól magát, annak természetesen a magyarországi belpolitikai élet „felturbózása” az érdeke. Világosan látni kell azonban, hogy hazánk 2010 óta az Európai Unió számára is imponáló pályát futott be. Immár nem IMF-programország a miénk, növekszik a gazdaság, ráadásul fenntartható módon, minimális szintre csökkent a munkanélküliség, mérséklődik az adósságráta és kicsi a költségvetési hiány. Mutassanak a kritikusok még egy ilyen eredményeket felmutató gazdaságot!

– A 2008-as válságot megelőző időszakban is volt növekedés.

– Elő kellene venni a 2002-es „átadási” jegyzőkönyveket, amikor az első Orbán-kormány adta át a kormányrudat, vagy éppen a 2010-es „tevékenységi naplót”. Továbbá érdemes összevetni a mostani helyzetet a 2010-essel. A különbség szembetűnő, a számok pedig magukért beszélnek.

– Visszatérve a Lajtán túli világra: a mainstream továbbra sem lelkesedik a konzervatív-jobboldali Orbán-kormány produkciójáért. Nem így látja?

– Akkor, amikor Brüsszelben dolgoztam, pont az egyik munkaköröm és tulajdonképpen misszióm is volt, hogy változtassak ezen. Számos emberi tényezőn múlik ez a terület is. Alapelvem az volt: bárhogy gondolkodnak rólunk, a lényeg, hogy mi mit gondolunk magunkról, és ezt kell sugározni. Gazdasági eredmények, kultúra, sport – mind olyan terület, amely alkalmas arra, hogy feloldja a velünk kapcsolatos zártságot. Ám egy-egy vállalkozás, sikertörténet, helyes gyakorlat bemutatása is jó példa arra, hogy milyen a magyar néplélek.

– Mit érez akkor, amikor hivatalból nyugaton jár? Változott valami?

– Teljesen más a „klíma”: rólunk immár az terjed, hogy a magyarok tettre készek, céltudatosak, eredményeket képesek felmutatni, s a gazdasági bizonyítványunk is jó osztályzatú.

– Ha a szakterületét nézzük, immár mindenki amiatt „ajvékol”, hogy 2020 után megszűnik az uniós pénzeső. Hogyan kell erre felkészülni?

– Nem ajvékolni kell, hanem dolgozni! Tulajdonképpen 2014 óta készülünk arra, hogy 2020 után kevesebb programot finanszíroz az EU, magyarán kevesebb vissza nem térítendő pénz áll majd rendelkezésre. S tekintettel arra, hogy a források esetleges későbbi kiesése hat a gazdasági teljesítményre, olyan projekteket dolgoztunk ki, valamint dolgozunk ki mind a mai napig, amelyek ezt a rést betöltik.

– Olyan, mintha a levegőbe beszélne.

– Nézzük a konkrétumokat! Amikor elkezdtük a munkát, akkor a pályázatfigyeléstől indultunk, most komplex folyamatot tudunk felmutatni a tenderek lehívásától kezdve egészen a projektek megvalósításáig. Edzőtáborba vittük a vállalkozókat, a pályázókat, a fejlesztési bankárokat, akik közül a sikeresek jelentős eredményeket képesek elérni. Kitörtünk a középszerűségből és abból a befelé forduló állapotból is, amelyben valaki csak arra összpontosít, mit miért nem lehet megcsinálni. Milliárdos nagyságrendű a többlet az EU-források terén.

– Konkrétabban, ha lehet!

– Számokat fogok sorolni: az MFK pályázatokat ismertető honlapjai és közösségi oldalai közel egymillió embert értek el; kétéves működése alatt a www.palyazatokmagyarul.eu honlap a közvetlen európai uniós programok 910 dekódolt tenderét tette hozzáférhetővé. A pályázati jó gyakorlatokat bemutató oldalunk, a www.nyeromagyarok.eu 130 sikeres magyar projektet mutat be, ezek összértéke megközelíti a 25 milliárd forintot. Saját képzési rendszerünkben eddig 600 főt juttattunk szaktudáshoz a közvetlen EU-s pályázati rendszerről. Szakértőink több mint 500 projektötletet vizsgáltak meg és 51 olyat azonosítottak, amellyel kapcsolatban úgy ítéltek: érdemes megkezdeni a fejlesztést. Idáig 54 pályázat beadása történt meg az MFK közreműködésével, 10 milliárd forint értékben, ebből 5 milliárd forintnyi értékelés alatt van. A már elbírált, sikeres pályázatok pedig tevékenységünk eredményeként másfél milliárd forintot nyertek el az Európai Unió közvetlen kifizetésű forrásaiból.

– Osztja azt a vélekedést, hogy a gazdaság struktúrája elavult, csak a multiknak és az EU-pénzeknek köszönhetjük a gyarapodást?

– Másként látom: új iparágak, kitörési pontok kellenek, de jó hír, hogy ilyenek vannak is!

– Például?

– Kötöttpályás járművek gyártásának a fejlesztését akarjuk megvalósítani: 150 éves tradíciónk van ezen a téren, és Nyugat-Európából ez a nehézipari szegmens teljesen kiszorult. Magyarán sem az osztrákok, sem az olaszok, sem a németek nem akarnak vasúti járműveket, alkatrészeket gyártani. Egy másik kulcsfontosságú terület az egészségipar.

– Nem mondja komolyan: az orvosok a hétvégén nyugatra ingáznak műteni, s hullafáradtan kezdik hétfőn a melót. Ez lenne a bázis?

– Profi iparággá lehet tenni ezt a területet is, háttérintézményekkel, és úgy kell megszervezni, átalakítani a struktúrát, hogy az orvosok hétvégenként is itthon dolgozzanak. Kapacitásaink – szellemiek és anyagiak is – bőven akadnak. A háttéripar kimunkálásán dolgozunk, gondosan ügyelve arra, hogy térben és időben ez szigorúan elhatárolódjon a magyarországi ellátórendszertől, de forrást termeljen.

– Végezetül: közben sokan tartanak attól is, hogy az olcsó pénzek korszaka, ebből is az EU-s összegek elkényelmesítik a vállalkozói szférát…

– Kétségtelen, hogy az operatív programok kicsit elkényelmesítették a vállalkozói szférát, mert Budapesten keresztül egyelőre könnyebben elérhetők. A direkt brüsszeli források elnyeréséhez, a pia-ci alapon készült projektek sikerességéhez alapos tervezés, jövőkép, fenntarthatóság, komoly, akár hússzoros megtérülés szükséges. Más, nagyon más kihívás ez, mint az operatív programok, ugyanakkor a 2020-ig rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel élni kell.

 

NÉVJEGY

  • 47 éves
  • Iskolai végzettség: egyetem, PhD-abszolutórium
  • KEDVENCEK
  • Film » Kincsem Étel » tökfőzelék tükörtojással
  • Sport » minden, ami labdás Könyv » Biblia
  • Hobbi » hegyi futás

Ezek is érdekelhetnek

További híreink