Némileg meglepő, hogy ma már a kínai büfékben és a thai masszázsért is lehet SZÉP-kártyával fizetni. Néhány évvel ezelőtt még „vadászni” kellett az ilyen helyeket, de ma már teljesen természetes, hogy elfogadják. Ráadásul az elfogadóhelyek számának a bővülését nem is kényszer szülte, hanem egész egyszerűen nagyon megy a munkavállalók körében ez a cafeteria-rendszer. A kormányzat a korábbi zsebes és adózási szabályokat megváltoztatva jelentősen csökkentette a SZÉP-kártyára utalható összegek közterhét, megemelte a felső határt és feloldotta az úgynevezett zsebes fehasználhatóságot, vagyis ebben az évben a turisztikára vagy szabadidőre fordítható összegből is ki lehet fizetni az éttermi számlát. Leegyszerűsítve: a szabadidős, például sportolásra kapott juttatást simán el lehet sörözni.
Munkaügy
A változtatások az adatok szerint mindenkit kedvezően érintenek. A júliusi SZÉP-kártya-feltöltés (már a munkaadói oldalról) rekordot döntött, a tavalyi azonos időszakhoz képest 36 százalékkal, 28,6 milliárd forintra nőtt, míg az e „plasztikról” való költések 54 százalékkal erősödtek, ez pedig összegszerűen 53,9 milliárdot jelent. Laptársunk, a Világgazdaság arról számolt be, hogy nemcsak a nyárközép adatait dobták meg a szabálymódosítások, hanem az egész évet, holott csak tavasszal léptek életbe. Az első hét hónapot tekintve 30 százalékkal emelkedett a feltöltési összeg, elérve a 227 milliárd forintot, ám mindez a 2019-es adatokhoz képest 55 százalékos növekmény volt. Sokkal érdekesebb azonban, hogy feltöltések mellett a költések dinamikája is gyorsult.
A fogyasztók 61 százalékkal nagyobb összeget használtak fel, mint tavaly január–júliusban.
(Persze nem szabad elfelejteni, hogy 2020-at a pandémia uralta, viszont a nyári hónapokra kinyitott az ország, vagyis lehetett volna mire költeni. Persze még így is torzulás mutatkozik az adatokban, de az említett júliusi rekord megerősíti, hogy releváns pénzügyi termék a szabadon felhasználható juttatás.) Összegszerűen a fenti 61 százalékos erősödés 202,4 milliárd forintot jelentett az első hét hónapban. Ez pedig már magyarázat arra, hogy mitől nőtt meg ilyen hirtelen az elfogadóhelyek száma.
Ki mire?
A SZÉP-kártya alapvetően a belföldi turizmus támogatására hivatott, és a statisztika szerint kifejezetten jó irányt jelent ez a konstrukció.
Ugyanakkor a júliusi számok szerint a fogyasztók a teljes összegnek csak a 30 százalékát költötték szállásfoglalásra, míg szabadidőre mindössze a 11 százalékát. A maradék 59 százalék vendéglátásra ment el. Persze az is nyilvánvaló, hogy a turizmus nem kizárólag szobakiadásból és szállodai szolgáltatásokból áll, hanem nagyon erőteljesen vendéglátásból is, magyarán statisztikailag szinte mindegy, hova megy a pénz, így is, úgy is a belföldi turizmust javítja.
A jelenlegi szabályok egyelőre december 31-ig érvényesek, még nem tudni, mi lesz utána. A Figyelő megkereste a Magyar Turisztikai Ügynökséget azzal kapcsolatban, hogyan változnak majd a szabályok, valamint mekkora keret van a kártyákon. Az ügynökség válasza szerint július végén 172,7 milliárd forint volt a SZÉP-kártyákon, tavaly ilyenkor csak 148,4.
A szabályokra vonatkozóan a válaszból az derül ki, hogy egyelőre december 31-ig lehet előre látni, az összegek felhasználása pedig egyelőre korlátlan marad. Bár bizonyos szabályok szerint valóban járnak le pénzek tavasszal, de azok után is inkább kamatot kell fizetnie a munkáltatónak. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben nincs korlátozva a felhasználás.
Abrosz mellett
Persze a SZÉP-kártyáról való vendéglátós költés némileg csalóka.
Az említett 59 százalék a teljes piac júliusi volumenének mindössze a 20 százaléka, ami szép teljesítmény, de azt mutatja, hogy a vendéglátóipar közel sem csak a „plasztikon” lévő, most hozzáférhető összegekből él. Az viszont jól látszik az adóhatósághoz befutó heti kasszaadatokból, hogy a hetedik hónapban nagyon beindult a vendéglátás szekere. A július 10-i és az augusztus 6-i számok alapján 13,8 százalékkal nőtt a bevétel a piacon. Már a június is erősen megközelítette a pandémia előtti időszak adatát, de akkor még kicsit gyengébb volt a költés.
A júliusi számok arról tanúskodnak, hogy a teljes 53,9 milliárdos SZÉP-kártya-felhasználásból a szektor körülbelül 32 milliárd forintot hozott az abban tevékenykedők konyhájára – írja a Blokkk.com kereskedelmi szakportál. (Itt is torzulnak kicsit az adatok, hiszen a turisztikai ügynökség a hó első napjától az utolsóig számol, míg a kasszaadatsorok július első hetétől augusztus első hetéig tartanak. Ettől függetlenül a trend világos és érthető.) Az viszont nemigen számolható, hogy a SZÉP-kártyáról való költések meglódulása mennyivel járult hozzá a vendéglátóipar gyarapodásához.
Hiányzó láncszemek
Tény ugyanis, hogy a magas szintű átoltottság ellenére sem Magyarország volt a régió fő turisztikai célpontja,
így a hazai turizmusból és vendéglátóiparból nagy számban maradtak el a külföldi vendégek. Ezt alapul véve a fent említett bevételnövekedések kifejezett csodának számítanak. Persze e tekintetben a szuperlatívusz nem feltétlenül helytálló, hiszen a vendéglátás nagyon szépen és rendkívül eredményesen állt át a házhoz szállításra. Mindez azt jelenti, hogy ma már az is igénybe veszi az ágazat szolgáltatásait, aki annak idején egyáltalán nem járt étterembe. Persze most sem jár, de legalább főznek rá. Ez pedig tökéletesen látszik az adatokban. Amúgy érdemes megemelni a szakma előtt a kalapot, ugyanis a néhány hónappal ezelőtti kilátástalan helyzetből nem mindenki keveredett ki, viszont a problémákat félretéve hellyel-közzel sikerült felpörögniük, még úgy is, hogy sok helyen továbbra sem megoldott a munkaerőhiány, vagyis a munkaerő elszállt költsége.
Zsebek
Az is pontosan kiolvasható a számokból, hogy a SZÉP-kártya-zsebek összevonása kifejezetten jótékonyan hatott a költésekre. Néhány lobbiszervezet szerint a jövőben is hasonlóan kellene szabályozni ezt a juttatást, ugyanis a zsebek egyfajta gátat is jelentenek a költéseknél.
A cikk a Figyelő hetilap szeptember 2-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Imre György / Békés Megyei Hírlap)
