Fenyegetések sora
Angela Merkel a mai uniós csúcs előtt a Bundestagban ismertette a német álláspontot, mely szerint egy olyan közös menekültügyi rendszerre van szükség, mely válságtűrő és szolidáris, különös tekintettel a menekültek tagállamok közötti „méltányos elosztására”.
Merkel szerint a strukturális alapok elosztásával biztosítani kell, hogy a jövőben a források elosztási kritériumai tükrözzék számos régió és önkormányzat azon törekvését, hogy befogadjanak és integráljanak menekülteket.
Merkel ráadásul a gumicsontként használt „jogállamiság meglétéhez”, mint alapfeltételhez kötné az EU-pénzek kifizetését.
Emlékezetes, két hete a belga miniszterelnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy rövid időn belül mindenképpen át akarják alakítani az unió bevándorlási rendszerét, ha kell, akkor kihagyják a döntésből a V4-eket.
Szerinte a V4-ek megtagadják a szolidaritást és a menedékkérők befogadását, és arra utalt, hogy ha ez nem változik, akkor többségi döntéssel leszavazzák őket, és bevezetik a kötelező szétosztást.
Hasonlóképpen vélekednek a brüsszeli döntéshozók is. Az Európai Bizottság alelnöke például már 2016-ban kilátásba helyezte, hogy pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében. Frans Timmermans akkor úgy fogalmazott:
„Minden tagállam köteles lesz szolidaritást mutatni. Ez lehet pénzügyi szolidaritás is. Ha egy tagállam átmenetileg nem fogad menedékkérőket, támogatnia kell azokat, akik ezt megteszik helyette”.
A végső cél a felső korlátok nélküli migránselosztás
A kötelező menekültáthelyezési rendszer kapcsán Magyarország, Lengyelország és Dánia eddig egyetlen migránst sem fogadott be a Görögországból és Olaszországból. Ennek ellenére a napokban kiszivárgott egy olyan tervezet, ami a dublini menekültelosztási rendszer átalakításával oda vezetne, hogy Magyarországnak már nem 1294, hanem mintegy 10 518 menekültet kellene befogadnia.
Még ennél is hajmeresztőbb kvótajavaslatot tett le az asztalra az Európai Parlament. A brüsszeli intézmény tavaly novemberben nagy többséggel jóváhagyta az EP állampolgári bizottságának (LIBE) október végén elfogadott javaslatát a dublini rendszer reformját illetően.
Ebben a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok szankcionálását tennék lehetővé.
A reform értelmében búcsút kellene mondani az eddigi főszabálynak, miszerint az a tagállam viseli a menedékkérelmek megvizsgálásának felelősségét, ahol a menedékkérő belépett az Európai Unió területére.
A LIBE ehelyett – a határországok tehermentesítése és szolidaritás címszavak alatt – egy Brüsszel által meghatározott elosztási kulcs alapján kötelezné befogadásra az uniós államokat.
Az igazi csata még csak most kezdődik
Angela Merkel júniusig szeretné átvinni az uniós tagállamokon a tervét, így az elkövetkezendő hónapokban az eddigieknél is keményebb csatára kell felkészülni. A Visegrádi Négyek sosem látott egységet képviselnek a kérdésben, ráadásul az elmúlt időszakban több szövetséges is társult hozzájuk.
Ugyanakkor a belga miniszterelnök által emlegetett minősített többségi szavazás értelmében már akkor is sikerrel járnak a kvótapárti vezetők, ha az Európai Tanácsban a tagállamok – az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő – 55 százaléka igennel szavaz a tervezet mellett.
Ha minősített többséggel – Magyarországot leszavazva – tényleg elfogadják a dublini rendszer ilyen jellegű módosítását a júniusi EU-csúcson, akkor az azt jelentené, hogy a szabályok alapaján Magyarországnak több tízezer migráns kellene befogadnia. Mindez rendkívül veszélyes törekvés, hiszen egy ilyen jellegű migránselosztó rendszerrel az egész Európai Unión belül szétterítenék az illegális migráció jelentette problémákat, ráadásul újabb meghívólevelet jelentene a még el nem indult migránsok számára.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a brüsszeli tervek értelmében a migránsok számára jutatott menekültstátusz nem ideiglenes lenne, hanem a migránsok integrálásával tömeges letelepítésüket szeretnék megvalósítani.
Mindez ellenkezik az összes menekültügyi egyezménnyel, emellett az európai társadalmak identitásának és kulturális hagyományainak teljes átalakulásához vezetne.
Borítófotó: Orbán Viktor miniszterelnök, Bojko Boriszov bolgár kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Dalia Grybauskaite litván elnök (b-j) az Európai Unió és a Száhel-övezet országainak brüsszeli adományozói értekezletén 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
