NEMZETISÉGI POLITIKA
Ezekben a napokban zajlik a nemzetiségi színházak fesztiválja Budapesten, a rendezvény hat napja alatt tizennégy intézmény mutatkozik be a Nemzeti Színházban. A programról szóló tájékoztatón elhangzott az is: száztízmillió forintos támogatás érkezik a következő időszakban az érintett teátrumokhoz.
E kulturális kezdeményezés mindenképp jelzésértékű, ám a nemzetiségek tekintetében ennél jóval több eredményről lehet beszámolni. Jelentősen és folyamatosan nőtt ugyanis a terület költségvetési támogatása az elmúlt években, csakhogy erről keveset hallani. Több más információ mellett ez is kiolvasható az Országgyűlés számára készült, lapunk által megismert kormányzati beszámolóból, amely a legfrissebb információkat és statisztikákat szedi csokorba a témában. Ha csak a nemzetiségi önkormányzatok forrásait nézzük, az átfogó dokumentum szerint míg 2015-ben 932 millió forintot, azóta több mint 1200 milliót kapnak ezek a testületek intézményeik fenntartására. És ez csak egy eleme a források széles skálájának.
BŐVÜLŐ TÁMOGATÁSOK
Minapi hír, hogy a tavalyi 330 millió után az idén 1,083 milliárd forint pályázati támogatást kapnak a nemzetiségi fenntartású oktatási és nevelési intézmények. Soltész Miklós államtitkár bejelentése szerint a támogatásból ötven német, két-két horvát és szlovák, valamint egy román helyi nemzetiségi fenntartású intézmény újulhat meg. További 51 milliós támogatásból hat szlovák, öt német és egy szlovén tájház felújítása is megkezdődhet.
További adalék: az idén első körben 951 millió forintos állami támogatást kapnak a magyarországi nemzetiségek beruházásai, mégpedig az országos nemzetiségi önkormányzatok kérelmére. Ebben a szakaszban huszonegy településen ötvenkét nemzetiségi beruházás jut egyedi kérelemre támogatáshoz. De a nemzetiségek számos, pályázati úton rendelkezésre álló vagy egyéb címszó alatt érkező állami támogatásban is részesülnek, ugyancsak egyre növekvő mértékben. Még egy kiragadott példa: az érintett intézményfenntartók bérkompenzációs hozzájárulást is kapnak.
Mindez, illetve több más, olykor szimbolikus intézkedés ugyancsak egyértelműen jelzi: a kormány komolyan veszi a területet, s ezek a gesztusok nyilván a szomszédos országoknak szóló üzenetként is felfoghatók. Vagyis: mi így bánunk a köztünk élő szerbekkel, románokkal vagy ruszinokkal, ugyanezt várjuk el a határon túli magyar közösségek esetében.
Mindez a nagy számok szintjén azt jelenti, hogy 2010 óta egész pontosan négyszeresére nőtt a nemzetiségek támogatása, továbbá immár különböző jogosítvánnyal bíró parlamenti szószólók képviselik e közösségeket a törvényhozásban. Erőforrásként tekintünk a hazai nemzetiségekre – foglalta össze Soltész Miklós egy minapi rendezvényen a kormányzat politikáját. Ez a jó együttműködés szerinte példaértékű, s ha ezt sokan követnék, nem kérdés, hogy Európa a következő évtizedekben, évszázadokban is megmarad sokszínűnek, soknemzetiségűnek, de mégis összetartozónak.
OKTATÁSI SIKEREK
Külön figyelmet érdemel a nevelés ügye, ezen a téren különösen jelentős lépések történtek. Fontos változás volt 2010 után, hogy immár legalább nyolc szülő kezdeményezésére kell megszervezni és fenntartani a nemzetiségi óvodai, illetve az iskolai nevelést. Valamennyi fenntartói döntés esetén egyetértési joga van a nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek átvehetnek újabb intézményeket. Ezzel az elmúlt években több alkalommal is éltek.
A kormányzati beszámoló szerint a „nemzetiségi oktatásnak e népcsoportok képviseleti szerveivel együttműködésben való alakítása és az, hogy köznevelési intézményeket a nemzetiségi önkor-mány-zatok valóban fenntarthatnak, a nemzetiségi autonómia egyfajta megnyilvánulása”. Ma már nyolcvanhét köznevelési intézmény működik nemzetiségi fenntartásban, ez a szám 2010-ben csupán tizenkettő volt.
Az oktatás fejlesztésére ráadásul külön program is indult, részben uniós forrásból. A kétfordulós pályázaton a nemzetiségi köznevelési intézmények és az országos nemzetiségi önkormányzatok alkotta konzorciumok vehettek részt, az első szakasz negyedmilliárd forint felhasználásával zárult, míg a másodikban már 1,36 milliárd állt rendelkezésre. A program keretében tankönyvek, munkafüzetek, szemléltető eszközök, mérőeszközök, digitális tananyagok, pedagógus-továbbképzési programok és a nemzetiségi óvodai nevelést segítő módszertani anyagok fejlesztésére nyílt lehetőség.
TERÜLETI ELOSZLÁS
Az Otthontérkép 2015-ös elemzése szerint a hazai nemzetiségekhez sorolt roma és német nemzetiségek aránya a legnagyobb az országban, de jelentős számban élnek a Magyarországgal szomszédos országok nemzetiségei is az ország különböző régióiban. Országos szinten 7,6 százalék a nemzetiségek aránya a népességszámhoz viszonyítva, de nagy különbségek mutatkoznak az egyes régiók között. Ez az arány a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, két-három százalékponttal több, mint az országos átlag. Ezzel szemben Közép- és Nyugat-Dunántúlon hat százalék alatti ez a mutató. Természetesen ezek az arányok nem egységesek még a régión belül sem.
Ha a kistérségeket nézzük, a sellyei, a mohácsi és a pécsváradi a rekorder, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei encsi, szikszói és edelényi. Előbbi kör esetében német, utóbbinál roma közösségekről van szó. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a nemzetiségi arány a Csongrád megyei kistérségekben volt a legalacsonyabb.
Míg a parlamentben a már említett szószólók, helyben a nemzetiségi önkormányzatok látják el a közösségi érdekek képviseletét. Az őszi önkormányzati választással egy időben ezekbe a testületekbe is tagokat választanak. A legnagyobb változásra a legnépesebb hazai nemzetiség, azaz a romák esetében lehet számítani. Ez pedig kulcsfontosságú lenne. Az elmúlt évek botrányoktól és belvitáktól hangos időszaka után ugyanis sokan nyugodtabb, az egyébként folyamatos társadalmi felzárkózási programokat jobban segítő grémium megalakulását várják.
Borítófotó: Soltész Miklós államtitkár egy rendezvényen. A nemzetiségekre fordított támogatások nincsenek lejtmenetben, drasztikusan megnőttek az elmúlt években
