Ybl Miklós zsenijéről tesz tanúbizonyságot, hogy az ember nem feltételezné: a neoreneszánsz ékszerdoboz szivattyúháznak épült. A géptermet árkádos kávézóval és parkocskával, a kéményt magasba nyúló toronnyal fedte el a mester. A Várkert Bazár vízellátásáról gondoskodó szivattyútechnika a századfordulóra elavult, ezért 1905-ben leállították. A vízház pedig közkedvelt kávéházként szolgált tovább, méghozzá egészen 1973-ig. Akkor a felújítás minduntalan elodázása megbosszulta magát, így bezárta kapuit a nagyközönség előtt. Az egyre ütöttebb-kopottabb épület falai közt a Budapest Táncegyüttes táncosai és muzsikusai tartották próbáikat, no meg jelmezeiket, mígnem életveszélyessé nyilvánították az egykori gyöngyszemet. 1986-ban a szándékot, hogy megmentsék a kioszkot, meghiúsította a pénzhiány.
FELÚJÍTÁS MAJD FÉL ÉVSZÁZAD UTÁN
Vélhetőleg a rendszerváltásnak köszönhető a megmaradása; 1992-ben – Oláh Mihály Zoltán tervei alapján – végre nekifoghattak az építkezésnek. S bár gyönyörűen rekonstruálták a kis palotát, a spontán privatizáció nem kerülte el: kaszinó, később mulató működött benne, végül bezárták. Sorsa ott folytatódott, ahol a felújítását megelőzően abbamaradt. Tulajdonosa másfél évtizeden keresztül árulta hiába. Az enyészettől végül a Pallas Athéné Alapítványok mentette meg, amikor 3,3 milliárd forintért megvásárolta.
Egyesztendei munkálatokat követően, amelyeket szintén Oláh M. Zoltán, a generálkivitelező Konstruma Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője irányított, hárommillió euróból újult meg Budai Kreatív Ház néven Ybl remeke.
Az építész az átadóünnepségen elárulta: a Somlai Tibor belsőépítésszel létrehozott belső terek egyfelől megtartják a régi elemeket, másfelől hozzáteszik a kortárs eszközöket, így jöhetett létre a jövőbe mutató közösségi tér.
A lodzsát üvegfallal kerítették körbe, ezért télen is lehet kávézni a teraszon, s közben élvezni az ihlető panorámát. A föld alatti szintet megnyitották a kert felé, a bejárat felett ívelő híd üveg, amely nem akadályozza a fény beáramlását. Mindhárom szint egymástól függetlenül képes egyazon időben üzemelni.
Dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere felidézte a huszonkét esztendővel ezelőtt indult folyamatot, a Lánchíd utca, a Duna-part, a Várkert Bazár környékének rekonstrukcióját. Kezdetben az egykori Ifipark-torzón igyekeztek segíteni, amely szerepelt a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listáján.
A VÁRKERT BAZÁR FELTÁMADÁSA
Ybl Miklós a királyi palotához való eljutást hangsúlyozva tervezte a Várkert Bazárt, ám a negyvenöt utáni építészeti gondolkodás a Várat – a körülötte lévő erődrendszert hangsúlyozva – leválasztotta a környezetéről. 1961-ben Budai Ifjúsági Park néven zenés-táncos szórakozóhelyként nyitotta meg a kapuit a „bazárˮ, ahol Rajnák elvtárs mérte bő tenyérrel pofonjait a kelleténél hosszabb fürtű legényeknek. 1980 májusán leomlott a bejárathoz vezető kőfal, megsebesítve öt Edda-koncertre bejutni igyekvő rajongót. Eztán már csupán egyetlen parkbúcsúztató koncertet tartottak. 1984 szeptemberének végén, a P. Mobil Elektromos temetés című műsorát követően az enyészet vette birtokba a budai Duna-korzó hajdani fő ékességét.
A rendszerváltáskor egy úgynevezett térszín alatti hasznosítási terv készült, amely sosem valósult meg. Nyolc évre rá a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közbeszerzési-tervezési pályázatot írt ki a „Lépcsőpavilon helyreállítására”, amely terv úgyszintén megmaradt pauszpapíron. A megvalósításhoz legközelebb a Foundation Kft. járt 2004-ben, amikor a cég állami támogatás nélkül vitelezte volna ki többek által vitatott projektjét. Az építési engedélyt 2005-ben nem írta alá a Budavár Kht., a Várkert Bazár vagyonkezelője, ugyanis a vállalat 15 százalékos tulajdonosa, az I. kerületi önkormányzat nem támogatta a „plázajellegű” megvalósítást. A terv végül is 2006 forró őszén dugába dőlt.
„Az építészeti szakma és civil összefogás akadályozta meg, hogy valóra váljonˮ – emlékeztetett a kerület polgármestere, aki elmondta: 2010 után a második Orbán-kormány döntést hozott: Ybl Miklós születésének kétszázadik évfordulójára, 2014-re helyreállítja a Várkert Bazárt, ami meg is történt.
VÍZHÁZBÓL KREATÍV HÁZ
A vízházat, avagy kioszkot azonban csak 2016-ban sikerült megvásárolni tulajdonosaiktól.
Dr. Nagy Gábor Tamás a megnyitón hangsúlyozta: a mostani felújítással vált egésszé, egységessé Ybl Miklós álma.
„A város és a kormány cselekvési programja szellemében a létező értékeinket nem hagyjuk elveszni, ám azokat nem passzív múltba révedéssel őrizzük, hanem új értékeket igyekszünk hozzájuk tenni – mutatott rá a polgármester. – Ennek köszönhetően Budapest visszanyeri egykori fényét. Ma már a régió egyik kiemelkedő turistacélpontja, megmutatva a világnak, mire képes a magyarság.ˮ
Szmodits Júlia építész, az Ybl Egyesület elnöke röpke portréban vázolta Ybl Miklós személyiségét.
„Azon kivételes emberek közé tartozott, akik próféták lehettek a saját hazájukban. Oly módon kedveltette meg a nemzettel az építészetet, mint szellemi újjáépítésének elengedhetetlen feltételét.ˮ
Az építész egy érdekes eoizódot is felvillantott a mester életéből: a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1879-es közgyűlését követő vacsorán sokan felszólaltak. A közismerten csendes Ybl, akinek mondása úgy szólt: amíg elmagyarázom, addig megcsinálom, hallgatott. A vacsora utáni hajóúton, amikor a „kioszkhozˮ érkeztek, valaki felkiáltott: „Íme, itt van a mester tósztja!ˮ
Szőke Gábor Miklós szobrászművész Félúton című, az új, háromszintes térre komponált kiállításával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Budai Kreatív Ház. A művész bevallotta: amikor először belépett az épületbe, szinte látta, mit hová fog elhelyezni. A Félúton az első retrospektív tárlata, amely kronológiába szedve mutatja be életművét, a legalsó szinttől haladva a legfelsőig.
