Szükség van egy új szempontokat figyelembe vevő zöldotthon programra, amely a Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan a hazai bankrendszeren keresztül biztosítana már ez évtől olcsó forrásokat a lakosságnak. Így egyre több olyan energiahatékony új otthont építhetnének, vásárolhatnának az ügyfelek, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek – nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Figyelőnek.
A jegybank alelnöke szerint a zöldotthon program a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló lakáshitel projekt lenne, amelynek segítségével az MNB refinanszírozásával a bankrendszeren keresztül újabb olcsó forrásokat juttathatnánk a lakosságnak.
Ezen hitelek segítségével az új lakások építése, vásárlása során egyre több olyan energiahatékony otthont alakíthatnának ki a bankok ügyfelei, amelyek eleget tesznek a fenntarthatósági követelményeknek.
A megfelelő ágazati, szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetéseket követően, amennyiben az MNB valamennyi illetékes döntéshozó fóruma támogatja, még az idén el kívánják indítani ezt a programot.
Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 februárjában indította el zöld programját, amely teljesen új irányként a környezeti fenntarthatóságot is a jegybank fókuszába helyezi. Rámutatott: a Magyar Nemzeti Bank a progresszív jegybankok közé tartozik. Azt vallják, hogy a környezeti problémákkal minél előbb el kell kezdeni foglalkozni, az országnak pedig lehetőséget kell ebben látnia. Egyes becslések szerint 2050-ig a gazdaság zölddé alakításához az éves GDP 2,5 százalékát kell elkölteni. Ez óriási üzleti potenciált is jelent a pénzpiaci szereplőknek, hiszen az állam egyedül ezt nem tudja felvállalni.
A parlament előtt van egy új törvényjavaslat, amely a fenntarthatósági szempontokkal egészítené ki a jegybank mandátumát, célrendszerét. Az alelnök elmondta: a törvénymódosítás megszavazása után az MNB-nek három plusz egy mandátuma lenne.
Az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás elérése, megvédése, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása mellett új elemként – ezek veszélyeztetése nélkül – a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása is. A törvénytervezet másik fontos módosítása, hogy a jegybank a bírságokból származó bevételeinek legfeljebb 6 százalékát a működésének karbonsemlegesítésére használhatná fel. Ez a kiadás reményeik szerint a jövőben fokozatosan csökken, hiszen azt vállalták, hogy az MNB a 2019-es értékekhez képest három éven belül 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.
Az MNB fennmaradó karbonlábnyomát pedig ellentételezni akarják, így válnak karbonsemleges, azaz nulla szén-dioxid kibocsátású központi bankká. Első lépésként a 2019. évi nemzetközi konferenciáik karbonlábnyomát ellentételezték, és ennek keretében a Bakonyalján, Pápateszér község mellett az MNB egy lápos-égeres terület komplex helyreállítását finanszírozta. Egy újabb projektként most a 2020-as kibocsátásukat teljes egészében kiváltják. A Kőrös-Maros Nemzeti Parkban található Geszt községnél ugyanis 27 hektáron egy hatalmas tölgyes telepítésének költségeit állja a jegybank.
Az MNB az elmúlt időszakban tőkekedvezmény-programokat vezetett be a bankoknak: ez azt jelenti, hogy a jegybank más piaci kihelyezéseikhez képest kevesebb tőke tartalékolását írja elő a hitelintézeteknek akkor, ha energiahatékonyságot növelő lakásfelújításokat hiteleznek, vagy éppen zöld otthonok vásárlását, építését finanszírozzák ügyfeleiknek.
A kapott tőkekövetelmény-kedvezményeket ugyanakkor a bankoknak tovább kell adniuk a lakosságnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéb, általuk kínált jelzáloghitelekhez képest 0,3 százalékkal olcsóbb kamatot vagy jutalékot számíthatnak fel ezeknél a hiteltermékeknél.
További részletek a Figyelő csütörtökön megjelenő számában olvashatók!
(Borítókép: Kandrács Csaba (Fotós: Kőhalmi Péter)
