A részletes adatokat csupán december 14-én mutatja be a KSH, ám az adatközlésben a hivatal kiemelte, hogy a termelés (éves bázisú) bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legfontosabb szerepet betöltő ágazatokban is jelentős volt a növekedés, így az autóiparban és az elektronikai iparban is. Ugyanakkor az élelmiszeripar esetében az éves bázisú termelés csökkenése vélhetően azt jelenti, hogy havi alapon igen jelentős fékeződést mutatott a szektor. Mindez nem lenne meglepő az agrárium rendkívül gyenge teljesítménye következtében. Mindemellett a rendkívül erősen csökkenő energiafelhasználás már vélhetően az energiaszektor kibocsátási volumenét is érintette. Csak egy példa: októberben az ország gázfelhasználása csupán kétharmada volt az előző négy év átlagának.
Az októberi visszaesés ellenére továbbra is bizakodóak vagyunk az ipar hosszabb távú kilátása tekintetében – hangsúlyozta a közgazdász, rámutatva: az előző havi részletes adatok alapján az ipari rendelésállomány 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Így amennyiben ellátási sokkok nem érik az ágazatot, úgy 2023-ban ez lehet a gazdasági növekedés motorja, pontosabban vélhetően egyedüli érdemi pozitív hozzájárulója. A téli hónapokban azonban a visszafogottabb energiafelhasználás, az agrárium és élelmiszeripari gondok még okozhatnak negatív meglepetéseket. A beszerzési menedzser index ugyanakkor felpattanást jelez a következő hónapra, ami ismételten arra utal, hogy az októberben látott visszaesés nem feltétlenül jelent trendfordulót – tette hozzá végezetül a szakértő.
